Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-05 / 31. szám
248 MAGYAR FÖLDMIVELŐ szervezik, tehát a földmiveseket is szervezni kell. A földmives népet jóakarattal anyagi és erkölcsi támogatással fel kell emelni, jobb sorsba kell helyezni s ezáltal az izgatásnak elejét venni. (Élénk helyeslés). Még egyszer, de nem utoljára a parcellázásról. Szeretnők, ha számokban és pontosan kimutathatnók, hogy hán}^ százra és százra megy azon kis emberek, kisgazdák száma, akik a meggondolatlan földszerzés, az Üzletszerű parcellázással elvesztették még meglevő vagyonukat is. Annyi bizonyos, ezt szerzett tapasztalatok után lelkiismeretesen Írhatjuk, hogy sok kis gazda — nagy nehezen — csak éppen annyit tudott megmenteni magának, hogy az Amerikába szóló jegyét megválthassa. Kivándorlóit honfitársaink, kik ott a tengeren túl nehéz igában, többször rezgő köny- cseppel szemeitekben gondoltok egykori kis tűzhelyetekre, ha e sorokat olvashatnátok, tanúbizonyságot tehetnétek arról, hogy — igazság van ami jelen Írásunkban. De itthon is, bárkinek módjában van meggyőződni, utána járni, hogy éppen a lelketlen parcellázás révén mennyi kis gazda, paraszt-birtok kerül bitangságba. Tessék megnézni a telekkönyveket. Mennyi birtok kerül a bankok, pénzintézetek, végrehajtók, prókátorok, ügynökök és korcsmárosok kezeibe. Olyan birtokok, melyeken csak imint — boldogult a kis gazda. De hiába. A parcellázási mánia felkavarja a csendes gazdaember képzelmét, lelkét is. Elbódul az ember. Hályog vetődik szemére. Kiesik számításából és nem gondol azzal, hogy ’iszen bármi drágán veszi — a bekövetkezendő veszély nélkül nem veheti meg azt a földet. Nem tűzik össze, hogy mi jövedelmük lesz. Nem számitnak az esélyekkel. Nem mérik a törlesztés ijjesztő folytonosságának szorító gyűrűit. Igaz, hogy sokan azt mondják: — A földmives, a kis gazda, a nép keze munkája alatt jövedelmezőbb lesz a föld. Tapasztalt, ahhoz értő emberek tisztában vannak azonban, hogy ez csak bizonyos mértékig igaz. Mert sok mindentől függ ám ez a jöve- delmezés. A termő évektől, a belterjes gazdálkodástól. De főleg attól, hogy az a gazda mint tud számítani, gazdálkodni. És főleg, nem lesznek-e igényei nagyobbak, mikor érzi, hogy ő már — nagyobb gazda. És? Vájjon ki birják-e fizetni a föld árát? A parcellázok nem igen törődnek azzal, vájjon biztosra vehetik-e, melyszerint a vevő kis gazdák meg is birják-e fizetni az egész vételárt. A parcellázok legnagyobb része arra utazik, hogy egy-két részletet megkapjon. Ebből kifizetik maguknak vagy másoknak a províziót és a nyereséget. Hogy mi történik a vásárlóval, azzal ők ugyan nem törődnek. Két-három évi peres huza-vona után, a melyre rámegy a parcellás vásárlónak biztosítékul kikötött kis vagyona is, a végrehajtó kidobja a birtokából s a parcellázó,, az üzérkedő uj áldozatokra vadászhat. Ez ellen az üzérkedés ellen tehát — mondjuk mi — meg kell védeni a népet. Lelketlen, hazug ember az, aki azzal hitegeti a népet, hogy az urak azért beszélnek a parcellázás ellen, mert nem akarják, hogy a nép földhöz jusson. Isten bizony’ hogy — akarjuk. Hogy nagy örömünk van, ha a magyar nép az édes hazai rögben veti meg lába gyökerét. De nem akarjuk, hogy a népboldogitás örve alatt elpusztuljon az is, ami eddig a népé volt. Az aratás tanulságai. II. Hogy a sztrájk, de főleg az arató sztrájk milyen két élű fegyver: azt szomorúan igazolja a mostani aratás. Most már hiteles adatok igazolják, hogy vagy két ezer ember vesztette kenyerét és szabadságát ami szegény népünkből. A kiábrándulás valóban szomorú. Nagy, mély részvétünkre érdemes. Különösen Csanád, Torontál, Temes, Vas, Győr Heves, Szatmár és Szabolcs vármegyék munkásai közt nagy azok száma, kik szerződés szegésért vagy A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- --------------—---------------- ményezői forduljanak utbaigazitásért a ---------------------------------: „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,-----........ = 13 XT ID A 4? E S T_ - - ■■—■ ■■. —-------^ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
