Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-19 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 264 rolt temesmegyei polgár érkezett vissza teljesen törötten, lerongyolódtam. A szerencsétlenek részére — akik szomorúan kiáltó bizonyságai, hogy túl a tengeren se szinültig tejfel ám a világ — most gyűjtést indítanak. Közölük nem egy, mint hadköteles, már jelentkezett is az illetékes hatóságnál. Vajha mások is észre térnének! Szent István. Jaj a népnek, a nemzeteknek, ha nem tisztelik mnltjoknak nagy embereit. Századoknak nagy sokasága hirdeti, hogy a nagy ősöket, — ha a nemzet esze és szive helyén van — inkább lehet élőknek tekinteni, mint elporhadt csontoknak. Mert azok mindig és ma is jobban tudnak a nemzetekbe életet önteni, mint akárhány élő nagyság. Ezt az öreg tapasztalatot hirdeti, időről- időre igazolja a mi népünk, a mi sok jól és balsorsot keresztül-kasul élt magyar nemzetünk. Az ősök tiszteletében, a rájok való emlékezetben volt és ma is van a magyar nemzet ereje, jelen élete és jövendő nagysága. A magyar nép legendás, csudás tisztelettel vette körül minden időben szent István első apostoli királyunk alakját. Minden időben. De különösen akkor, mikor csordultak a nemzet könnyűi és búval harmatoztak szomorú mezei. Szent István apostoli, hatalmas alakja ott állott a nemzet előtt minden század hajnalán és minden század alkonyán. Az ő koronájának kellett érintenie királyaink fejét, az ő koronájának abroncsai tartották szilárdul egyben alkotmányunk ősi bástyáit, az ő csudásan fennmaradt szent Jobbja mutatja ma is az utat a nemzetnek. Az élet és nem a halál birodalomba vezető utat. Mert bizonyos, hogy a mint Szent István nagy alakját ezer esztendős életünk ormán eltakarják, elfedik a jelen idők viharos fellegei: nekünk sem múltúnk, sem jövendőnk — nincs! Pedig e fellegeket hajtogatják. A feledés fátyolét ádáz kezek kegyetlen, sőt vakmerő gondolattal szövik. Alakok tűnnek fel, kik nem nyugszanak meg abban, hogy ezt az országot szent István kereszténnyé tette. A magyar fajt hóbortos, tudománynak nevezett, érthetetlen zagyvalékokkal meg akarják tosztani minden hagyományától, történelmétől, hitétől, honszerelmétől. Arra törekszenek ezek a magukat egyedül tudósoknak hirdető kicsiségek, hogy a magyar fajt besikkasszák a világpolgárság nagy, feneketlen tengerébe. Hogy aztán ott — elvesztvén Istenét, hazáját, faji erősségét — nyomtalanul eltűnjék... Nem csuda, ha a jobb lelkek, a haza igazi bölcsei riadva kiáltják oda a hős Zrínyinek: »Ne bántsd a magyart!« A hős Zrínyi egykor idegeneknek szólt oda emigyen, most ami igazi nagyjaink itt saját véreink közt kiáltják oda a tiltakozó szót. Nem csuda, ha a keresztény magyar nép, melyet még bódulásba nem ejtettek, soha talán mélyebb sóhajtással, soha nagyobb buzgósággal nem idézi szent István nagy szellemét, énekelvén bérceken és rónákon egyaránt: »Hol vagy István király, téged magyar kíván«. Ládd-e csordulnak a mi kényeink és búval harmaloznak a mi mezeink. Azért szálljon is a nagy nemzeti imádság ott fenn, az ország szivének közepében, mikor szent István Jobbját üdvözli, tiszteli — a magyarok Istenéhez. Szálljon az ő szent Fölsége trónjának legközvetlen közelébe, hogy ez a magyar nép sohase feledje őseinek útját, hanem kövesse szent István Jobbjának ujj mutatását. Gazdasági ismétlő iskolánk és a gyakorlati élet. II. A tudás, a cselekvési szándék — mondja egy tanító ember — ott kezdődik, ahol a csudálkozás. Mikor csudálkozni kezdünk azon, hogy ni ezt nem tudtuk. Pedig majd, hogy belénk nem kötött, hogy tudjuk; akkor kezdődik a figyelem, az érdeklődés, — és utána mindjárt a cselekvési szándék. Maga a cselekvés — következmény. Minden iskola, de különösen a számban levő gazdasági ismétlő akkor éri el célját, ha ezt a csu- dálkozást, ezt a figyelmet és érdeklődést a legcsat- tanósabban felkelti. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- --------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, "" BUDAPEST. ------------- • • (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
