Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-12 / 10. szám
Sok a prókátor... A magyarnép ősi virtusa, hogy jusát, jogát nem hagyja köröm szakadtáig. Ismeretes talán, az a kis, de igen jellemző eset, mikor az ügyvéd örömmel jelentette felének, hogy a pert megnyerte. A fél azonban annyira benne volt a perelési szenvedelemben, hogy emigyen válaszolt: — Appellálok! — De mit akar barátom? ’Iszen megnyerte a perét. — Hadd tudják Budapesten is, hogy igazságom van. Hát az igazság szeretetének emilyen önérzetes megnyilatkozása magában véve szép jellemvonása volna valamely népnek. Csakhogy hátulütője van ám ennek a dolognak is, mint sok sok másnak. A mi népünkben már annyira benne van a pörösködésre való hajlandóság, hogy boldogságának, vagyonának, nyugalmának, régi hires baráti érzelmeinek valóságos sírásója lett ez a pereskedési szenvedelem. És ez a hajlandóság napról-napra erősebb leszen, időröl-időre fokozódik. Ennek ugyanis legcsattanósabb bizonysága, hogy Magyarországon sok a prókátor. Oly sok, hogy valósággal megdöbbentő. A napokban olvasunk egy statisztikát az ügyvédek' számáról. Összehasonlítás ez a magyarországi, ausztriai és németországi ügyvédek számával. lm itt közöljük a táblázatot, melyekből a különbség világossá leszen. Magyar- Ausztria- Német országon ban birodalomban 1887-ben-------------------- 4377 2791 4733 18 97-ben-------------------- 4652 4008 6193 1899-ben-------------------- 4744 4210 6629 1901-ben----------------r- 4886 4401 6821 19 03-ban------------------- 5004 4510 7261 A lakosság kerek számban Magyarországon 16.722,000, Ausztriában 26.107,000, a német birodalomban 56,435,000 lévén, egy ügyvédre esik nálunk 3340 lakos, Ausztriában 5790 lakos, a német birodalomban pedig 7790 lakos, a lakossághoz képest tehát Ausztriában és a német birodalomban körülbelül félannyi ügyvéd van, mint nálunk. Hány embert tesz tönkre a rengeteg sok ügyvéd ? Ami újságunk már kezdetben foglalkozott ezen mélyreható, népünket a legközelebbről érdeklő kérdéssel, ügy látszik, újra és újra felszínen kellene tartani ezt az ügyet. A vitás ügyeknek ingyen való elintézése nagyon sürgősen kívánatos volna, mint az külföldön, több államban sok embert ment meg az anyagi rombolástól. Ha egyelőre másként nem lehet, legalább egy békéltető tanácsot kellene szervezni kerületenkint vagy úgy ahogy. Ezeknek tagjai polgárok lennének, egészen az esküdtszékek mintájára. A békétlenkedő, pereskedő felek először ide, tehát ingyen való elintézés elé vinné ügyét. Csak aztán, ha az Ítéletben nem nyugodnának bele a felek: kerülne valóságos perre az ügy. Mert ha a prókátorok száma ily rohamosan fog nőni__ kevés fóka marad ebben a hazá ban.