Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-20 / 20. szám
162 MAGVAK FÖLDMIVELÖ nem tudják megkeresni a kenyerüket becsületes mesterségükkel. Dicsérjük a csizmadimestert, aki inkább elszegődik nyárra a földet mivelni, semmint tétlenül vergődjék. De sok lenni valót látunk abban az irányban, hogy az önálló iparosok megélhessenek a maguk mesterségéből. Bizalom és méltányosság. (nz.) Munkaadó és munkáskörben talán soha nem beszéltek olyan sokat a bizalom és méltányosságról. mint éppen napjainkban. Nem lesz tehát felesleges, ha ez általános, közös érdeket előmozdító két fontos kérdéssel e lap hasábjain nehány szóval mi is foglalkozunk. Mi a bizalom és méltányosság ? Bizony ezt nagyon sokan kérdezik. Nemcsak az egyes emberek közül, hanem általánosságban szólva az egész országban is. Mert igen nagy számmal vannak az olyan emberek — munkaadó és munkás emberek, — akik nélkülözik, nem részesülnek sem a saját feleik, sem mások által az áldásos közmegelégedést gyümölcsöző bizalom és méltányosságban. Ismeri ugyan mind két fél és nagyon jól tudja, hogy bizalom és méltányosság hiányában igen sok kellemetlenséget, sőt kárt is szenvedhetnek. Ezt a mindennapi példák világosan, elég érthetően megmagyarázzák. Sok munkaadó elkeseredve eképpen panaszkodik: — Embereim nekem fizetett ellenségeim. Mindig azt keresik, hogyan lehetne engem érzékenyebben megkárosítani. Nem lehet velük bírni. Amit akarnak véghez viszik, nem bánják, ha e miatt én veszteséget szenvedek. Hát ez a bizalom és méltányosság?... Ez a munkás ember becsülete?... Hej, nem lehet már mostanában száz ember közül sem egy hűséges, odaadó, megbízható munkást találni. Hej, nem igy volt régen!... stb. Bizony, nem igy volt régen! »Az idők változnak, még pedig rohamosan változnak.« Az idővel együtt rohamosan változnak, haladnak előbb és előbb az emberek is. Hallgassuk meg csak, miképen panaszkodnak a munkások. ítélvén ők — úgy mint a munkaadók, — saját helyzetük jelenlegi állapotát igy : — A mi munkaadónk valóságos pénzhajhászó. Semmibe sem néz bennünket. Azt kívánja, hogy dolgozzunk, húzzuk az igát, csak azért, hogy ő annál több pénzt, több vagyont szerezzen magának. Mindig a hátunk mellett áll, mintha rabszolgák volnánk. Pedig mi is csak olyan emberek vagyunk, mint ő. Kialkudott fizetésünkből levon, azt mondja, nem képes többet fizetni, mert igen olcsón kell mai napság mindenféle portékát értékesíteni. Mi tudjuk, hogy ez csak kifogás. Tudjuk, hogy ő csak meg akar gazdagodni a mi verejtékes munkánk gyümölcsén. Hát vájjon hol van az általa olyan sokszor emlegetett bizalom és méltányosság ? __ 0 soha se m bizalmas és nem méltányos. Elve, egyedüli kitűzött célja: egy rókáról két bőrt nyúzni, stb. Ilyen féle, sőt ezeknél külömb, vérmesebb nyilatkozatokat is hallhatunk mindkét érdekelt részről. E panaszok hallatára eszünkbe jut a mult, a régi patriarchalis viszony, a mely a munkaadót és munkást nem mint egymást megkárosítani törekvő ellenfeleket állította szembe, hanem mint a bizalom és méltányosság kölcsönös tényezőit, kik minden erejükből azon voltak, hogy egymás megelégedését kiérdemeljék. Amikor a munkást nem fizetett ellenségnek, idegen zselléreknek tekintették, hanem mint egy családtagot, kit érdemteljes érdekszálak fűztek a munkaadóhoz és annak családjához. Viszont a munkaadót sem nézte a munkás olyannak, mint aki az ő verejtékes munkáját potom áron méltánytalanul elkívánta. És mikor elgondolkozunk a napjainkban egyre sürjebben hallott panaszok felett, ki kell mondanunk őszintén, hogy mindkét érdekelt fél igazsága hiányos. Nem lehet egyiknek sem igazságot adni. Bár érveléseik oly meggyőzők, oly hűen festik le igazságukat, hogy ahoz kétség nem férhet, azért mégis sántít igazságuk. Hiányzik mindkét részről két nélkülözhetetlen főkellék: a kölcsönös bizalom és méltányosság, melyek a munkaadót és munkást mintegy az enberszeretet láncával fűzik össze s őket a békés, megelégedett, szorgalmas, kitartó, hasznosan gyümölcsöző munkásságra sarkalják. Minden öntudatos, okosan gondolkodó munkaadó és munkás a maga erkölcsi és anyagi érdekeit szolgálja, fekteti szilárd fundamentumra, jólétét, boldogulását mozdítja elő, ha a kölcsönös bizalom és méltányosság lesz közöttük a legerősebb kötelező, írásba nem foglalható szerződő-levél. Nem szabad gátat rakni a bizalom és méltányosságon alakult gazdakörök, munkás-egyesületek kitűzött nemes célja elé, mert csak az egyesült, tömörilett erő képes építeni, naggyá, gazdaggá, elégedetté tenni az ország népét. Milyen lesz az idő? Meteor a május—júniusi időjárásról a következőket jósolja: Május hó átlagos jellege inkább hűvös, szeles, mint meleg s inkább csapadékos, mint száraznak jelezhető az abban előforduló sok csomópont miatt. Legmelegebb része utolsó napjaira esik. Május havának csomópontjai :• 12—15 -16—18 - 21 —22— 24—25—28 - 31-re esnek, amelyek közül legerősebb hatásúak a 16-iki hideg és a 22-iki melegebb jelleggel a bolygók állásaiból kifolyólag. Junius havának csomópontjai: 3—4 — 6 —8—9 - lü-14-16-18-19 -21-24-26—29-re esnek, amelyek közül legerősebb hatásúak a 6 — 13—21 A lfi hiríóL úl") ial?*') Iao' L nlecüllt akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez BudaM Ull lUhíllrt pest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos------------------------------------------------------------ kölcsönöket, főcélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket már 300 koronátél kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20, 30,40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és 41/!%-os jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 41/!<V()-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. IW Parcellázásoknál az intézet minden tekintetben segédkezik.
