Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-06 / 18. szám

MAGYAR FÖLÖM IVELŐ

149

lük. Erre pedig alkalmas szer a perzsiai rovarirtó por, melyei a búvóhelyek körül bőven s naponkint mindaddig kell hinteni, mig a kívánt eredményt elértük. Mérgezőszerül arzenicummal kevert pépet, puliszkát, vagy gombócokat is szoktak használni, csakhogy az arzenikum az emberre és háziállatokra is veszedelmes méreg, s azért nagyon óvatosan kell vele bánni; — jobb nem is használni. Sok helyen jó eredménynyel tartanak sündisznókat a konyhában és éléskamrában, melyek a svábbogarakat épen úgy pusztítják, mint a macska az egeret. Ismervén a svábbogaraknak azt a gyengeségét, hogy a sört nagyon szeretik, sok helyen sörrel fognak ki rajtuk; csuprokat helyeznek a szögletekbe, csalétekül sörbe áztatott kenyeret tesznek, s a csuprokat kívülről — hogy a svábbogarak kényelmesen felmászhassanak — rongygyal csavarják körül: reggelire aztán hemzseg a csuprokban az iszákos népség, mely a csuporba könnyen bejuthatott, de kimászni nem tud. Vagy pedig sörbe áztatott rongyokat helyeznek el: éjjel azután meglepik a dőzsölőket és agyontapossák.

MI ÚJSÁG?

Közügyek.

Az uj főispánokat rendre iktatják a megyék méltóságaikba, A régi főispáni iktatások impozáns ünnepségei újra felébrednek. Az esküket ünnepélyes hangulat közt, ahhoz méltó komolysággal teszik le.

A főrendiház uj elnöke. A főrendiházi elnökméltóságra több magas név került szóba. Állítólag a kormány legjobban óhajtaná e díszes és fontos helyen Széli Kálmánt látni. Széli azonban — szintén állítólag kijelentette volna, hogy ő nem fogadhatná el ezt a méltóságot. A kormány azonban az elnökség elfogadására minden áron rá akarja bírni Szélit.

Vissza a — műhelybe. Beregszászról jelentik : Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter dr. Nuszer Lajost, akit az előbbeni kormány a munkácsi állami gvermekmenhely igazgatói állásától elmozdított, mert Soós megyefőnök eskületételénél mint bizottsági tag nem segédkezett, tegnap állásába visszahelyezte.

— József főherceg emlékezete. A Magyar

Tudományos Akadémia József főherceg emlékezetére, a ki tiszteletbeli tagja volt, május 20-án, vasárnap diszülést tart. Az ülésre az Akadémia elnöksége meghivja a királyt is, miután az uralkodó akkor már Budapesten lesz, való- szinüleg el is fog arra menni. Részt fog venni az emlékünnepen az elhunyt főherceg fia, József főherceg is családjával és udvarával, továbbá a kormány tagjai és a honvédség vezérkara. A diszülésen Berzevic/.y Albert mond elnöki megnyitó beszédet; József főherceg életét és tudományos munkálkodását Ponori-Thewrewk Emil méltatja s Hegedűs István erre az alkalomra irt ünnepi ódáját szavalja el.

— Az ország gyásza. Károlyi Sándor gróf halála valóban az ország gyászának bizonyult. Az egész gazdavilág megmozdult nem csak itthon, de a nagy külföldön is. A magyar gazdatársadalom kimondotta, hogy Károlyi Sándor gr. szobra minél előbb álljon. A részvét óriási. A temetési szertartás lapunk zárta után Fóton történt, arról csak jövő alkalommal Írhatunk.

— Esterházy Mihály gróf halála. Igaz részvétet keltett országszerte annak hire, hogy Eszterházy Mihály gróf, volt országgyűlési képviselő váratlanul elhunyt. Mintaképe tűnt el vele a magyar gavallérnak. Daliás alakjára sokáig fognak emlékezni ismerősei. Mint kiváló sportkedvelő s mint hires oroszlánvadász neve ismeretes volt

túl a haza határain. Arcán nyomait viselle az oroszlánvadászat viszontagságainak. A most folyó választási küzdelmekben a galántai kerületben, melynek mandátumát az utóbbi években viselte, újból felléptették jelöltnek, de betegsége, az idült bélkatarus annyira elgyengítette, hogy meg sem jelenhetett többé választói között. Temetése nagy részvéttel ment végbe.

— Huszonötével) jubileum. Szép ünnepélye volt a vajai ref. egyháznak, lelkipásztora Molnár Mihály 25 éves jubileumát ünnepelte. Hívei az iránta való szeretet és tisztelet jeléül egy szép selyem palásttal lepték meg, melyet a presbitérium gróf Vay Ádám és Vay István főgondnok vezetése alatt vitt el husvét első napján délelőtt. Vay István ny. főszolgabíró főkurátor szép szavakkal méltatta a lelkipásztor érdemeit, melyre az meghatott szavakkal felelt. Este egyházi bál volt. Az ünnepelt lelkészre sok lelkes és meleghangú pohárköszöntő hangzott el. Lelkesült hangulat uralkodott, a Kossuth nótát és a Hymnust a szünetben sokszor elénekelték. A jövedelem szaporítására gróf Vaj' Ádám ur 50 kor. adományozott.

— Temetés — Kossuth Lajos pénzén, A zólyommegj'ei Martalján a napokban temették el Ladányi Márton 58-as honvéd zászlótartót. A vármegye határain túl is ismerték a hatalmas termetű, hosszú ősz szakálu öreget, ki a nagy időkről igen érdekesen tudott regélni. Ladányi végigküzdötte a szabadságharcot, a zászlót soha sem vették el tőle. A szabadságharc leveretése után az osztrákok Olaszországba vitték huszárnak, ahonnan visszatérve, mint mondá, Istennek szentelte életét, ki annyi sok csatában az öldöklés között őrködött fölötte. Vándorló remete lett s a kegyhelyeket kereste fel, igy járt hétszer Rómában is. A bucsusoknak az imádság után a szabadságharc csatáit mondta el. Eljutott Turinba és meglátogatta Kossuth Lajost. A hős zászlótartót Kossuth száz forinttal jutalmazta meg. Ezt a pénzt haláláig megőrizte és úgy intézkedett, hogy temetése Kossuth Lajos pénzén menjen végbe. Szegénységben élt, de a száz forintot megtalálták s azon temették el a szabadsághős zászlótartót.

— Gazdasági cseléd kitüntetése. Derae- cserből írják a következőket: Ritka ünnepségnek volt szemtanúja községünk vasárnap. Községünk egyik nagy birtokosa, Pazonyi Elek Dezső urnák több mint 30 éven át állandóan nálla szolgálatban lévő cselédjét, G. Benya Jánost érte az a kitüntetés, hogy buzgó és hű szolgálatának az elismerése képen, a földmivelésügyi m. kir. minisztérium részéről díszoklevéllel és 100 korona jutalom díjjal lett jutalmazva. A díszoklevél és jutalom dij átadása a szolgálatot adó uraság parkjábau történt meg járásunk főszolga- birája Okolicsányi Dezső által, ki is ez alkalomra a lakosságot. a cselédséget a szomszéd gazdaságok cselédségeivel együtt meghívta.

— Nagy földrengés Biharmegyében. Leírhatatlan rémület tartotta izgalomban egész Biharmegyét. A megye több részében heves földrengés volt. Legnagyobb volt a földrengés Székelyhid, Szent-Jobb, Köbölkút, Kislcereki községekben, ahol 10 óra 45 perckor jelentkezett az első földlökés, mely 2—3 percnyi időközben háromszor megismétlődött A földlökések északkeleti irányúak voltak. A lakosság körében óriási félelem támadt. Székelyhidon Szebeni Gyula plébános tartott éppen istentiszteletet, amikor a földlökések jelentkeztek. A hívők rémülten menekültek ki. A templom falai megrepedeztek. A szentgóli templomban I'raknói püsoök misézett, amikor a föld megrengett. A püspök, hogy az ájtatos híveket megnyugtassa, forró imában kérte a Mindenhatót, hogy óvja meg a veszedelemtől híveit. — A földrengést csaknem mindenütt dörgésszerü moraj előzte meg.

— Az időjárás. Országszerte bőséges esők

jártak a múlt napokban Néhol azonban a jégesővel kevert záporok nem csekély kárt tettek a gyümölcsösökben. Az eső most már a Dunántúlról áthúzódott a Keletre ; az Alföldet is megmentvén a szárazság aggogalmától.

— Vissza Németországból. Nagy remé- nj'ekkel indult több csoport munkás Óbecséről is nagy Németországba, hogy ott munkát kapjanak és pedig jól fizetett munkát. Persze az ügynökök élénk színekkel és rózsás reményekkel kecsegtették népünket és ezek felültek nekik. Most azután szomorú tapasztalattal gazdagodva tért vissza három csoport munkás és panaszolják, hogy mennyire félre vezették, hogyan csapták be őket. Elbeszélésük szerint rossz lakás mellett a táplálkozásuk is nem kielégítő és a nagy terhes munka mellett alig kereshettek többet naponta, mint 60 krajcárt. Ennyit, sőt többet idehaza is megkereshetnek és legalább itthon vannak az édes haza ölén, a szülői föld megszokott légkörében, ismerősök, jó barátok közepett, a hol találnak résztvevő szívre s nem tekintik még sem őket úgy. mint dolgozó jószágokat. Ott csak szám szerint ismerik őket s nem mint lelkes embereket. Ebből a szomorú tanulságból ki-ki levonhatja az okulásait.