Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
260 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Hogy parcelláznak a Bodrogközön ? vagy lassan a testtel! A mindnyájunk által közkedvelt Magyar Föld- mivelő 31 számából olvastam a Még egyszer, de nem idoljára a parcellázásról cimü cikket. Jólvan gondolám, igaz is az, hogy a mik ott meg iratattak, A mi tanulságunkra iratattak meg. A nemesi birtok megvételét a községben nálunk kivételesen csak is én szoktam meg alkudni; minden féle érdek a vagy haszon nélkül. Legelsőben is Diószeghy János ur S.- a.-ujhelyi lakostól alkudtam meg. Saját pénzemen előlegeztem le egy szép nemesi birtokot 28000 korona, azaz huszonnyolc ezer korona értékben. Hogy miért magam, csak ennek is megvan a maga magyazázata. Azért, hogy minden faluba van élelmes néposzlály s azok csak leginkább szimatolnak. Es ha megtudja, hogy ennek a földmives kisgazdáknak váslik a foga valamire: Ő szeret előbb beleharapni, hogy a legelső ízlés is az övé legyen. De ha el beszélném a sógornak avagy a komának, hogy jó volna a mi községünk kis gazdáinak ez a föld, jertek vegyük meg, vagy pedig szervezkedjünk és mennyünk el mindnyályan a kik akarnak venni, akkor már az asszonyok is tudják. Fogadom, hogy egy fél óra múlva már az egész falu tudja és előlünk biztosan más, avagy valami faktor pénzt arra mindjárt kéne nyereséget fizetni. A fent irt birtok egy része az őrősi kertek alá nyulló határunk szélén fekszik. Ez őrősi embereknek illenék, mert közelesik hozzájuk. Tud- tokra is adtam a vételt, kiszámítva, hogy mennyibe esik holdja azon árban oda adtam körülbelül vagy 75 holdat 6000 forintért, A többi 8000 forint értékű föld pedig mihozzánk esett közel, azt vagy 125 kát. holdat 24 kis gazda közt felosztva, egyenlőn sorshúzás utján el osztottam. Azóta már igy használva a kateszteri mérnök a múlt évben igy találva mérte be. Ha az ujabbi betét szerkesztés létrejön, akkor aztán telekkönyvben is igy lesz megörökítve. A második tételt Lindenbaum Mór Budapesti lakostól csináltam 28 holdat 2800 forintért 7 kisgazdának magammal értve; ezt is mérnök nélkül felosztva békességesen használva mind e mai napig. Későbbi évben ismét a harmadik vételt Veres György nemes örököseitől 22 kát. holdat 10 kisgazdának ezis úgy mint az előbbiek használtatnak. 4-dik vételt Nyomarkay örökösöktől 4 kát. holdat egy kisgazdának. 5-ször Szentpétery örökösöktől a ref. egyháznak 15 hold nádast 262 forintért, ma már értéke 3000 forint, akkor mint egyházgondnok, kölcsönpénzből vettem meg. 6. Szentpétery István féle 50 hold a (hoszu egrésen) 4000 forintért 24 gazdának szinte azoknak a kik a Diószeghy-féle előbbi vételhez társak, mert szomszédja volt. saját magam is egy külön váló 15 hold területet nádast szinte fen írottaktól. 7. Veres Ferdinándtól 28* holdat kisgazdának 4-nek. 8. Veres Máriától 16 holdat 2 embernek kisgazdának. Nemes Máté János örököseitől 20 holdat szintén 4 kisgazdának. 9. Tárcsy István örököseitől 8 holdat 3 (ember) kisgazdának. 10. Harkay István örököseitől 12 holdat 3 földmives gazdának. 11. Rezes András utódjától 30 holdat 6 földmives gazdának. 12. Pál István örököseitől 24 holdat 4 gazdának, előbb is 24 hold 4 gazdának. 13. Nagyságos Szeghy Gyula úrtól közös legelőnek. 14. Öszter- ker Lázár Kir.-Helmeczi lakostól, de a mi határunkban levő birtokát szinte közös legelőnek összesen 160 hold területeit. 15. Nagy Bencsik Irén kisasz- szonytól 20 holdat 4 kisgazdának. 16. Balázsházy Gyulától 35 holdat. 17. Kulcsár örökösöktől 30 holdat 5 ember.. 18. Kovács István örököseitől 28 holdat 6 ember gazdának. 19. Csapó örökösöktől egy bel hely 4 hold egy kisgazdának. 20. Pelesy-féle 28 hold kateszter 4 kisgazdának. Most legutóbb Dr. Fuchs Ernő és Lindenbaum Regina helybeli lakostól 144 holdat 24 kisgazdának és végre Hollósy István örökösétől 70 holdat kisgazdáknak páezinvi lakosoknak. A mennyit már én a kisgazdák s magam javára vásároltam föld birtokot, még az aprólékosokat be nem számítva, felül van 1000 holdnál. Megjegyezve azt, hogy ezen földvételek a mai viszonyokhoz képest nagyon olcsók a két előbbi vétel még egyszer sőt kétszer s három annyit érnek, És most ismét egy 1800 holdas birtok van nálunk a határban eladó, meg vette egy konzorció, hogy majd nekünk parcellázni fogja, de nagyon csalatkozott, mert mi nem vagyunk már föld éhesek nekünk mindnyájunknak van, amelyből szorgalmas munkánk után biztos a megélhetésünk, hadd próbáljon gazdálkodni, mert muszály is, bérbe nem adhatja ki, mert nem hozza a vétel 4% kamatot. Várjunk egy kicsik lassan a testtel; egy ideig ne parcellázzunk. A nyulat sem szabad addig célozni a mig a lövésbe nem jön. Ezen birtok már nem ér annyit a mint ez előtt az összes lakosság csak itt dolgozott feles, harmados földeket és napszámra, jobban mehetett, de most már a mikor minden ember fiának van saját földje, amiben munkálkodhatik, bizony nem vállal sem földet, sem napszámba nem megy. Nálunk az aratás még most is folyik a termés hála Istennek igen bő. Lesz szerencsém, hogy majdan cséplés után kifogom mutatni, hogy a mi kisgazdáinknak mennyi egyenként az összes élet neműje, könnyen be szerzem, a cséplő gazdáknak kiadom, hogy nekem mondják be kitől mennyi cséplő részt kaptak. Nagy-Rozvágy (Zemplén vm.) Mády Jőxsef hitelszöv. könyvelő. KIS GAZBA. Vájjon van-e haszon a tarlónak hamarosan való leszántásából ? Még mindig vannak kis gazdák, kik e kérdésre a fejüket csóválják. Mert hát — ez nem volt ám régen. Ám hadd mondjunk el tehát mi, egyetmást erről a tarlószántásról. A régi rendszerű három nyomásos gazdálkodás mellett a tarlóforduló, a mint mindnyájan tudjuk, legelőnek használtatott. A kis gazda nem is gondolhatott arra, hogy tarlóföldjét leszántsa, ha csak nem akart kierőszakolni földjébe még ugyanazon őszön újabb vetést. S nem volt rosszul ez igy. Mivel volt és van tagadhatatlanul a tarlóföldnek egy kevés legelőértéke. Ha más nem, hát legalább a tarlószabadulásig lekopott gyeplegelőt meglehetett
