Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
242 MAGYAR FÖLDMIYELŐ Az arató-sztrájk tanulságai. I. Még tart az aratás. Sőt több helyen javában folyik. De már most érkeznek hozzánk értesítések, melyek az arató-sztrájkról igen-igen tanulságos képeket nyújtanak. Így bizonyos, hogy a sztrájk következtében száz és száz munkás maradt kenyér nélkül. Belelovalták az istenadtákat erőnek erejével a sztrájkba. A gazdák segítettek magukon. Ők meg mehettek a világba. Kerestek-futottak aztán munkáért. De már késő.*) Ha csak most még nem akad számukra egy kis mentsvár. Az is tudvalevő dolog, hogy sok munkás nyílt szerződésszegésért büntetést kapott. Most szánja- bánja már amit tett, mikor késő. Most látja, hogy abból a felmagasztalt sztrájkolásból ugyan semmi áldás, de csupa átok szakadt a fejére. De legyünk igazságosak. Más oldalról halljuk, hogy egyes bérlők például oly komiszán viselkedtek a munkásokkal szemben, hogy megérdemelnének huszonötöt a javából. Egyik fővárosi lapnak pl. felküldötték a munkások azt a kenyeret, amivel a bérlő ur kosztolni akarta a munkásokat. Nem kenyér volt az. Még a kutyának sem való. Nem pedig tisztességes munkás embereknek. Az ilyen állapotokkal szemben a legerősebb megtorlást kell követelni. De szívesen ismerjük el, hogy voltak gazdák, és legtöbben ilyenek voltak, kik atyai jóindulattal viseltettek a munkások iránt. Látva-lálván ők az Isten áldásának bőségét, megszerezték a kikötött bért. így van ez jól. Az emberies, kölcsönös megértés, igazságosság és méltányosság! ez az aratás legszebb betetőzése. AMERIKA. Ember tervez, Isten végez. — Kivándorlók figyelmébe. — Jó Haguta Lajos bodrogközi lakos, mint’annyi sok más százak és sajnos ezrek, egyszer csak elhatározta, hogy itt hagyja ezt a búval-harmáttal teljes Magyarországot és elmegy a tengerentúlra, Amerikába — szerencsét tervezni és fogni. A mint gondolkodott, úgy is tett. De előre megfontolt, erős szándéka volt, hogy nem hal ám meg olt. Ha kissé megtollasodik, hazajön családjával egyetemben és itt e honi földben fog nyugodni. Szerzett is egy kis pénzt. Azt becsületes, jóra- való emberként haza is küldötte. Még pedig biztonság kedvéért egyenesen a perbenyiki grófnak, (a ki *) Mi lesz ezekkel őszszel, télen. Mikor a szép keresetet idegenek vitték el ? Ki vállalja a felelősséget ? úgy ösmeri a bodrogközi népet, mint Nagy Lajos a katonáit.) Perbenyiki grófnak küldötte pedig annak okáért, hogy tegye a hitelszövetkezetbe, mert ha haza jő — bizony, hogy uj életet kezd. A perbenyiki gróf meg szívesen eleget tett a kivándorolt honfitárs kívánságának egyben pedig irt is neki, jól tenné, ha haza jönne. Jobb elébb, mig baja nincs és mig még bir itthon uj tűzhelyet alapítani. ügy látszik azonban a kivándorolt honfitárs még nem látta megérkezettnek az időt, többet akart összegyűjteni, szerezni. Am ember tervez, Isten végez. A napokban levél érkezett a perbenyiki grófnak, melyben jó Haguta Lajos, kivándorolt honfitársunk a következőleg írja le az ő szomorú sorsát... Comneaut, 1906. julius 2. Igen tisztelt méltóságos Gróf uram! Én Haguta Lajos, kit kegyes volt mindig figyelemben és szeretetben tartani, bátorkodom egy pár sorral alkalmatlankodni. Értesítem ő méltósága, a gróf urat, hogy Amerikában eltöltött sok fáradságaim ulán nagy szerencsétlenség ért, a mi az én öreg napjaimat nagyon megszomoritotla. Ezen szerencsétlenség akadályozott meg abban, hogy őshazámat nem láthatom mostan. Pedig nekem teljes számitásom az volt, hogy már nem soká leszek Amerikában. Tervem meghiúsult. Itt kell maradnom még ma is Amerikában. Elvesztenem ugyanis egyik lábamat. Szerencsétlenül jártam munka közben, a minek folytán jobb lábom felső szárát közepén vágták el. Ekkép teljesen munkaképtelenné válltam. Képtelen vagyok most már családomat fentartani. Állítólag a Compania fog valamit fizetni, de csak egy év elteltével. Most napi egy dollárral tengetem a magam és családom éleiét. Bizony nagy szivbeli és életküzdelmem van. Mi lesz velem ? Fogok e tudni mesterséges lábat használni'? Haza mehetek-e vagy itt kell elpusztulni. Meglátom-e őshazámat, bizony a jó Isten akaratjában vagyon. Maradok Öméltósága a Gróf ur és kedves grófi családja iránt hálás tisztelettel, a jó Isten áldja meg. Haguta Lajos. * Tanulságos és megható levél ez. Érdemes, hogy a kivándorolni szándékozók érdembe vegyék VASÁRNAP DÉLUTÁN. Gyermekvilág. A medvetáncoltaió. Pista minden állatot kínozni szokott. A cserebogaraknak kitépte a szárnyaikat, a macskáknak farkaikat csipkedte, úgy hogy nyávogtak s morogtak bele, a kutyákat bottal verte — szóval ő minden állatot nyaggatott, mig végre nagyon megjárta a nyaggatással. Pajtásaival az iskolából jött haza, a mint a sip, dob, trombita hangja ütötte meg füleiket a gyermekek tüstént azon irányban futottak s egy mellékutcában egy medvetáncoltatót pillantottak meg. Ujjujjuj ! kiáltott Pista, ott van ám valami! akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez Budapest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos kölcsönöket, főcélja azonban, hogy a közép-és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket már 300 koronátöl kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20, 30, 40, vág}' 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4°/0-os és 4Vs°/o-os jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 4l/1,/(,-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. til*’ Parcellázásoknál az intézet minden tekintetben segédkezik. "4P® A ki birtokára jelzálog-kölcsönt
