Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-24 / 25. szám

204

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

talyigákon hozták a húst ebbe a terembe, majd feldobták a húst a munkaasztalokra, ráugrottak, mo- satlan kézzel kezelték a husdarabokat s végül reájuk is térdeltek piszoktól duzzadó öltözeteikben, s ha elvégezték, újra kezdték. Mosdó készüléknek sehol a nyomát sem láttuk ezekben a termekben.

íme a biztosok jelentése bő kivonatban, a melyből a legundoritóbb részeket mellőztük. Különösen a legutolsó passzus fontos, mert ebből kiviláglik, hogyan készülnek az amerikai húsvágókban a kiviteli célokra szánt kolbászok, amelyeket nyersen lehet megenni. Nincsen úgyszólván olyan ország a föld kerekségén, ahol amerikai húskonzerveket ne fogyasztanának; itt tehát egy hallatlan és példátlan merénylettel állunk szemben, amely az egyetemes emberiség egészségét veszélyezteti. Az amerikai húskészítmények ellen tehát jogosult minden bojkott és minden végső eszköz s talán mindenütt utánozni fogják az angol társadalom példáját, amely az amerikai tüdővész-import ellen rendkívüli törvényes intézkedésekkel készül védekezni.

A Vezúv hamuja. A Vezúv hamujáról, amely a legutóbbi kitörésnél olyan bőségesen hullt, hogy méternyi magasságban fekszik most a Vezúv környékén, érdekes dolgokat mond el Zinus tanár egy kémiai szaklapban. Általában azt hiszik, hogy ez a hamu tönkretesz minden növényzetet. A valóságban a dolog éppen ellenkezőleg áll. Zinus tanár elemezte ezt a hamut és megállapította, hogy abban agyag, mész, vas, magnézium és mangán stb. van, savak és kén pedig csak lekötött állapotban. Eszerint a hamu nemcsak hogy nem árt a növényi életnek, hanem még használ is a fűnek, a vetésnek és a szőlőnek. Különösen az utóbbinak. Régi tapasztalás, hogy a Vezúv kitörését követő években különösen jó bor terem a Vezúv környékén.

A GAZDA TANÁCSADÓJA.

Haszonbér szerződésben kikötött biztosítási kötelezettség. A kir. Kúria kimondotta, hogy ha a földesur és haszonbérlője között kötött szerződésben a bérlő kötelességévé tétetik a haszonbérben birt épületek tűzkár elleni biztositásáról gondoskodni és a bérlő elmulasztja a biztosítási dijat pontosan megfizetni, a bérbeadónak jogában áll a haszonbérleti szerződést felbontottnak tekinteni.

Hangyák elűzése a kerti ágyakból. Ha a hangyák valamely ágyat nagyon ellepnek, könnyen elüzhetők úgy, ha apró darab fákat kőszénkátrányba mártva az ágy külömböző részein szétszórunk. Ennek a szagát a hangyák teljességgel nem szenvedhetvén, el fognak onnan tágulni. E célból különben jó, ha halzsirral vagy karbolsavval beitatott rongy darabokat rakunk is szét.

KIS GÄSDA.

Panaszok a hernyóirtás elhanyagolása miatt.

Olvasóinktól gyakran érkezik hozzánk panasz, hogy a hernyó pusztításai ellen hiába védekeznek.

Hiába védekeznek — szól a jogos panasz — mert ha a szomszédok a hernyóirtással nem törődnek, a törvények ide vonatkozó rendeletéit figyelemre sem méltatják, akkor bizony hiába védekeznek ők maguk, hiába szedik le a pusztító rovarokat akár napról-napra is. Munkájuk eredménytelen lesz.

Mint a hogy látják most. Mikor a legszorgosabb védelem dacára nincs gyümölcs. Még a fák levelei is tönkre mentek. A szomszéd kertek fáinak hernyói az ő fáradozásaikat is teljesen tönkre tették.

De hát erre azt mondhatjuk, ott a törvény, ott a biró, ott az elöljáróság. Hát mire valók ők. Fel kell jelenteni tüstént az olyan gazdát, a ki elmulasztja a hernyószedést, irtást a maga idejében. Mert iszen nem csak az ő vagyonáról, de szomszédjainak, sőt az egész községnek vagyonáról van szó.

ügy van! Az ám, de köztudomású dolog — tisztelet a kivételeknek — hogy az elöljáróság az ide vonatkozó törvény végrehajtását igen lanyhán veszi. Mi papiros korszakot élünk, ők azt tartják igazi hivataloskodásnak, ha mentői több árkus papirost szánthatnak be betűkkel. Nekik nincs idejük, hogy árgus szemmel kisérjék folyton-folyvást: vájjon a törvén}', mely pedig annyi közérdek érdekében hozatot gyakorlatilag, valójában végre van-e hajtva. Aztán — Uram bocsá’, a sok sógorság, ko- maság. Meg a jövő választás.

— De be kell jelenteni azt a gazdát, a ki ebbéli kötelességének nem tesz eleget, — fogod mondani.

Ohó! Nálunk még nincs arra megérve a közönség, hogy ez a bejelentés jogos. Sőt elmulasztása a közérdek tekintetéből — bűn is.

— Nem akarok a szomszéddal rossz lábon állani.

— Majd azt mondják, hogy árulkodtam.

így okoskodtak sokan. Hamis okoskodás. A közérdek első. A közérdek irányában vannak kötelességek, melyeket elmulasztani valóban merénylet a nemzet, a község vagyona ellen.

Nincs tehát itt mit beszélni. Mert addig mig a kártékony rovarok, hernyók ellen való védelmet nem együttesen, mindenoldalulag vezetjük: eredményekhez, gyümölcsterméshez nem fogunk jutni.

Félre tehát minden hamis okoskodással. A hernyók irtását a törvények utasítása szerint a leg- szigoruabban kell keresztülvinni. A ki ezen törvény ellen vét, legyen az akár elöljáró, akár ur, akár szomszéd, akár ki emberfia, azt büntetni kell. És a tetejébe. Az e törvény ellen vétők fáiról az ő költségére tüstént, a másik 48 óra után le kell szedetni — a hernyókat.

Csak igy fog megszűnni az általános panasz.

Egy kis gazda.

Mikor már a gyümölcs a fán van. Azt

hinné az ember, hogy akkor már mint érett, szép gyümölcs a kosarunkba is belehullik. Hej pedig he’ sokszor csalódunk. Előttünk sorvad el, hullik le, aszik össze, pusztul el, Mit tegyünk tehát? Ápoljuk, gondozzuk akkor is a fát, mikor már a gyümölcs a fán van. Hogyan és mely módon.

1. Ha nagy szárazság van. lehetőleg hetenkint bontozzuk ki mélyen a fák tövét és locsoljuk meg tiszta vízzel.

2. Az is igen jó, ha két hetenkint a fák tövére tízszeresen felhígított trágyalevet öntünk.

3. Ha estenkint a koronát állott vízzel megpermetezzük — nagyra neveljük a gyümölcsöt.

4. Koronkint rázzuk meg a fát. Hadd hulljon a férgessé. Meg az idétlenek is. Kézzel is leszede