Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-30 / 17. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 135 Zollán orsz. képv. Országos Magyar Gazdasági Egye­sület titkár részvételével igazgatóválasztmányi ülést tartott. A tisztán kisgazdákból álló egyesület vá­lasztmánya elhatározta, hogy a f. év nyarán állat- dijazást rendez, továbbá, hogy a város viszonyainak teljesen megfelelő hussertéstenvészlést felkarolja. Ezenkívül akciói indít az egyesület a háziipar fel­karolására — meg akarja honosítani főleg a kosár­fonást. amire az ottani lejlett szőlőkultura miatt nagv szükség van — rendszeres tanfolyamot rendez e mellett a cirokseprő készítés elsajátítása céljából is. Tekintettel a baromfitenyésztés elhanyagolt vol­tára az egyesület lépéseket kíván tenni, hogy a versed kisgazdák a faj baromfitenyésztést is felka­rolják. Köszönetét szavazott végül a választmány a a város orsz. képviselőjének: Szilassy Zoltánnak, akinek közbenjárása folytán a város gazdái az in- ségakció keretén belül kedvező feltételek mellett jutottak takarmányhoz és vetőmaghoz. Dudvairtás. Az utakon felverődő gazt leg­könnyebben s évekre szólólag kiirtjuk, ha veszünk 20 liter esővizet, beleteszünk 5 kiló oltatlan meszet, ebbe pedig fél kiló kénsavat, ezt a keveréket fel­forraljuk s vele a dudvás utat megöntözzük. Minden szál dudva kivész tőle évekre. A tehenek tögygyuladása. Ez a kelemet- len baj gyakrabban fordul ugyan elő a friss fejős teheneknél, de a régi fejősöknél is jelentkezik. Néha könnyebb lefolyású, néha ellenben makacsul sokáig tart. Az előbbi eset gyakoribb és hirtelen, minden előzmény nélkül szokott beállni; rendsze­rint csak az egyik csecsbimbót bántja, de esetleg kettőt is, s a beteg csecsbimbók egy kicsit pirosak, egy kicsit meg vannak dagadva, kevés tejet adnak, mely vizenyős, sárgásszinü, sok közötte az összeálló darab és nehéz kifejni. Ez a betegség a milyen hir­telen jön, olyan lassan folyik le és sokszor az a következése, hogy a tej mirigy összezsugorodik, vagy pedig csomók képződnek benne, a melyeket nem lehet szétoszlatni. A gyógyulást azon vesszük észre, hogy a tej is könyebb, a tej veszíti sárga színét és kevesebb benne az összefutott összeálló rész. Ha a beteg állatot nem ápolják gondosan, a betegség sokáig, néha a legközelebbi borjuzásig is elhúzódik. MI UJSÁCt? Krónika. Husvét után újra megindul a politikai élet. Az egész nemzet figyelme király ő felségének bölcsességére és a képviselőházra irányul. Mi leszen ? Meddig húzódig még ez a bizonytalan nagy válság. Ki lesz az a férfiú, aki kezébe veszi az elvágott fonalat és újra összeköti'? Ilyen kérdések szántogatják most a népek szivét Magyarországon. A fővá­rosi újságok tudni vélik, hogy ó felsége a király május 5-ike előtt nem jönne Budapestre. Az újságok már úgyszólván kimerüllek a találgatásokban. Aki a nagy lepedőü fővárosi lapokat végig böngészte az ünnep alatt, csak azt tudja, milyen ellentétes, sokszor egy­másnak homlok egyenest ellenkező politikai híreket talál­nak fel a sok mende-mondában már megcsömörlött közön­ségnek. No de igy szokott ez lenni ilyenkor. Gereben. — Port-Arthurtól — Debrecenig. Megemlé­keztünk arról a szerencsétlen tartalékos orosz katonáról, aki leírhatatlan szenvedések után bujdosott el Magyar- országra, a délibábos Hortobágyig, ahol kiéhezetten talált rá a mátai biztos. A szenvedés annyira lecsigázta, hogy amikor megtalálták, még beszélni sem tudott. A debreceni rendőrség azonban jóltartotta a szerencsétlent, aki a követ­kezőkben mondotta el kálváriáját: Port-Arthurból szökött meg, mielőtt a várat feladta volna Slössel tábornok. Olevszki Gabriel a neve, Oroszlengyelországból való, 26 éves. A vártüzérségnél szolgált. Nehány társával, miután úgy sem lelkesültek a háborúért, kínai dzsunkán szöktek meg Csifuba, onnan Vej-haj-vejbe, ahonnan hajón jött Európába. Mesébe illő dolgokat beszél a háborúról, a japánok halál­megvetéséről és hősiességéről. Az ostrom alatt a térdén meg is sebesült. Puskagolyó találta. Három hétig feküdt a kórházban, de mihelyt lábra tudott állni, visszaállították az ágyú mellé. A szökevény Debrecenből Budapestre igyekszik, ahol már több pajtása munkát kapott. Egyébként asztalos. — Öreg asszonyok. E hó 10-én ünnepelte Jahoda Éva asszony, egy tanító özvegye, Bécsben születé­sének 9í)-ik évfordulóját. A véletlen úgy akarta, hogy e na­pon a matrónának dédunokája szülessék. A gyermek az ösz- szes élő gyermekekkel, unokákkal és dédunokákkal együtt épen a 99-ik családtag. — Szereden, Pozsonyvármegyében pedig a minap egy 103 éves asszony halt meg. Életében sohasem volt beteg és halála napjáig dolgo.ott. — Az iszákos Csongrád. Csongrádról Írják: A városban az iszákosság oly mértékben terjed és ennek következtében a korcsmái veszekedés és ezzel kapcsolat­ban a korcsmái bicskázás oly gyakori, hogy annak kor­látozása hatósági beavatkozást tett szükségessé. A község elüljárósága falragaszokon figyelmezteti a lakosságot és a korcsmárosokat az 1879. évi LXtf. t.-c. 8l-ik jj-ára, mely a részegségről intézkedik és kijelenti, hogy a törvénynek in­tézkedéseit a jövőre a legszigorúbban fogja végrehajtani. — Véres végrehajtás. Szalárd biharinegvei községben Tatarosi végrehajtó kedden hivatalos ügyben akart eljárni Trónba János földmives házánál. Trónba igen feldühödött a végrehajtó láttára cs azt erővel akarta kiker­getni. Tatarosi végül csendőröket hivott, de Trimba fejszé­vel ment a csendőröknek. Erre az egyik csendőr puskáját Trimbának szegezte és szuronynyal átszurta. A sajnálatos eset nem áll páratlanul. Vizsgálatot kellene nemcsak ma­gára a kormányra nézve indítani, hanem annak kiderítése végett is, hogy a szerencsétlen kárvallottat nem izgatta-e végletig akár a végrehajtató ügyvéd, akár maga a végrehajtó '? — A gyújtogató bíró. Sok tűz volt az utóbbi időben a biharmegyei Nagytót faluban, anélkül, hogy okára találhattak volna. Végre a szalárdi csendőrség kézrekeri- tette a gyújtogató bandát. A bandának nyolc tagja volt s feje maga a községi biró. Boszuból gyújtogathatott. És épen ezért ment nehezen a banda leleplezése, de végre is sike­rült. A banda annyira biztonságban érezte már magát, hogy egy legutóbbi alkalommal formálisan megakadályozta a tűzoltást, amely az ő boszu munkájának eredménye volt; sőt a tűznél merényletet is követtek el, mire aztán két csendőr véget vetett garázdálkodásuknak. A biró neve Pirce Péter, cimborái pedig Onyika Gábor, id. Gyúró Tó- gyer, ifj Gyúró Tógyer, Gyúró Györgyi, Dudás Pál, Derecs­kéi Lőrinc, Gug Demeter. A biró erősen tagad, de a felbé­relt emberek bevallották, bogy ők követték el a gyújtoga­tást, sőt azt is elmondlák, hogy a községben egész utca­sort akartak elpusztítani a biró parancsára. — Az összeszurkált gyermek. Sárospatak­ról írják, hogy Hlavati András, 78 éves fegyházviselt kére- gető és Kurucz János 56 éves napszámos Sztigár Mihály ottani lakosnál laktak albérletben. Kevéske pénzükből min­dig el-eltünl néhány garas s ennek eltulajdonításával szál­lásadójuk 10 éves János fiát gyanúsították. Szerdára virradó éjszaka Kurucz figyelmeztette Hlavatit, hogy ő látta, amint a János gyerek Hlavati pénzét megdézsmálta. Ez annyira dűbe hozta Hlavatit, hogy kést ragadva, az ágyban fekvő gyermekre rontott s össze-vissza szurkálta. A jajveszéke­lésre a szomszédok berontottak a szobába s kimentették a gyermeket a dühöngő kezéből. — Tréfából agyonlőtt leány. Barcsról írják: Lábod somogymegyei község vasúti állomásán az állomási főnök távolléte alatt Fodor József 19 éves vasúti alkalmazott

Next

/
Thumbnails
Contents