Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-26 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 62 ügyi miniszter megbízta a magyaróvári növénykór- kisérleti állomást, hogy a paprika-betegséget jövőben is tanulmányozza. A szegedi néphumoi-az inflciált payrikát »u hitűnek nevezi. A gazdasági egylet egy hold kísérleti telepet akar berendezni, ahol a növényfejlődés minden stádiumában megfigyelné a betegséget, a röszkei és szentmihályteleki gazdakörök is megígérték, hogy a betegség terjedését és okait tanulmányozzák. A növénykórtani állomás még eddig a betegség okát és az ellene való védekezést nem állapította meg. Vigyázni kell a répalevél etetéssel. Az idei takarmányszüke miatt sokkal többen besavanyították a répalevelet, mint rendes években szokták. A mi rendjén is van, csak az a baj hogy etetés alkalmával sokan bőviben bánnak a répalevéllel s ennek az lesz a következménye, hogy a szarvasmarhák megbetegszenek, a mint már erre az idén több felől is hallottunk panaszt. Előbb lázasnak mutatkozik a jószág, enni nem akar, öklöndözik s kólikába esik, de nem egy esetben el is pusztul. Vigyázni kell hát az etetéssel, t. i. keveset kell adni egyszerre a répalevélből, más takarmányokkal vegyest, annál is inkább, mert az idén a répalevél, sóskasav és salétromsav tartalma — ami ezt a bajt előidézi — sokkal nagyobb, mint rendesen szökött lenni. A tözegalom. Az idei télen, még inkább a jövő tavasszal a tőzeg nagyon keresett lesz almozási czélokra, mert az a kevés szalma, amivel rendelkezünk inkább takarmányul fog szolgálni, A tőzeg almozásra tényleg kitűnő anyag is mert vizfelszivó képessége rendkívüli nagy, jóval nagyobb, mint a szalmáé s ára sem szokott 2—3 koronánál magasabb lenni. Vásárlásnál arra kell különösen vigyázni hogy jól széjjel legyen tépve, hogy földes részek ne legyenek benne, hogy minél szárazabb legyen. Megengedhető maximum víztartalma 15 —18 százalék legyen amit könnyen megállapíthatunk olyan módon, hogy pontos lemérés után sütő csőben kiszárítjuk s azután ismét lemérjük. Amely különbség adja az elpárolgott viz mennyiségét. Hátránya a tőzegalomnak, hogy foszforban szegény trágyát ad, mert alkalmazása mellett foszfortrágyázásról megfelelően gondoskodni kell. Milyen meszet használjunk a fák beke- nésére ? A fák bemeszelésére semmi esetre sem szabad tiszta meszet használni, mert az árt a fának A legjobb keverék ez : egy rész mész, egy rész fahamu, egy rész friss szarvasmarhatrágya, fél rész agyag; ezt egy csöbörben jól össze kell kavarni, se erőssen hig, se sürü ne legyen, igy elkészítve épen olyan szinü lesz a keverék mint a fa törzse. Ez a mészkeverék a gyümölcsfákra semmi káros hatással nem lehet, mert ez nem tömörül olyan erősen a fa törzséhez, a levegő átjárja, s míg a tiszta mészkeverék évekig látható, különösen az idősebb fák törzsén; addig emez keverék a fákról a tavasz beálltával szépen lemosódik és a fa is szép sima marad tőle. A fák bemázolásához felesleges m^szelőt használni, mert akkor nagyon sok kellene, különösen, hol sok fát kell bemeszelni, hanem készítsünk szalmából egy kis darab fára ecsetszerü köteget, ezzel szaporábban is lehet dolgozni, mint a bolti me- szelő-ecsettel és még sem kerül költségbe. H A ZI-A SSZONY, A füstölt sonka eltartása. A füstöltsonkát évekig eltarthatjuk anélkül, nogy kiszáradna vagy izét veszítené. Vágjunk, száraz, illatos szénát ujjhosz- szuságura és tölsünk meg ezzel egy pamutzsákot. A sonkát most úgy helyezzük a zsákba, hogy minden oldalról szénával legyen körülvéve, A zsákot összekötjük és felakasztjuk száraz helyre. Az igy eltett sonka nem szárad ki, izét sem veszti el. A tyúkok tojását téli időben is előmozdíthatjuk, ha az angolok módjára úgy teszünk, hogy a tyúkól fenekére egy réteg friss trágyát helyezünk és ezt gyakrabban megújítjuk. A trágya ugyanis e rősen melegít és ez a meleg készteti a fölötte az ülőrudakon levő tyúkokat a tojásra. Természetes hogy a déli fekvésű és ablakokkal ellátott ólakban a tyúkok rendesen korábban szoktak tojni, mint a hidegebb ólakban. Az ilyesmi igaz, hogy egy kis fáradsággal jár, de ki is szokta fizetni magát, mert hiszen a friss tojást mindig szívesebben veszik és jobban is fizetik. E mellett nagy előny még az is. hogy a meleg ólban nem fagy el a tyúkok lába és taréja, a mi különben olyan gyakori eset. mi újság? f Heti krónika. Mull alkalommal, lapunk zártakor a hír az voll, hogy az országgyűlést elnapolják. A szövetkezeti ellenzék azonban ezt nem akarta, de Tisza István miniszterelnök is meghajolván á szövetkezeti ellenzék óhaja előtt — az országgyűlést — ez alkalommal trónbeszéd nélkül február hó 17-én megnyitották. A kormány beadta lemondását, mit a felség elfogadott és az ügyek ideiglenes vezetésével egyszersmind megbízta a most lemondott kormányt. Az országgyűlés megnyitása. Csávossy Béla háznagy hivatkozott arra, hogy az uj képviselőházat korelnöknek kell megnyitnia. Tudomása szerint Madarász József a legöregebb (92 éves) ennélfogva felhívja, hogy vezesse a tanácskozást. Madarász apó erre felemelkedett s ruganyos, lassú léptekkel ment fel az emelvényre, hogy elfoglalja korelnöki székét. Kissé remegő, de érces hangon üdvözölte aztán a képviselőházat. Majd a körjegyzőket jelölte ki. És ezzel vége volt az uj országgyűlés első tanácskozásának. A királyi kézirat. Másnap, 18-án újra ülés volt úgy a képviselő, mint a főrendiházban. A képviselőház ez ülésén benyújtották a képviselők mandátumaikat. Aztán Tisza István miniszterelnök bejelentette, hogy egy királyi kézirat érkezett, melynek felolvasását kéri. Szunyogh Mihály körjegyző olvassa a királyi kéziratot, mely igy szól: Mi l. Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Hű Magyarországunk és társországai zászlósaink, egyházi és világi főrendéinek és képviselőinek, kik az általunk 1905. évi február hó 15. napjára Budapest fő- és székvárosunkban összehívott országgyűlésen egybe- gyülve, királyi üdvözletünket. Kedvelt híveink! Közbejött akadályok miatt a jelen országgyűlést atyai szivünk óhajtása szerint trónbeszéddel meg nem nyithatván, azt jelen leiratunkkal ezennel megnyitódnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, 1905. évi február hó 16-ikán. Ferenc József, s. k. Gróf Tisza István, s. k.
