Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-26 / 8. szám
58 MAGYAR FÖLDM1VELÓ Jelentékenyen nagyobbodott tavaly a szövetkezet alaptőkéje mintegy fél millió koronával, úgy hogy az ma 637.000 korona. A Hangya kötelékébe a múlt év végén 494 falusi fogyasztó szövetkezet tartozott. Az évi szaporodás 125. A szövetkezetek működése szintén kielégítő, egyetlenegy fölszólamlás sem volt. A tartalékalap 36.000 korona. Az évi nyereség, a múlt üzletévi 23 000 koronávál szemben 41.000 koronát tesz ki. A március hónapban tartandó közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja, hogy a tartalékalapot a tiszta nyereségből 45.000 koronára egészítsék ki. az üzletrészekre pedig 5 százalékos kamatot fizessenek. A magyar birodalomban fennálló szövetkezetek jegyzéke. A kereskedelmi miniszter egy nagy vaskos kötetet adottt ki. A magyar szent korona országaiban fennálló szövetkezetek jegyzéke címen. Miként a cim mutatja, ez nem egyéb, mint egy szövetkezeti népszámlálás, az 1904. évi julius 1-én mutatkozott állapot. Azok a szövetkezetek, a melyeknek alakulása, vagy megszűnése jogerős bírói végzés alapján a jelzett határidőn belül hivatalosan ki nem hirdettetett. az összeállításban nem szerepelnek. A szövetkezetek összes száma a magyar szent korona országainak területén 1904. julius 1-én 4981 volt, melyekből a szoros értelemben veit Magyarországra 4300, Horvát-Szla- vonországokra pedig 681 szövetkezet esik. Törvényhatóságok szerint csoportosítva a szövetkezeteket, a vármegyék területén Magyarországon 3883, a társországokban 651 szövetkezet van, mig városi törvényhatóságok területén Magyarországon 417, vagyis az itteni szövetkezeteknek 9'7 százaléka, Horvát-Szlavonországokban pedig 30, vagyis az oltani 4'4 százaléka működik. Legtöbb a szövetkezet Bács- Bodrog (254), Torontál (218). és Szerém (146) vármegyékben, valamint Budapest (222), Arad (18) és Zágráb (18) városokban; a leggyérebb Sáros (10), Fonalas (9) és Lika-Krabava (27) vármegyékben, továbbá Baja (2), Szatmárnémeti (2) és Zimony (2) Városokban. Terület szerinti átlagban Magyar- országon 65-655 négyszög kilométerre, Horvát-Szlavonországokban pedig 62458 négyszögkilométerre esik egy»egy szövetkezet, mig a népességéhez viszonyítva az 1900. évi népszámlálás szerint Magyarországon 3916, a társországokban 3549 lakosra esik cgy-egy szövetkezet. Jelleg szerint csoportosítva legnagyobb számmal szerepel a liitel- (3088), a fogyasztó (570), a fogyasztó és értékesítő (369) és a tej szövetkezet (393), melyek közül a magyar birodalom vármegyéire külön-külön 90 százaléknál több, a városokra 10 százaléknál csekélyebb rész esik. Legtöbb hitelszövetkezet van a Duna-Tisza közén (578), legkevesebb, Fiúmét nem számítva, a Tisza jobbpartján (181). A fogyasztó szövetkezetek tekintetében a Duna jobbparlja (194) áll az első, a királyhágóntuli rész (17) az utolsó helyen, mig a fogyasztó és értékesítő szövetkezetek terén a Duna jobbpartjáé (103) az elsőség, az utolsó helyet Horvát-Szlavon- ország (12) foglalja el. A tejszövetkezetek a Duna jobbparti rész (2; aránytalanul visszamarad. — Magyarországon a 4300 szövetkezet közül 2178, tehát 50 százaléknál több szövetkezet tartozik az Orsz. Középponti Hitelszővetkeze,t a Hangya, a Keresztény Szövetkezeti Középpont és a Raiffeisen Középpont kötelékébe; Horvát-Szlavonország 681 szövetkezete közül pedig 131 tagja az Országos Középponti Hitelszövetkezetnek. — A szövetKezetek tényleges működésére vet világot, hogy a cégbiróságilag jogerősen bejegyzett, időközben nem törült, jogilag tehát létezőnek tekintendő 4300 magyarországi szövetkezet közül rendszeresen csak 3872 működik, mig 428 csőd, felszámolás, vagy más ok miatt a rendszeres működésben gátolva van. Hogyan gondolkozik a gyermek apjáról ? Erre a kérdésre egyik német lap igy válaszol: 10 éves korában a gyermek azt hiszi, hogy az ő apja igen okos ember; 15 éves korában arra gondol, hogy ő is tud már annyit, mint az apja; 20 éves korában azt hiszi, hogy a tudása mégegy- szer akkora, mint az apjáé; 30 éves korában úgy vélekedik. hogy talán egyszer tanácsot kérhetne az apjától: 40 éves korában sejteni kezdi, hogy az apja mégis többet tudhat; 50 éves korában az apja tanácsait keresi és 60 éves korán túl. mikor az apja már bizonyára meg is halt, az jut eszébe, hogy mégis csak az öreg volt a legokosabb ember a világon ! József királyi herceg1, mint tűzoltó. Egy münckheni lapban érdekes cikket irt Gautsch Konrád József királyi hercegről, mint a tűzoltás lelkes harcosáról és barátjáról. A közlemény írója a tavalyi tűzoltó-kongresszuson Budapesten járt s ez alkalommal szerzett tapasztalatairól is bőven beszámol. Két napig vendége is volt Alcsuthon a királyi hercegnek. Cikkelyének érdekesebb részei a következők: Fiatal korában a kir. herceg szigorú nevelésben részesült. Megesett vele, hogy a szerény polgári származású gyermekekhez hasonlóan a kastély valamelyik kamarájában elzárva kellett gondolkodnia a jó és rossz fogalom fölött. Az ilyen alkalommal tette meg kapaszkodó tudományának első kísérletét. A börtönül szolgáló szobából a kéményen keresztül menekült a szabadba, ahova természetesen a kéményseprő feketeségében, de épkézláb és szerencsésen érkezett meg. Fenséges at}-ja nem érzett éppen nagy örömet fiának eme rendkívüli ügyességén és az egyik fogságot ismét másik, még pedig szigorított fogság követte; most már olyan szobában, a melyikből nem vezetett föl kémény a háztetőre. Tüzpróbáját a 60-as esztendők folyamán állotta ki a kir. herceg. Egy bécsi hatalmas tűz alkalmával mint őrnagy vezette a kivonult katonaságot. Menteni már semmit sem lehetett. Az épület egész tetőzete lángban állott. A tűz fenyegette a szomszédos épületet. Egyedüli menekvés az lett volna, ha ledöntik a lángban álló tetőzetet. A király is jelen volt a tűznél és sürgette a mentést. Azt jelentették neki, hogy már késő, a tető ledöntése óriás veszedelemmel járna. A király lábával dobbantott: — A mit meg kell tenni, abban nincs lehetetlenség. A királyi herceg erre szó nélkül élére állott katonáinak, berohantak az égő házba és sikerült is lerombolniok a lángoló gerendákat. Ez az esemény érlelte meg talán először a királyi hercegben a tűzoltás szervezésének gondolatát. Az alcsuthi tűzoltóságnak nagyon szép selyem zászlója van. A kir. her- cegasszony hímezte számukra a ritka szép lobogót. A zászló fölszentelésének ünnepélyén az tűzoltóság esküre sorakozott. Meg akartak esküdni az uj zászlóra. A kir. herceg intett a kezével: — Ne esküdjetek — mondotta — szavatok előttem éppen olyan szent, mint a milyen szent az eskütök! Csoda-e hát, ha az alcsuthi tűzoltók lelkesednek parancsnokukért? A cikk a következő szavakkal végződik: — A mint ismerem a hatalmas királyi herceget, az lehet legnagyobb fájdalma mostan is, hogy betegsége megakadalyozta emberszerető munkássága folytatásában. Adjon neki az Isten minél hamarabb gyógyulást és tartsa meg még soká nemes céljai szolgálatában !
