Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-10 / 23. szám
186 MAGYAR FÖLDMIVELŐ rintba van a bor, de mióta pancsolják és túlságosan szeszelik a tokaji termést illetőleg a hegyaljai pincékbe behordott s itt preparált idegen vidékbeli borokat, elment a kedvük a drága bortól. Van bortermelő, ki évenkint 200—300 métermázsa cukor után fizet községenkint fogyasztási adót. Pedig ennek az urnák több községben van bora és pincéje. Az is érdekes, hogy a tömérdek zempléni szeszfőző készlete mind elfogy magában a megyében. VASÁRNAP délután. A kaszás ember. Irta : Kincs István. — No, hogy mulattál, édes lányom ? — kérdezte Seregély Tamás az ő Böskéjétől, mikor Halas Pista lakodalmából hazamenet a kapunál befordultak. — Hidd meg, édes gyermekem, máig örülök, hogy azt a Pistát nevedben kikosaroztam, ma vettem még csak közelebbről szemügyre, de makula derékséget se födöztem fel rajta, tudod olyat értek, a miért a többi közül kivállanék. Ládd-e, ha neki adlak, akkor most már megtépték volna pártádat, pedig ezerte több becsülete van a leánynak, mint a legszebb asszonynak. Örülj neki, hogy te is lány vagy még, szép virágszál s azt is megmondom, ember legyen a talpán, kinek jussa lészen téged leszakasztani. Az öreg Seregély elhallgatott, lánya pedig meg nem szólt semmit. Kinnos szünet állott be. — Hanem helyre gyerek is vagy te lányom i Be csecsén táncoltad azt a csárdást a vőlegénynyel. Azt hiszem, meg kell adni Pistának is, hogy ki tudja rakni ... de a te táncod még hozzá . . . igaz hitemre mondom, mindenki rátok feledkezett, tátva maradt soká a vendégnek szeme szája s a menyasz- szonvt meg mintha ette volna a méreg, kékült, zöldült ; a féltékenység majdnem fölvetette ... No és aztán abba se akartátok hagyni. Másnak a lelke is kiszakad, ha olyan soká járja. Szinte féltettelek téged is, különösen mikor a végén kinyargaltál a gangra. Derék teremtés vagy Böske, hanem azért tudod, téged is csak húsból s vérből gyúrtak, nem pedig vasból. Tehát eszeden kellene lenned, mikor csak úgy ver az izzadság. — No hanem itthon volnánk — folytatta az öreg a szobaajtót is behúzva maga után — mindjárt gyújtok világot. A gyújtó nyomban lobott vetett utána. — Fáradt vagyok — szólalt meg végre a leány vontatott hangon. Meg is látszott egész tartásán, hogy agyonmulatta magát. Gömbölyű arca halováhy volt, két szeme nem ragyogott, mint máskor. Hamar vetkőzött és beledobta magát az ágyba, egészen a feje tetejéig húzta a takarót. Seregély Tamás is követte a jó példát. Pár perc még s elaludt a lámpa. Az éjszaka néma csöndje vette bérbe a szobát. Hanem nem tartott soká, mert Böske megszólalt: — Édesapám? Az öreg mélyen aludt s nem hallotta. — Édesapám ? — kezdete a leány hangosabban. Seregély Tamás fölriadt álmából, mindjárt nem tudta hányadán van, csak miután leánya harmadszor is szólította, kérdezé: — Te akarsz valamit, fiam ? — Én apám — volt a félénk válasz — nézze csak, kaszás ember áll odakünn. — Kaszás ember? — Hogy a manóba állana! hiszen holnaputánra rendeltem csak a kaszásokat. Aztán meg ha mára jönnek is, akkor se kerülnének meg olyan kora hajnalban. Aludjál csak, lányom aludjál. Darabig csönd volt, hanem Böske megint elkezdte. — Édesapám, kaszás ember áll odakünn. — Jaj, dehogy áll — válaszolt Seregély Tamás — hiszen abba a kutya is beleszólna. Eddig már úgy ugatna a Tigris, hogy a torka is beleveszekednék. — Pedig kaszás ember áll odakünn — erősítette Böske minden áron. — De ha egyszer mondom, hogy nem áll. Légy nyugodt és aludjál. Szünet áll be. Öt perc múlva azonban megint rákezdi a leány: — Kaszás ember áll odakünn, édesapám. — Manó vigye, hát megnézem — tört ki az apa kissé türelmetlenül, leszállód nyughelyéről s gyer- gyát gyújtva kiment az udvarra. Körüljárt mindent, hanem kaszás embernek se hire, se hamva. — Lám, megmondtam, képzelődök gyermekem, — nyugtatta meg Böskét szülője, hogy ismét visszatért a szobába s a világot eloltva újból lefeküdt. Csakhogy Böske még most sem hagyta annyiba a dolgot. Rövid vártatva ismét megszólalt: — Kaszás ember áll odakünn, édesapám. — Áll a nyavalyát! — pattant föl mérgesen Seregély Tamás. — Ha már magad nem alszol, hadd legalább békében apádat. Hiszen ládd-e — tette hozzá szelidebben — én már törődött ember vagyok. Böske egy szóval se felelt. Csöndesen meg volt egy darabig, hanem azután mintha ijedten szaladt volna ki szájából a kiáltás: — Kaszás ember áll künn, édes apám! — A nvüstjét is a te kaszás emberednek, Böske Parcellázások jutányos és gyors keresztülvitele. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete11 üzletműködési körében felvette a parcellázások lebonyolítását és az e célra szóló kölcsönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga a parcellázási célokra birtokot nem vásárol, hanem kívánatra elvállalja méltányos munaadij ellenében a parcellázások teljes (jogi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolítását s e célra megbízottját a helyszínére kiküldi, a ki az összes teendők ellátásáról a helyi kivánalmaknak megfelelően gondoskodik. Parcellázási célokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedélyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2.) készségesen megküldi. Az intézet közreműködésének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereség részesedést nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parcellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztet- nek. Az intézet által engedélyezett parcellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható.
