Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

MAGYAR FÖLDMÍVELŐ 265 Ami gazdasági ismétlő-iskoláink nagy részének, — mert tisztelet adassák a kivételeknek — az a főbenjáró baja, hogy még mindig túlságos mérték­ben, szélesebb határokon, mint kellene az elméleti téren mozognak. Fő tankönyvük nem a természet nagy könyve. A meghatározások útvesztőjében tévelyegnek. Mi a talaj 2 Miben áll az okszerű trágyázás! Es is to­vább. Természetes, hogy igy a szülők és maguk a serdülő itjak abba a meggyőződésbe jutnak, hogy hát tudósokká akarják képezni a földmivelő népet. Hogy ez ma divat. Az urak találták ki és punktum. A törvénynek — úgy ahogy — elegei kell tenni; aztán ennek is vége szakad. Hiányzik tehát ami gazdasági ismétlő iskolánk életéből a gyakorlatiasság. A népiskolák lelke: a szemléltetés. Adott helyzetek nyújtása. Maga a gaz­dasági élet. A fokozatosan szemlélt eredményre való rávitel. A csudálkozás. A figyelem. A kedv ér­zet felkeltése. És az önmunkássággal és belátással megszerzett értelmi belátás, illetőleg beláttatás. Hogy gazdasági ismétlő-iskolánk nagy részében ez a mulhatlanul szükséges feltétel nincs meg — an­nak is oka-foka vagyon. Gazdasági ismétlő-iskolánk tanítóinak jókora része is csak elméleti emberekből állanak. Kevés köztük az igazán praktikus és gazda ember. És itt a maguk részéről igen kívánatosnak tar­tanok, ha a tultengésben lévő úgy festi, mint nőké- pezdék helyett, de különösen óvóképzők helyett — igazán gyakorlati gazdasági tanítókat és tanítónőket nevelnének. Az a praktikus tudás, mit a képzőkben, tan­folyamokon szereznek a tanitó-urak és tanitó-kisasz- szonyok, bizony édes kevés. Nem elég. A magunk részéről azért melegen pártoljuk azt az eszmét, mit Valkovics János az Északkeleti Vármegvi Szövetkezetek Szilágysomlyón tartott ez idei gyűlésen felvetett. Hogy t. i. »Gazdaképző-iskolák«-ról kellene gondoskodni. Ám, ez eszme igen praktikus és könyen kivi­hető lévén, arról szívesen és kötelességszerüen vesz- szük fel a tárgyalást. Az 1906. évi sorozás. A honvédelmi miniszter az 190G. évi ujancozás utazási és működési terveinek fölter­jesztése dolgában a törvényhatóságokhoz a következő sor- rendeletet intézte : Az 1906-ik évre kiállítandó ujaucok meg­ajánlásáról szóló 1906. évi VI. törvénycikk alapján felhívom a törvényhatóságot, hogy az 1906. évre vonatkozó ujonco- zási utazási és működési terveket az illetékes hadkiegészítő kerületi és honvéd kiegészítő parancsnoksággal, egyetértő- lég és az idő előrehaladottságra való tekintettel, az 1905. évre vonatkozó fősorozásokra vonatkozó utazási és műkö­dési tervek megállapításánál a folyó év tavaszán már kö­vetett eljárásnak megfelelőleg, esetleg személyes és szóbeli érintkezés utján az ezen célból kitűzendő összejövetel al­kalmával mielőbb és akként állapítsa meg, hogy az 1906. évre vonatkozó fősorozás az ez évi október hónap 10-ikétől november hónap 30-ig terjedő időtartam alatt legyen foga­natosítható, illetve végrehajtható. Megjegyzem, hogy a szer­kesztendő tervekben a vasárnapok, a római katholikus és protestáns ünnepnapok, valamint azon sorozójárásokban, ahol görög keleti, illetőleg az izraelita vallásuak nagyobb számban vannak, a görög keleti, illetőleg izraelita ünnep­napok is, működési napul föl nem vehetők, s e tekintetben általában az előző évekbeli hasonló tartalmú rendeletekben ez iránt foglalt rendelkezések ezúttal is pontosan betartan­dó!?. A megállapított ujoncozási utazási és működési tervek előzetes jóváhagyás végett hozzám mielőbb, de legkésőbb folyó évi augusztus hónap 31-ig okvetlenül felterjesztendők. Az ujoncozás tényleges végrehajtása iránt később fogok intézkedni. Budapesten, 1906. évi julius hónap 30-án. A mi­niszter helyett: Bolgár s. k. államtitkár. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Jó lesz vigyázni! Egy falusi gazda hozta be gabonáját a piacra. A gabonát csakhamar el is adta, s mielőtt a kamrába vitte volna, le akarta mázsáltatni a városi mázsán. A vevőügynök azonban erről lebeszélte, mert mint mondá, becsületes helyre viszi a gabonát. A gazda belenyugodott, s a kijelölt kamrába vitte. Itt mázsára rakták s lett 4 mázsa 21 kilogramm. Ezt keveselte a gazda s a mázsáló látva, hogy a gazda nem hajlandó belenyugodni, még egy­szer megmérte. Ekkor már 30 kilogrammal több lett. Mikor a gazda még most azon erősködött, hogy a városi mázsára viszi, lett 4 mázsa és 91 kilogramm. Jó lesz ilyen eljárás mellett vigyázni a gazdáknak, s vagy otthon, vagy a városi mázsán leméretni elő­zőleg az eladandó gabonát. Benzinmotorral dolgozó kisgazdák adómen­tes benzint szerezhetnek be a kereskedelemügyi minisztérium értesítése szerint újabban még a F'első- magyarországi kőolaj finomító részvénytársaságnál Turócszentmárlonban és a turócszentmártoni petro- leum-finomitó gyárnál. Asszonyok — a háztartásban. Megszoktuk, hogy az asszonyok a háztartásban csak éppen megtartói, elkészítői legyenek abban, amit a férj keres. Nem jól van ez igy! A jó gazdasszony, a jó házi nő szintén szerez, szintén mutat fel gazdasági eredményt. Tehát mint mondani szokták, neki is produkálni kell ám valamit. Az övé, éppen úgy, mint a férjéé: a háztája, az udvar, a pajta, a szérű, a zöldséges és gyümöl­csös kertek egyaránt. Az asszony munka, köre nagyon szép és tág. Csak a szeme legyen éles. A keze dolgos, az aka­rata erős. Etetés, itatás, hizlalás, takarmányporciózás, ré- paszeletezés, fejés, vajkészités, csomagolás, szövés­fonás, kosár-fonás, fódozás. zsákkészilés, varrás, és ki tudja még elmondani, mi mindennel adhat a háznépének egész télen át foglalkozást. Bizonyos tehát, hogy a munkakeletet és a va- gyonosodást az asszony is előmozdíthatja és elő kell mozdítania. Mit szóljunk a baromfitenyésztésről. A majorság mutatja meg leginkább azt. hogy az asszony öregbíteni akarja férje gazdaságát. A szemes asszonyt a házi baromfiak dicsérik és buzdítják a vagyonszaporodásra. A régi, elmaradott gondolkodás arról tesz bi­zonyságot, hogy az asszony — nem lát tovább az orránál.

Next

/
Thumbnails
Contents