Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-27 / 21. szám

172

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

KIS GAZBA.

A selyemtenyésztés fő foglalatja.

1. A tenyésztő-helyiség, valamint az összes rácsok és egyéb a tenyésztésnél használandó tárgyak közvetlen a tenyésztés megkezdése előtt alaposan megtisztitandók, különben a tenyésztés sikertelen lesz. Különösen a padozatot és minden fából készült tárgyakat forró lúggal jól le kell súrolni. A rácsokra friss és tiszta szalmát tegyünk.

Ezután a lehetőleg légmentesen elzárt szobában fél kilogramm ként égetünk el és a szobát 48 óráig zárva tartjuk. Ha ez megtörtént, a helyiséget újból kiszellőztetjük és a mennyezetet, falakat lehetőleg kétszer, de egyszer okvetlenül ki kell meszelni. Aki ezt a tisztaságot elmulasztja, az önmagának tulajdonítsa, ha a hernyók között betegségek lépnek fel és a tenyésztése nem sikerül.

2. A tenyésztéshez csak uj és tiszta papirost használjunk és azt gyakrabban, de minden egyes vedlés után okvetlen cseréljük ki és azonnal égessük el.

3. A hernyókat mindig jól szellőztetett és egyenletes hőmérsékletű helyiségben tartsuk. Ha a tenyésztés padlózatlan szobában történik: a földet gyékénynyel vagy zsupszalmával takarjuk be.

4. A hernyókat eleinte fűthető helyiségben tartsuk s csakis a Ill-ik vedlés után vigyük fel azokat zsúppal vagy náddal fedett tiszta, szellős padlásra.

5. A tenyésztő helyiségben levő kemencét a tenyésztés ideje alatt kenyérsütésre használnunk nem szabad. Fűteni csak akkor szabad, ha a külső levegő hüvöses, mert ha nagyobb meleg mellett is fűlünk, a hernyók renyhe kórban elhullanak s ha éppen el nem pusztulnak is, oly gyenge gubókat fonnak, melyek csak a Ibik osztályba volnának beválthatók. A fűtés azonban csak nyitott ablaknál történjék. Fűtés alkalmával a kályha vagy kemence mellé ellenzőt alkalmazánk.

6. A hernyókat a nap sugaraitól és az erős léghuzamtól óvjuk meg.

7. A tenyésztő-helyiségben hálni úgy az emberekre, mint a hernyókra nézve is egészségtelen.

8. Ha a tenyésztésnél egyes beteg hernyók mutatkoznának, ezeket rögtön távolítsuk el és semmisítsük meg.

9. A hernyó alatt az almot egy félujjn}dnál soha vastagabban ne hagyjuk, mert különben betegségeket idéznénk elő, melyek a hernyókat elpusztítanák.

10. Az almon a hernyókat oly ritkán helyezzük el, hogy maguk körül megfordulhassanak anélkül, hogy más hernyóval érintkeznök kellene.

11. A tenyésztő-helyiséget kifüstölni nem szabad.

12. Ha a tenyésztő-helyiségben a hőfok túlságos magas, a szoba padlóját többször meg kell locsolnunk.

13. A hernyókat a szoba vagy padlás padlózatán elhelyeznünk nem szabad, ezek elhelyezésére mindig rácsokat és állványokat használjunk. A tenyésztő-helyiségben nappal az ablakok mindig nyitva tartandók, rossz időben függönyt alkalmazzunk.

Éjjelre, ha nagy hőmérsék változásától nem tarthatunk, az ablakot ne tegyük be, hanem csak függöny özzük el..

14. Az egész tenyésztés alatt ügyeljünk arra, hogy napon kikelt hernyókat külön elhelyezve tartsuk s hogy azokat különböző napokon kelt hernyókkal össze ne vegyítsük.

15. A vedlés ideje alatt a hernyókat ne háborgassuk és ne etessük. Ha a hernyóknak már legalább fele az alvásból felébredt, akkor ezeket egész leveleken leszedjük, külön helyre tesszük s csak ezután kezdjük meg az etetést, miáltal elérjük azt, hogy a hernyók egyenletesen fognak fejlődni s egy- időben bekötni.

16. Fonósátrakat elegendő mennyiségben állítsunk fel, nehogy a hernyók helyszűke miatt kénytelenek legyenek dupla gubókat fonni. A fonósátrak készítéséhez csak tiszta, szagnélküli zsupszalmát, kerti seprőkarót, vadrepcét, repceszalmát és gyalu- forgácsot használunk, a zöld fagalyak ezen célra nem alkalmasak. A szalmakötegek felülről széles tölcséralakban széthuzandók, hogy egy nagy űrt képezzenek, mert ha a szalmaszálak egymáshoz közel vannak, sok lesz a sávos gubó.

17. A bekötés ideje alatt az állványokat és rácsokat, melyeken a fonósátrak állanak, mozgatnunk, vagy ide-oda tolnunk nem szabad.

18. Tegyünk meg minden óvintézkedést, hogy egerek, hangyák, pókok, madarak, baromfiak és házi állatok a hernyókhoz ne férjenek s azokban kárt ne tehessenek.

19. A bekötés alatt a szobában az ablakot füg- gönvözzük le.

20. A gubókat a bekötés után 9—10 napig, vagyis addig, mig bennük a hernyó bábbá át nem változott, a fonósátrakon hagyjuk, mely idő alatt a szobát éppen úgy kell szellőztetnünk, mint a tenyésztés alkalmával.

21. A gubókat osztályonként már akkor el kell különíteni, amikor azokat a fonósátrakról leszedjük.

22. A gubókat a beváltáshoz csakis szellőzés céljából lyukgatott ládákban és kosarakban szállíthatjuk, mert ha azokat zsákokba tennénk, össze- zuzódnának s a szenvedett sérülések miatt csak a második osztályba volnának sorozhatok.

23. Aki biztos sikerrel akar tenyészteni a következő évben, az a tenyésztés befejeztével úgy a helyiséget, valamint az összes felszerelvényeket fertőtlenítse, mint ez az első pontban meg van Írva, tisztogassa meg. Ez által semmisítjük meg legjobban a betegségek csiráit. Minden tenyésztő igyekezzék csak annyi hernyót felnevelni, amennyinek elegendő helyet és gondozást nyújthat, mert csak igy biztosíthatja tenyésztésének sikerét.

Emlékeztető. Vásárok. 28-án: Alhó, Baán (Baranya), Battyánd, Boldogasszony, Brezova, Budapest, Bibakháza, Esztergom, Fegyvernek, Fehérgyarmat, Galántha, Gyöngyös, Nyitra, Hatvan, Jánosháza, Karcag, Kismarton, Korpona, Kőszeg, Lovasberény, Monor. Nagykapus, Nógrád, Nyíregyháza, Ólubló, Pécs, Putnok, Ungvár (j), 29-én: Apátfalva (Borsod), Bajmóc (m), Bánffy-Hunyad, Battyánfalva. Beél (á,) Budapest, Deés (1), Esztergom, Galántha, Letenye, Mezőká- szony. Mezőkeresztes (Bihar), Pécs, Ungvár (j). 30-án : Abony, Beél (k), Breznőbánya, Budapest, Deés, Érsekújvár, Esztergom, Mád, Mezóméhes, Pécs, Ungvár (j). 31-én: Budapest, Deés, Gyönk, Héthárs, Kápolnokmonostor (á), Monor (Naszód), Pécs, Temesvár (m), Turócszentmártou.