Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-26 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ fii A szövetkezeteknek is vezérelvük legyen az aranymondás: — Az idő pénz! Tanácskozzanak, rajta legyenek, hogy működési helyükön a nép minden időt felhasználhasson a keresetre. Jó előre gondoskodni kell téli foglalkozásról, ha mindjárt áldozattal is. Segítsék a községet, hogy valamelyes háziipar meghonosuljon. Azt hiszszük, hogy szövetkezeteinknek az ilyen törekvés hozza meg a leggazdagabb kamatot. Mert az idő — pénz! Bodnár Gáspár. Hol az ördög? Vagy ki hát a magyarnak legnagyobb ellensége? Irta : Mester. Tehát lehetetlen ? Ugyan mics’a ? A’ mihez éket akarok használni. Annak a csomónak bontogatásához, hogy igenis — A munkás ember megélhet a pálinka nélkül is. Szatmárvármegyében már vannak munkások, kik szépen megköszönik a felajánlott pálinkát. Bi- zonnyára akadnak ilyenek más megyében is. Tehát lám, itthon is lehetséges az, ami Amerikában. Nem lehetetlen dologról irok tehát. De félre ne értsetek atyámfiai, magyar népem. Mer' hej. vannak ám emberek, a kik — a kéménybe vagy a kutágasba is belekötnek. Nehogy azt mondhassa valaki, hogy ime ez az iró ember a szegény embertől még az italt is elvenné. Talán bizony még irigyli is. Bizonnyára a gazdák malmára akarja hajtani — a pálinkát is. Az Isten őrizzen! Én a magyarnépet úgy szeretem, mint saját tulajdon édes testvéremet. Azt óhajtanám csak, hogy azt a mit ez a szegény nép pálinkában elfogyaszt (hej pedig be’ sokat elfogyaszt) azt megmentsük a munkás ember jobb módjának. Az ő szegény családjának. siró gyermekeinek. Megmentsük lelke nyugalmának, munkaerejének, kedélye emelkedettségének, Hogy azt az óriási összeget, a’mit pálinkába fektetnek a gazdák és maga a nép, azt pénzben és más valamiben megmentsük, nektek munkások. Nem is hiszitek, mily nagy összeg az, amit legtöbb munkás ember csak egy évtized alatt is a garaton pálinkában lecsusztat. Egy kis jószágot lehetne rajta szerezni. Szinte látom elkeseredésteket, ti verejtékkel dolgozó munkások! Hogy hát csak a szegény ember feküdjék egészen a földnek. Ölje bele a munkába. Csak ő nekie ne legyen egy-egy vidámitó perce. Mikor feledi, hogy ő is e bus földön él? Ne félj! Bele markolunk jó ember a te szived keserűségébe. Jól tudom, hogy nehéz a ti sorotok. Verejtékkel élelmezitek, szolgáljátok az emberiséget. Hát, hogy rabolnók meg tőletek azt a csepp napsugárt, mely szivetekben egy kis vidámságot fakaszt. De hisszük, hogy beláttátok : — Nem a pálinka ez a vidámitó napsugár. A pálinkát az ördög főzte és ti csak a ti megrontásotokra. Valóban, olyan mint a sátán Megcirógat, megcsikol, hogy derülj ki. Aztán lever, hogy nyomorba, boldogtalanságba döntsön. Magyar ember vidámilója nem volt sohasem a — pálinka. Magyar ember bort ivott, mértékkel, iccével. Azért énekelt úgy a’ magyar, mint már emlitém : Egy itce bort megittam, Jaj be kutya kedvem van! A magyar népért rajongó költő király, Vörösmarty is igy dalol: Bor megissza magyar ember Jól teszi. És igy is: Borban a bú, mint a gyermek Átúszik, Magyar ember már busuit sok Századig, Ideje, hogy ébredezzen Valaha; Most kell neki felvirulni Vagy soha ! — Hát bort igyék a magyar ? fogjátok mondani. No megadja neki." Hát adjon jó uram hozzá bugyel- lárist is akkor. Mert e hazában bort —•• szegény ember nem ihatik. Ettől sem retirálok ám! Megfelelek erre is. Megfogjuk mutatni, hogy ebben sincs lehetetlen. Sőt közel van az idő, mikor bort ihatik. Persze csak Minden ember legyen ember És magyar! KIS GAZBA. A fiatal fák kifagyása. Gyakran lehet tapasztalni, hogy a faiskola fiatal fái, valamint a törpe fák is kifagynak, {úgy hogy a törzseken a fagynak legkissebb nyomát sem lehet látni, Ilyenkor nem is a törzsek fagytak meg, hanem a gyökrek. Ez pedig könnyű talajoknál szokott megtörténni, mig a nehéz tömött talajoknál csak kivételesen. Magyarázata pedig a dolognak az, hogy a ritka talaj, kivált ha késő őszön meg is porhanyitottuk. a hideg, fagyos levegőt könnyen a gyökerekhez bocsátja, mig a tömött talajnál ez az eset alig állhat elő. Az ujjonnan ültetett fák az.ért fagynak ki gyakran ilyen módon, mert az ültetés állal meglazított talajnak még nem volt ideje kellőleg összetömődni. Tisztában lévén az okkal: könnyű a bajt elkerülni is; nevezetesen a laza talajba ültetett csemeték tövére hintsünk tél elején apró szalmát, vagy trágyát, a mi megakadá- jozza a talaj túlságos kihűlését. A szegedi paprika betegsége. A szegedi gazdáknak legnagyobb jövedelme a paprikatermelés, mely ma világhírű cikk. El Heddad Mihály bábolnai ezredes nemrégiben Bagdadban járt s ott a legma- gyarabb specziálitást osztotta ki ajándékul, a szegedi paprikát, mely azóta kelendő cikk. Hogy mily jövedelmező a paprikatermelés, kitűnik abból, hogy egy holdért 120 koronát fizetnek árendát. A paprikatermelés jövedelme 2 millió, olykor 3 millió korona. Annál aggasztóbb hogy a szegedi paprikát rossz betegség támadta meg. Tallián földmivelés
