Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
240 MAGYAR FÖLDMIVELÖ A jobb lelkek itt is, amott is kezdenek feljajdulni, láttára annak, hogy mi minden történik az országban a parcellázás, tehát látszólag a nép boldogitása révén. Panaszokat hallunk mi is. Olvasunk napról-napra oly eseteket, mely ellen a becsületes sajtónak nyilt állást, sőt háborút kell viselnie. Hazánkban ugyanis gomba módra alakulnak a parcellázó vállalatok. A nagy tőke megmozdul, hogy belekössön a földbe, hogy ezen a módon is kövéredjék, zsirosodjék és hatalmasabbá legyen. Parcellázó kupecek barangolnak hazánk vidékein. Ezek a kufárok csalfa Ígéretekkel, tetsző számításokkal belevonták a földre áhítozó népet a maguk számításainak kifür- készhetlen hálóiba. Jól jegyezzék meg pedig a kis gazdák és jól nézzen a dolog fenekébe a nép, hogy ez nem más, mint pompás üzlet. Olyan üzlet, a hol a kisgazda és egyáltalán a nép bőrére spekulálnak. Hogy is lehetne feltételezni, hogy ezek a vállalkozók biztos üzleti kilátás nélkül a föld népére csak gondolnának is. Egy fővárosi újság a múlt hetekben nyíltan veszélyes járványnak bélyegezte a nálunk megindult parcellázási mániát. iMert ott vagyunk, hogy ma már nem csak a tőke mozdult meg, mint előbb említettük, de egyesek is olybá tekintik ezt a műveletet, mint mellyel Magyarországon a legkönnyebben meg lehet gazdagodni. Prókátorok, kereskedők, iparosok — nem említve a bankárokat, — űzik már nálunk a parcellázás mesterségét. Ki lesz a nyertes? Ki lesz a vesztes? Az eladó, a parcellázó, a kis gazda, a kit lépre visznek. Könnyű e kérdésre válaszolni. És mi válaszolni is fogunk. Mert az a célunk, hogy a nép, a kis gazdák vegyék már egyszer észre, hogy hányán és hányán ültek fel és átkozzák a percet, mikor a föld- vásárlásra csak gondoltak is. Az arató gazdák figyelmébe. Az államvasutak osztálymérnöksége figyelmezteti az arató gazdákat, hogy learatott terményeiket a vasúti pályától legalább is 130 lépés távolságra helyezzék el, mert különben, ba a mozdony szikrájától a kazal esetleg tüzet fog, a vasút nem fizet kártérítést. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Gazdagyülések. A Magyar Gazda Szövetség julius hó 12-én tartotta közgyűlését Keszthelyen. Az ország legtávolabbi vidékéről is eljöttek a tagok, ami az egyesületi életnek mindenesetre tevékeny, mozgékony voltát jelenti. Kár, hogy Keszthely városa igen közömbösen viselte, magát, sőt egyenesen hideg maradt. Nem az eszem-iszomra célzunk ám itt; bár ennivalóhoz is jó pénzért csak nagysokára lehetett jutni, hanem arra, hogy a hires Helikon és Georgi- kon városában minden legkisebb figyelmet nélkülöző kalauzolás nélkül kellett bolyongani. Különben a tagok is tájékozatlanok voltak, mert a rendezés — ezt nyíltan kimondjuk — igen felületes volt. Maga a gyűlés igen tartalmas és sikerült volt. Darányi Ignác földm. miniszter nyitotta meg a gyűlést, mint a Gazdaszövetség elnöke. Kegyeletes és mélységes szavakkal emlékezett meg a szövetkezetek atyjának gr. Károlyi Sándornak haláláról és megnyitó beszédét úgyszólván egészen a méltón megsiratott Károlyi Sándornak szentelte. A gyűlés fénypontját tette gr. Mailáth Józsefnek nagy tanulmányra valló felolvasása egy nagy francia emberbarátról és koráról, mely kort érdekes párhuzamba hozta ami korunkkal és körülményeinkkel. A lelkes előadással hallgatóit mindvégig lekötötte a nemes gróf. ügy előadás közben, mint után lelkesen éljenezték és tapsolták az előadót. Másnap Fonyódon volt gyűlés, hol ott láttuk, szinte az egész Somogy és szomszédos megyék gazdáit. Pallaviczini Ede őrgróf a legnagyobb magyar vendégszeretettel fogadta az érkezőket. A őrgróf ur, a szövetkezeteknek itt e vidéken nem csak őre; de lelke, mozgatója és édes mindene. Ez a mostani gyűlés minden mozzanatából észrevehető volt. E gyűlésen is a fáradhatatlan és kimerithetlen gróf Mailáth József tartott előadást a »A néptanítók hivatása a szövetkezetekkel szemben« címről. Az előadás nem csak lelkes, de oly hatásos volt, oly praktikus és országszerte figyelmet kelthető hatást tett, mire csak ritkán emlékszünk. A nemes őrgróf a gyűlés összes tagjait megvendégelte. Darányi földmivelésügyi miniszter beszédéből. — A földmivelésügyi tárca tárgyalásakor. — Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter: Azon szerződésre pedig, a melyet felhozott, lett volna nekem is észrevételem, de az a szerződés elibénk sem került, az hatósági eljárás tárgyát nem képezte. Hiszen hiányos szerződést idehozni nem egyet, százat A legjobb minőségű háztartási és gazdasági oikkek, hamisítatlan jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ------------------------------------ ményezői forduljanak útbaigazításért a -----------------------------------„H ANGYA“, a magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■------------ ■ ..............— IB TT 3D _A_ 3? E S T_ .............~-----------------------(K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
