Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1906. junius 17. ' 24. szám. Hétrőí-hétre. A magyar delegátusok a király előtt. A magyar delegátusok vasárnap jelentek meg a király előtt, hogy meghallgassák az uralkodó megnyitó beszédét. A királyhoz Zichy Tivadar gróf intézett beszédet. A király erre hosszasabban válaszolt, melyben felháborodva emlékezett meg a spanyol király * ellen való merényletről, a németországi szövetségről. Vilmos császár látogatásáról, Orosz-japán háború következményeiről és sok más ily kérdésről. Aztán szívélyes beszédbe bocsátkozott a delegátusok •tagjaival. Az osztrák sógorok gyönyörűségesen kimutatták a foguk fehérét! Bécsben tanácskozott a magyar delegáció, saját magyar delegáció épületében. Egyszerre csak megvadult a jó szomszéd, a felbuj- togatott bécsi csőcselék és a magyar delegátusok házának beverték ablakait és betyár módra rendeztek — tüntetést. Hát hiszen most már ítélhet a világ, hogy vájjon ki hát a betyár nép ? Az osztrák sógor vagy az udvarias magyar nép, mely még szo- rongattatásainak napjaiban is emberies módon fogadta a német sógort. Az egész művelt világ felháborodik ezen. Wekerle miniszter ur megmondotta, hogy elégtételt fog szerezni. Ami magyarul anyit jelent: Megállj német majd megbánod... és a többi. Vége az ekszlekszuek. Miután úgy a képviselőház, mint a főrendiház egyhangúlag elfogadta az ujoncjutalékról és a kereskedelmi forgalmi viszonyokról szóló javaslatokat; az ekszleksz (törvényen kívüli állapot) megszűnt. Az államháztartás egyensúlya. A 1906. évi költségvetés már elkészült s legközelebb a képvi- selŐház elé kerül tárgyalás végett. Tartalmát illetőleg minden miniszteri tárca keretében a lehető legnagyobb takarékosság érvényesült. Ennek következ- ményekép sikerült fenntartani az államháztartásnak az előző kormányok alatt immár nagymértékben fenyegetett egyensúlyát. A költségvetés most a szak- bizottságok és a delegáció elé megy, hol szintén tárgyalni fogják. A tárgyalásnál a szakminiszterek tárcáikra vonatkozólag programmbeszédet mondanak. Az ujoncj avasatok. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter á képviselőház múlt héten tartott egyik ülésen terjesztette elő az 1905. és 1906. évre való ujoncjutalék megajánlásáról és az ujonclétszám- nak az 1905. és 1906. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslatokat. Az ujonclétszám az átmeneti idő atatt a régi maradt a közös hadsereg lét számát mindkét államra nézve 103.100 emberben és a magyar honvédség létszámát 12.500. főben állapítja meg. A közös badsereg.é&-a haditengerészet számára a magyar korona országai 1905. évre és az 1906. évre külön-külön 44.076 főnyi újoncot állítanak ki. A miniszter külön törvényjavaslatot nyújtott be még az 1905. és külön javaslatot az 1905. évre kiállítandó újoncok megajánlásáról. Az 1905. évi újoncok sorozása junius 11-étől julius 14-ig történik s a be- sorzott legénység augusztus elsején vonul be szolgálatra. Az 1906. évi újoncokat október 10-ikétől november 30-áig sorozzák és a besorozott legény- legénység december 31-én vonul be szolgálatra. Újabb rendelet a sorozásról. A honvédelmi miniszter ismét rendeletet adott ki a sorozásrót az összes törvényhatóságokhoz. A rendeletnek az a célja, hogy a sorozáson a katonakötelesek minél nagyobb számmal jelenjenek meg, mert a most szolgáló póttartaléhosokat csak abban az esetben lehet mind haza bocsátani, ha a létszám teljes lesz. A sorozásra való jelentkezés maguknak a katonaköteleseknek is nagy érdeke, mert ha a katonakötelesek elegendő számban jelentkeznek, akkor csak az 1884-iki évfolyamot sorozzák be rendes katonának, az 1883. és 1882. évfolyamot pedig csak póttartalékosoknak. Aki most jelentkezik sorozásra, annak szolgálati ideje a tartalékban egy esztendővel, a rendes csapatszolgálatban pedig nehány hónappal rövi- debb lesz, mint rendes körülmények között lett volna. A miniszter igen terjedelmes rendelete szerint a katonakötelesek nemcsak illetőségi helyükön, hanem külön folyamodás nélkül is bárhol jelentkezhétnek akármelyik sorozó-bizottság előtt s meg fogják őket vizsgálni, ha van valami Írásuk, (munkakönyv, vagy más efféle) amivel kilétüket igazolni tudják.