Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-12 / 32. szám

262 MAGYAR POLDMIVELŐ Szepességet a tűz. A két éven át uralkodott nagy szárazság úgy látszik nagyon is kiszárította a favázas házakat, azért fog rajtuk olyan hamar a láng. — Csodálatos villámcsapás. Derenk köz­ségben Tóth András gazdaember épen uj kaszája szokásos kikalapálásával foglalatoskodott, midőn az erősen beborult égből megeredt a zápor. Villám villámot ért, melyek közül több a községben is lecsapott Egy ilyen villámcsapás érte Tóth házát is, ki még mindig a kaszával foglalatoskodott. A romboló villám azonban dacára, hogy épen oda csapott, hol a gazda dolgozott, csodálatosképen semmi kárt nem telt, ellenben a kezében levő uj kaszát, valamint a háta mögött levő régit egy szempillantás alatt eltüntette. A cso­dálatos eset óriási feltűnést keltett a kis faluban. — Elgázolt gazda. Mint Nagyváradról írják, Magdán György alsó-dernai gazda délutáni időben búzát szállított kocsiján. A szekér tele volt megtöltött zsákokkal és Magdán György a rakomány tetején ült. Útközben valami mélyedéshez értek. A szekér ekkor hirtelen megzökkent, a gazda pedig egy erős rázkódtalástól a lovak közé esett. A lovak keresztül vonszolták rajta a súlyos szekeret és Mag­dán György a lefelé hulló búzás zsákok között lelte halálát. — Gombamérgezés. Szemeréd hontmegyei községben egy földmivescsalád gorabamérgezésnek esett ál­dozatul. Apa és anya meghalt, az egyik 14 éves leány hal­doklik és a másik az ipolsági kórházban halálos betegen fekszik. A gombát a 03 éves apa szedte. — Megölte a bika. Várdomb tolnamegyei községben borzalmas halállal múlt ki Nagy János főldmi- vesgazda. A község bikája ugyanis megvadult és neki ment az embereknek. Nagy Jánost a szarvával keresztüldöfte, aki szörnyet halt. — Működik a vörös kakas. Kiszomnorban a kisgazdák összehordott asztagjai kigyuladtak és teljesen leégtek. A kár mintegy harminc—negyvenezer korona, mely csak kis részben térül meg biztosítás által. — Halottak a kocsi tetején. Debrecenből jelentik, hogy a minap este tiz órakor a Szatmár felől ér- Kezó személyvonat egy harmadosztályú kocsijának a tete­jén két férfihullát találtak. A rendőrség megindította a vizsgálatot és kinyomozta, hogy a halottak diószegi legé­nyek, a kiknek holnap kellett volna bevonulniok. Jóked­vükben menetközben fölmásztak a vonat tetejére és egy vasúti hid lefejezte őket. — Szétrobbantott cséplőgép. Békés-Csabán Gróf Károlyi László gádorosi uradalmában cséplés közben egy sztrájkoló munkás egy 20 kgr. súlyú követ dobott a cséplőgépbe. A kő a dobba került, minek következtében az egész gép darabokra zúzódott. Négy munkás halálosan meg­sebesült. — Elsülyedt kivándorlóhajó. Háromszáz ember balála. Dél-Spanyolországban a Palos-fok közelében rette­netes szerencsétlenség történt a minap. A »Sirio« nevű ki- vándorlási hajó, mely körülbelül nyolcszáz utassal és száz­harminc matrózzal Buenos-Ayresbe igyekezett, zátonyra ju­tott s pár perc múlva elsülyedt. Körülbelül háromszáz utas a tenger hullámaiban lelte halálát, a többit megmentették. A szerencsétlenség a gőzös kapitányának vétkes mulasztá­sából eredt; a kapitány ugyanis, hogy az utat megrövidítse, rövidebb útvonalra tért hajójával, amely a szirtes lerüle- ten csakhamar zátonyra jutott. A kapilány öngyilkosságot követett el. 0 is a megmenekültek között volt s amikor partra úszóit, nyomban főbe lőtte magát s meghalt. Az uta­sok közt óriási félelem tört ki. Az olasz és spanyol mun­kások késsel és fejszével törlek utat maguknak a mentő- csónakokhoz és mentőövekhez. A legénység igen gyáván vi­selkedett, mert ahelyelt, hogy a mentéshez látlak volna, ma­guk iparkodtak menekülni. A nagy zűrzavarban valóságos harcot vívtak egy-egy mentőövért s az egyik menekülő csa­patot nehányan megrohanták, a mentöcsónakot fölborítot­ták s mindnyájan a tengerbe vesztek. Legszebben viselke­dett a san-pedrói püspök, zki bátorította a kétségbeesett közönséget, mikor pedig látta, hogy nincs menekülés, meg­áldotta a köréje csoportosult utasokat és imádkozva halt meg. A körülbelül nyolcszáz főnyi közőnsőg közül majd há­romszázan odavesztek, sőt azok közül is, akik megmenekül­tek, sokan a kapott sebeikben a parton haltak meg. — A szerb vámháboru. A szerb határ elzárása szinte végromlással fenyegeti Szerbia mezőgazdaságát és kereske­delmét. A Pasics kormány érzi nagy felelősségének súlyos terhét és szeretne utat nyitni a szerb termékeknek a kül­földre. Ez azonban nem igen megy, mindazonáltal legalább tanulmányozzák a kérdést, a miből persze nem lehet megélni. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Ti. J. ur Szatmár. Nagyon köszönjük a praktikus cikket. így kellene felvilágosítani — különösen adóügyben — a közönséget és főleg népünket. A tekervényes adófizetési labirintban, rendeletekbeu, szűk és rossz magyarsággal megirott határozatokban még az értelmi osztály sem tud legtöbbször eligazodni. Hát még a nép, általán az adófizető polgárság nagy tömege. Sok-sok elöljáró azt hiszi, hogy neki csak az a kötelessége, hogy az adót annak rendje és módja szerint és mihamarább és mi nagyobb kényelemmel beszedje. Ha nem gyön — ott a dob. Persze itt a részletek fizetésénél több lesz a könyvelés, a néppel való bajlódás, hát ’iszen mire való is a népnek szemeit kinyitni abban, hogy apró részletekben is fizethet. Hadd hozza egyszerre, hadd végezzünk velük egyben. Mondjuk, igy gondolkodhat­nak sok-sok adófizető hivatalban. Annál dicséretesebb do­log, hogy a szatmári hivatalban lelkiismeretesen igyekszenek hírlapok utján is kioktatni a közönségei. Még egyszer igaz köszönet. «ÍKVESS Ü iVKü! Ahogy vesszük. Az utazó (egy hires régi kastélyban): Megnézhetem ma a régiségeket ‘! A szolga : Sajnos, ma lehetetlen ; a méltóságos asszony és a kisasszony elmentek hazulról. Piacon. Hölgy . Fiatal ez a liba '? Kofa: Ojjé, kérem, olyan fiatal, hogy a nacscsága akár az anyja lehetne. * Csak az a veres ne jött volna! Nem tudott már tovább menni az öreg Bodó gazda összevissza forgott szemei előtt minden, egy pár lépésnyire volt saját háza. nem Ismert arra sem; szomszédja kapu félfájának dőlt, iszonyúan lármázott, káromkodott, fenye­getett botjával, hadarászott kezével, s egyre azt gyagyogta, hogy »csak az a veres ne jött volna.« Kijöttek a szomszé­dok a lármára, kérdezték az öregtől: mi baja ? de ő csak folyvást a verest szidta : verest szidta : tökéletesen hitték a szomszédok, hogy valahol megpáholták az öreget, s valami féle veres emberre haragszik; — haza vezették. Másnap pattant ki, hogy az öreg egy régi komájánál András napo­zott, s utoljára vörös bort hozott föl a koma, a verte meg az öreget, s azért emlegette mindig, hogy »csak a veres ne jött volna.« Ne mulassza el megrendelni, mert míg Manhattan nélkül 100 kg. Manhattan állattáp- por keverékkel hizlalva 387 kilót nyomott már a sertés. tLI 5-52 Gazdák és tenyésztők kincse e táppor. A sertés szépen fejlődik, gyorsan nő és hamarább hí­zik, a tehén több és jobbminőségü tejet ad. a lő sok­kal erősebb lesz és súlyosabb terhel bir el, ezen jó tulajdonsága az összes szárnyas állatokra is kiterjed, ha ezek eleségébe naponta a világhírű Manhattan táp- porból csekély mennyiséget adagolunk ; 5 kilónként is szállittatikolcsón 5 korona postautánvéttel, hogyminden egyes kisebb gazdának, egyáltalán tenyésztőnek is, kevesebb költséggel egyszerre beszerezhető legyen és ezzel azt is elérte, hogy mindig friss tápporral rendelkezik; ulánrendelés kifogyta előtt egy pár nappal előbb tör­ténendő. Hasznos tanácsadó (azaz Utasitást) a háziálla­taink hizlalása és táplálásához, valamint ezek beteg­ségeikről és ettől való megóvhalásukról cimü minden gazdának nélkülözhetetlen, tanulságos könyvet minden rendeléshez ingyen mellékeljük, máskülönben 50 fillér ár­ban meghozatható. 50 kiló 26 korona 100 kiló 50 korona BudapestrSI vasú­ton szállítva. Megrendelési cim : Manhattan-Vállalat Buda­pest, VIII., Bezerédi-utca 3. \V_-----------------------------------------------------------------------------­MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.

Next

/
Thumbnails
Contents