Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-24 / 25. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 205 gethetjük, ritkíthatjuk a bő termésnek silány pél­dányait. Tessék csak megpróbálni! Apró tanácsok. 1. Nehagyjuk a lehullott gyü­mölcsöt a fák alatt. Hát mit tegyünk velük? Sem­misítsük meg. Főzzük meg és adjuk a disznóknak. Hát akinek nincs sertése. Vessük a folyóba vagy égessük el. Ne engedjük a férgeket kimászni, hogy jövőre seregestül vissza másszanak. 2. Kössünk a gyümölcsfa törzsére szalma gyű­rűket. És pedig mondjuk a fa derekára, mellmagas­ságban. Miből? Vagy vastag papirosból, vagy szal­mából. És hogy ? ügy, hogy a gyűrűnek csak a felső széle legyen megkötve; a férgek a gyűrű alá búj­nak és ott bebáboznak. Mi pedig a gyűrűket két hetenkint szépen levesszük és elégetjük. Csináljuk ezt késő őszig. Meglátjuk mily szép lesz az eredmény. Terméskilátások bejelentése. A földmive- lési miniszter körrendeletében hívta fel a gazdasági tudósítókat, hogy miután a gazdasági állapot előre­haladásával most már megközelítően meglehet be­csülni a várható terméseredményeket a gazdasági tudósítók megközelítő számbeli jelentéseket tegye­nek. Egyben felkérte a tudósítókat, hogy a netaláni termés károkról távirati jelentéseket küldjenek. Emlékeztető. Vásárok. 25-én : Aranyosmarólh (á), Dévény, Dunapataj, Fehérgyarmat, Hajdúböszörmény, Izsák, Jászapáti, Jászó, Kálóz, Kaposvár, Kassa (á), Kisjenó, Kis- komárom, Kisújszállás, Makó, Mándok, Mezőkövesd, Nagy­körös, Párkány, Sajószenpéter, Somorja, Szarvas, Székes- fehérvár, Varasd. 26-án: Aranyosmaróth, Aranyosmegyes, Balkány, Dunapataj Dunaszerdahely, Guta, Gyetva, Kassa, Kisjenó, Kölesd (á), Krasznaborkaváralja, Ökörmező, Pár­kány. Pöstyén. 27-én : Aranyosmegyes, Csákonya, Érmihály- falva, Érsekújvár, Garamszőlős (á), Homonna Karád, Kassa, Korpona (á), Kölesd, Kőrösmező,, Nyirbogdány, Ökörmező. Poprád, Pöstyén, Prigyive, Szepsiszentgyörgy. 28-án: Ara­nyosmegyes, Érmihályfalva, Garamszőlős, Homonna, Kápol- násoláhfalu, Kisbér, Kőrösmező, Nagykálló, Nagytapolcsány (á), Szepsiszentgyörgy, Szilágy-somlyó, Verebély. 29-én: Arad (á), Bodajk (Fejér), Lugos, Nagytapolcsány (j), Pásztó. 30-án: Arad (á), Csáktornya, Dévaványa, Korpona, Kutas, Lugos. Mindszent, Szentendre. mi újság? Egyről-másról. Verbuválnak hát és szedik az adót országszerte. Hála Istennek, hogy megint rend és béke vagyon. Hej, mert sok­sok bibije lehet egy országnak, de ezek közt a legelsők közé tartozik, ha megbomlik a gazdasági rend. Akkurát, mint a családokban. Szedik az adót, soroznak országszerte, de emberségesen. Nem tűzzel vassal, de igazán kiméletes- séggel, mint az újságunk más helyein olvasható. * A pénzügyi államtitkár, Popovicsnak nyilatkozata sze­rint az eksz-l'eksz csinált valami 120 milliónyi adóhátralé­kot. No aztán ennek másfélévi kamata a törvényes 5 szá­zalék kamattal számítva itt-ott 9 millió korona. De, a hát­ralék után most kamatot nem számítanak. Ezt a 9 millió korona összeget tehát a magyar állam az ország lakossága­inak elengedi. Ajándék számba vehetjük tehát. Nem csak, de könnyítésnek arra, hogy az adófizetés annál készségeseb­ben törlénjék. Szaporán folyik is az adó az állampénztárba ország­szerte. Ennek dacara bizony a Wekerle pénzügyminiszter ur meg van akadva. Mert bizony fejleszteni kell a gazda­sági helyzetet. Nem állhatunk egy helyen. A gazdaság pe­dig. mint közönségesen tudva vagyon pénzzel jár Kölcsön höz kell tehát folyamodnunk. De e kölcsön olyan befekte­tés lesz, mely idővel meghozza a maga bő gyümölcsét. * Milyen lesz a termés? Szép, reményt nyújtó tavaszunk volt, olyan, amilyent már régen nem értünk. Minden lélek reménységgel néz a jövőbe. A két évi szokatlan nagy szá­razság után azonban most van esőnk bőven, mint azt la­punk más helyén megírjuk. Általában reményünk lehet, hogy elég bőséges esztendőnk lesz — átlag — mondjuk, ha csak a jó Isten keze újra nem fog sújtani csapásokkal. Mert bizony oka van a magyarnak buzgón énekelni a nem­zeti himnuszt: Istán áld meg a magyart . . . hozz reá vig esztendőt 1 — József királyi herceg emlékezete. Minap volt egy esztendeje, hogy József kir. herceg a nemzet nagy fájdalmára kidőlt az élők sorából. Az évforduló alkalmából gyászmise volt a Mátyás-templomban, amelyen a királyi hercegi család Budapesten lakó tagjai s udvaraik főbb tiszt­viselői voltak jelen. A misét megelőzően Klotild kir. her­cegnő férje koporsójánál imádkozott. A hercegi kriptában megható jelenet játszódott le. József kir. herceg volt iskola­társai ugyanis engedelmet kértek az özvegy kir. hercegnő­től, hogy a kriptába mehessenek és koszorút tegyenek a ko- . porsóra. A volt iskolatársak közzül hárman nem jelenhettek meg betegségük miatt, a többiek pedig lementek a sírboltba és megkoszorúzták a szarkofágot. — Magyarok a román királynál. Bukarest­ben most nyitják meg a kiállítást. Ez alkalommal a magya­rok kiküldöttei tisztelegtek Károly román királynál. A kül­döttség üdvözölte a királyt, mint negyven éves uralkodót, a jubiláns fejedelmet is. Károly király rendkívüli szívesen fogadta a magyarokat. Minden egyes küldöttségi taggal be­szédbe ereszkedett és lelkesedve említette Magyarország Fej­lődését és szerencsés kibontakozását a politikai zavarokból. — Darányi az .idegen kéz-1 ellen. Darányi földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy, mint a korábbi minisztersége idejében is volt, a kincstár tulajdonában levő vadászterületek vadászati jogának bérbeadásánál kül­földi állampolgárok figyelembe ne vétessenek. így tehát Magyarországon ezentúl idegenen nem fognak vadászatokat az erdészeti kincstárból bérelhetni. — A „Hangya* * uj elnöke. A Magyar Gazda szövetség által alapított »Hangya« szövetkezet életbevágó feladat elölt állott. Be kellett töltenie azt az elnöki széket, mely Károlyi Sándor gróf halálával megüresedett. A válasz­tás Pallavicini Ede őrgrófra esett. Szerencsés választás a ne­mes őrgróf múltja, országos munkássága biztosíték arra, hogy a »Hangya« virágzása mindig erősebb és erősebb legyen. — A szepesi püspök jótékonysága. Lőcsé­ről Írják: Párvy Sándor dr. szepesi püspök jótékonyságá­nak szép jelét adta. Ugyanis alkalmazottjainak nyugdíjalap­jára százezer koronát adományozott, azt az összeget, a melyet a bolgár fejedelemtől kapott egy vadászterület bér­beadásáért. — A délvidékikisgazdákbosnyákvendége. A Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete minapában tanulmányi kirándulást rendezett Boszniába. A délvidéki kisgazdák látogatását viszonzandó, két napon át Temesvá­ron időzött Ozmán Aga Nuri Trcic dolnatuzlai török nem­zetiségű nagybirtokos és nagykereskedő, aki a délvidéki kisgazdáknak legszivélyesebben közbenjárt tanulmányutjuk alkalmával, hogy a két ország népe között hasznot hajtó közeledés jöjjön létre. Az érdekes vendéget az egyesület megbízásából Dőld István segédtitkár kalauzolta s bemutatta neki Temesvár látnivalóit, Frecot József szabadfalui gazda­ságát, a Csanádi káptalansági uradalmát. Nuri Trcic-et na­gyon meglepte a mezőgazdasági kultúra előrehaladottsága. — Negyven éves tanitó-jubileum. Takács Mihály, a győri római katholikus iskolai önkormányzat ta­nítója — mint Győrből írják — ez iskolai év végén tölti be tanítóskodásának negyvenedik évét. Tanítványai, élükön Fügi Bezső városi th. bizottsági taggal, ünneplésben ré­szesíti. — Nagyváradi bor a király asztalán. Nagyvárad valamikor hires volt a boráról. Még a filoxera pusztítása előtt való időkben. A váradi hegy levéről azt tartották, hogy nem is inni való, csak arra jó, hogy bort javítsanak vele. Azóta vesztett az erejéből, de a zamatja még a régi. A szőlők rekonstruálása után mégis maradt egy-két hegy, amelynek a termése megőrizte a váradi bor régi jó hírét. Ezek közé tartozik a Lukács-féle szőlő, amely-

Next

/
Thumbnails
Contents