Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
192 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Az Isten áldása. Isten áldásának a magyar ember különösen kettőt nevez: A kenyeret és gyermeket. Az előbbit is csak megadja naponkint a Gondviselő Isten — mondogatja ismét a magyar ember, — de a másikból, abból juttat bőven. Hát atyámfia, ki keserves verejtékkel keresed naponkint a kenyeret, ne zúgolódjál ám a sok gyermek miatt. Sok a gyermek, nagy a gond — mondogatod, — de azért látom én, bele nézek én a te szivedbe, hogy nincs abból egy parányi sem, mit a gyermekek miatt sokszor ajkaidon kiejtesz. Tudom én azt, belátok én a te lelkedbe, hogy elfér abban a sok gond mellett a sok gyermek is és bizony nem tudom melyik nagyobb a'te szivedben: az az erő, mely téged naponkint újabb és újabb munkára serkent, vagy az a szeretet, melylyel gyermekedet kebledre öleled. Mind a kettő nagy és szép az! A jó Isten, a ki gyermekeidet adja, az önti lelkedbe ezt a fenséges erőt, mely akadályt nem ismer s az önti azt a szeretetet is, melylyel gyermekedet kebledre öleled. Láttam én egyszer egy madár fészket, melyet egy irgalmatlan ember leütött. A kis madár fiókok kibuktak a fészekből, leestek a földre. Sebes repüléssel szárnyalt az anyamadár __ aztán siró csevegéssel körül röpke dte á fészket. íme, a madár s általában az állat menynyire ragaszkodik fiaihoz, hát mikép volna az lehetséges, hogy az ember, a teremtés koronája e tekintetben sokszorosan felül ne múlná a csak ösztönnel biró állatokat. Valóban leirhatlan módon felül is múlja. A madár és fiai közt a szerető, mondjuk szülei viszony csak addig van meg, mig őket szárnyaira nem bocsájtja. Azután nem ismerik egymást. Elrepülnek a nagy légür- ben egymás mellett a nélkül, hogy csak sejtenék is, mi kötötte őket egykor össze. Nem úgy az ember. A lélekkel biró ember és gyermeke közt a vérkötelék soha sem szűnik meg. Kezdődik a születésénél és tart a sirig. ük elválaszthatlanul egymás kebeléhez lesznek kötve, sőt mi több, a szülő felelős lesz Isten és emberek előtt annak a gyermeknek jövőjéről. És éppen ezért a gyermek a szülők áldása, de átka is lehet. Ez alkalommal nem szólunk arról, hogy mennyiben függ a szülőktől az, vájjon a gyermek áldás vagy átok legyen, csak azt mondjuk, hogy igenis a jó Isten minden szülő számára megadta a lehetőséget arra, hogy a gyermekei áldásukra legyenek. Történhetik, hogy a legnagyobb szülői gond, éber figyelem és lelkiismeretes nevelés nem hozzák meg a kívánt eredményt. A gyermek elzüllik, rossz útra tér, de ez esetben a szülők nem felelősek. Ők megtettek mindent, Isten lesz az, a ki Ítél. Isten áldása tehát a gyermek s a melyik szülő nem úgy tekinti őket, az nagyot vét a jó Isten ellen, kinek büntetése el nem marad. A kis buzaszem története. Ködös, hűvös őszi nap volt. A bokrokról piros és fekete bogyók, a fákról elszáradt terméstokok csüngtek nagy busán alá, a gyér levelet csillogó ezüst bársonnyal vonta be a sok apró vízcsepp, A földön elszáradt -a fű s a lassan hulldogáló sárga tevéi mindent belepett. Innen is onnan Is egy-egy magányos kocsi haladt át a piszkos sáros utón. A kocsisoknak a nyakára vastag, kötött kendő volt csavarva s némelyik időről-időre összecsapta két karját, hogy vérét kissé gyorsabban mozgásba hozza s magát egy kevéssé fölmelegitse ebben a csúf, ködös, hűvös időben. Igazi szomorú őszi nap volt. Az emberek, a kiket költőknek neveznek, mindenféle jártak-keltek és nagyon örültek, hogy ilyen szomorú az idő s verseket Írtak az őszről, a hervadásról, a levélhullásról, a természet haldoklásáról s verseiket eladták az újságoknak és a folyóiratoknak. Ezen a szomorú napon egy gazdaember kiment a földjére, hogy egy kis tavaszi búzát vessen el abba. Lassú, kimért léptekkel haladt földjén; búzával teli tarisznyáját baljára fektette s jobbjával minden lépésnél szórta a kövér szemeket a fölhasogatott földbe. Az elhullott magok közül egy szegény kis búza szem egészen magányosan feküdt két nagy, nedves, fekete göröngy között. A szegény, árva szemet kimondhatatlan szomorúság fogta el. Olyan sötét és nedves volt az ő helye. S egyre sötétebb és nedveA legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- ——--------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------—------—-----„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő' Szövetkezetéhez, "...-- BUDAPEST. .......-^=----- ■ -(K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
