Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 261 pihentetni azon pár hét alatt, a mig lábasjószágainkat a tarlón járattuk. Azonban ezen eljárással, a mint mondani szokták, többet vesztett a gazda a réven, mint a menynyit nyert a vámon. Mert a különféle barmok által összetaposott tarlóföldbe nem hatolhatott be kellőleg a levegő, melegség és nedvesség. Ezeknek fogyatéka vagy hiányosságában földünk tetszhalottá vált, a helyett, hogy életműködését meg nem szakítva a talajrészecskéinek szétmállása folytatódott s ez által földünk termőképessége javult volna. így bizony, mert hát nem elég a földnek a pihenés, hanem szükséges az is, hogy oly állapotba juttassuk, a mint mondani szokás beérhet (hasonlattal élve megkelhet mint a tészta) és ezáltal termő képesebbé válhat. Ilyen állapotban pedig megrögzött talajunkat*) csak a kellő időben és módon végzett szántás-féle munka által juttathatjuk. Mai napság azonban, midőn a háromnyomásos gazdálkodás hátrányainak megszüntetéséhez a törvényhozás megadta a módot, az 1894. évi XII. törvénycikknek a mezőgazdaságról szóló bölcs intézkedéseivel, és ennek folyománya képen már sok helyen az ugar kényszer abba hagyásával hova-to- vább a szabad gazdálkodás kezd jobban elterjedni. Nem sokára csak ritka helyen lesz kénytelen a gazda a földjét megszorítással használni — s ily körülmények mellett nem is tudná a kis birtokos pántlika-szerű keskeny tarlóját külön haszonnal legeltetni. — Tehát a tarlólegelő értéke sok helyen ma holnap számításba sem jöhetvén itt van ideje, hogy a sok tekintetben hasznos tarlószántásról ne idegenkedjen a kis gazda. Nem szabad idegenkedni a tarlószántástól, mert ez által nemcsak talajunk beérését és a mint már emlitém termőképesebbé tételét segítjük elő annak porhanyóssága és nedvessége megtartásával, hanem ezen felül hathatósan irtjuk a gyomokat is, egy felől az eke által való, másfelől pedig az által, hogy ezeknek magvait a föld alá — akkor juttatjuk és csíráztatjuk ki, midőn aztán az újabb őszi-vagy vető-szántáskor menthetetlen meg fognak semmisittetni. Elfognak továbbá pusztittatni a tarlószántás által igen sok kártékony tücsköt, bogarat, egérfészket és különféle rovartojás féléket is, melyek a gazdának kiszámithatlan károkat szoktak okozni, s melyeket olcsóbban és jobban, s igy célszerűbben más módon nem is tudunk irtani. Hogy azonban a tarlószántás könnyen menjen és meglegyen üdvös hatása ennek egyik feltétele, hogy ezt az aratás után mentői előbb és akkor végezzük, midőn a talaj még nem száradt ki és nem lett kérgessé. Ekkor nemcsak félerővel végezhetünk jó és szép munkát, de a gyom és rovar irtás sikere is ekkor lesz szembetűnőbb. — További feltétel, hogy a tarlót csak sekélyen szántsuk le, mivel ilyenkor a mély szántás haszonnal nem jár. Sőt inkább káros, mert a mélyre jutott tarló nem korhad el, a gyommagvak nem csíráznak ki, s igy nem is pusztulnak el. De nem lesz szántásunk kellőképpen por- hanyós, s e miatt a kellőnél jobban ki lesz téve a szeleknek és melegnek, mimiatt aztán a talaj beére*) Talajnak neveztetik gazdai nyelven a termőföld. dés egyik legfőbb kelléke, a nedvesség nem fog a kívánt mértékben megmaradhatni. A kinek gyenge erőben van földje, az javítsa azt a tarlószántással, éppen úgy, miként az őszi szántás és ugarolással. A kine pedig jó erőben van talaja, az is hasznot cselekszik a gyomok és káros állatok irtásával. Ezen felül, ha kellő időben végezte a tarlószántást, vethet bele tatárkát, tarlórépát, esetleg kölest, mustár- és csibehur-féle őszi legelőnek vagy zöld trágyául használható növényeket is, — de ezeknek vetési ideje késett és azért erről beszélni most már idejét múlta. A kisbirtokos gazda közönség igaereje aránylag sokkal nagyobb, mint a nagybirtoksé és igy ennél jobban is ráér az okszerű talaj művelésnek a tarlószántást illető szabályait megtartani, s ez által is oda hatni, hogy kevés földjéről ezentúl többet termelvén, képessé tegye magát úgy a hova-tovább szaporodó család fenntartási szükségleteknek, mint a folyton súlyosbodó közterheknek egyaránt megfelelhetni. Ne feledjük, hogy: »a hány szántás, annyi áldás !« Pethő György, urad. jószágigazgató. Ml ÚJSÁG? A rukkolás. Végre mégis csak eljött az idő, mikor az ifjúságnak — legalább egyelőre — meg kell válni a »cibil« élettől.,. Az az be kell rukkolni! Mert hát mint közönségesen tudva vagyon, a politikai élet, a hosszantartó ekszleksz belefirkált a hadkötelezettség idejébe is. Eddig október 1-én indult útnak a katonáknak bevált fiatalság. Most augusztus elsején volt a»rukkolás« országszerte. Volt nóta elég. Jókedv, itt-ott bizony egy kis elduhdjkodás. De olvastunk felemelő dolgokról is. Hogy az ifjúság igazán példaszerűen búcsúzott el falujától. Isteni liszteletet tartottak és annak megtörténte után kisérte a falu öregje, fehérnépsége, kicsinje nagyja a »fiukat« a község határából. A következő sorozás oki. 10-től nov. 15-ig leszen meg. — Aratóünnep Mailáth perbenyiki gróf birtokán. Mindsürübben érkeznek jelentések aratóünnepekről, ami arról tesz tanúságot, hogy a, magyar nép még sem hagyja el szép hagyományait, legalább ott nem, ahol igazi magyar földesura van s békétlenitők nem jártak. Szép ünnepséget rendeztek a napokban Mailáth József grófnak ófehértói aratói. Az aratóünnep felvonulással kezdődött. A kastély előtt a menet megállt s egy egyszerű aratógazda kiválva a löbhi közül, keresetlen szavakkal köszönte meg a földesur jóságát, örvendve az aratás szerencsés befejezésének s kívánta, hogy a feneálló jó viszony a földesur és munkásai között továbbra is megmaradjon. Erre a gróf gazdagon megvendégelte aratóit, akik a lakoma közben lelkesen éltették a grófi családot, majd megszólalt a muzsika s a fiatal párok táncra perdültek. A mulatság késő estig tartott. így végződik az aratás az igazi magyar föidesuraknál. — Japániak Aradon. Érdekes vendégek érkeztek Aradra. Tiz évvel ezelőtt ugyanis Kun Gyula és családja kivándorolt a Japánbirodalom Kobe városába, a hol nagyszabású japán export-üzletet alapítottak. Az ut nyolc hétig tartott, mely idóból hat hét, a tengeren telt el. A háború ideje alatt pangott minden üzlet s a kereskedők csak a háborúban hasznos és szükséges cikkek kereskedésével foglalkoztak. Kunék a háború ideje alatt nagyszabású szállításokkal foglalkoztak és a háború befejezése" után a japán kormány Kunék kiváló °".olgálatainak elismerése fejében kitüntetésben részesített,., őket. — Nagy tűz Szebenben. Szepes-Richnón volt, amely a község felét elpusztította. Egy gyermek benn is égett. Három év óta valóban iszonyú módon sújtja a
