Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-17 / 50. szám
396 MAGYAR FÖLDMIVELŐ lódzása nem terjed ki arra is, hogy a tűz által esett károknak mekkora része térül meg a biztosítás révén, mert az események figyelői már régen feljegyezték, hogy a bosszúból eredő szándékos gyújtogatás esetei apadnak abban a mértékben, amint többen és többen biztosítják a vagyonukat. A biztosítás népszerűsítését igen fontos és közhasznú feladatnak tartjuk, hangsúlyozván, hogy a propagandánál mindig és kizárólag a magyar nemzeti biztosításügy érdekeit kell szolgálnunk. A magyar birodalom területén októberben 954 községben 1159 tüzeset fordult elő 1820 károsulttal és 2.234.199 korona kárösszeggel. Legtöbb kárt szenvedett Pozsony vármegye 216.740 korona kárösszeggel, továbbá Torontói (119.371 kor.), Csik (100.529 kor.), Szepes (98.618 kor.), Vas (94.367 kor.), Tolna (74.490 kor.), Szatmár (62.585 kor.), Sopron (62.241 kor.), Pest-Pilis-Solt- Kiskun (60.561 kor.), és Ung (56.784 kor.) vármegyék. valamint Temesvár (77.480 kor.) és Szeged (63.255 kor,) thj. városok. Horvát-Szlavonországban Zágráb (28.043 kor.), és Likava-Krbava (20.168 kor.) vármegyék. A legnagyobb tüzesetek voltak a po- zsonyvármegvei Magyarfalu községben október 17-én egy károsulttal és 200.000 korona kárösszeggel, Temesvárod októben 6-án két károsulttal és 77.000 korona kárösszeggel. Horvát-Szlavonországban nagyobb kárt okozott tüzesetek nem voltak. Legyen igazság!*) Hullámzó tengerhez hasonlít a mi szegén}7, sokat szenvedett országunk; melyen mint vihartól űzött hajósok eveznek a, pártok. Mindenik a maga jelszavával, azzal a megszokott kérdéssel ostromolja a tengert, a népet: — Hol az igazság? Keresi, kutatja, kérdést kérdésre halmozva minden párt, vele együtt az egész ország népe is az igazságot. És vájjon megtalálja ?... Oh, nem!... Mert a hány párt, annyi igazság. Sőt többet mondunk: Ahány ember, annyi igazság. — Hol van tehát az igazság ? Bizony nehéz volna azt megtudni. Még ha igazságos Mátyás király kikelne félezer éves sírjából, az sem találná meg. Azt mondaná a nagy király: — Nem ismerek sem országomra, sem magyarjaimra !... Utón, útfélen találkozunk emberekkel, akik közül egyik egy, másik más véleményt, igazságot mond. Az a legnagyobb baj, hogy csak mondják, nem igazolhatják be kellően, mert nézeteik nagyon változók. Ma ezt, holnap pedig amazt tartják igazságuknak. Számos ujságlap hirdeti az igazságot; még pedig különböző, szinesebbnél-szinesebb képben rajzolja le. íny- és fülkápráztató hangon, csalhatatlan, biztos forrásból értesültnek nevezi igazságait. Vájjon úgy van-e? Megmutatja a napi tapasztalat. Tagadhatatlan, hogy a sokszor hangoztatott igazságot elvesztettük s keressük mindnyájan, telve van a levegő egész sereg kérdéssel: *) E cikket azért közöljük, hogy ebből is lássék-tes- sék, mennyire felkavarják az újságok a nép gondolkozását és hogy mi módon nyilvánul velük szemben a vélemény. (Szerk.) — Hol az igazság ? Majdnem félezer esztendős emlék tárul fel előttünk a mai válságos nehéz időben. Megjelenik igazságos Mátyás kora. Eszünkbe jut azon monda, mely a nagy király halála után keletkezet; mely még ma is olyan sokszor elnémítja az igazság keresőket, az ártatlanul szenvedőket, reménytelenné teszi a csalódottakat. Kioltja a még érző, lángoló kebleket, azt mondván: — Meghalt Mátyás király, oda az igazság!... De a milyen jóleső, mikor a terhes, ijesztő fellegek mögül kibúvó szelíd hold megvilágítja a félelmes, sötét éjszakát, olyan biztatóan cseng fülünkbe Mátyás király azon igazságos szavai, melyeket egy hadjárat alkalmával mondott vitézei előtt: — Inkább vesszen el a világ, — de legyen igazság /... Bár ezen kijelentés Mátyásra nagy veszteséggel járt, nem törődött vele, mert többre becsülte az igazságot, mint leendő, biztos nyereségét. Nyugodtan mondta ki e nagy szavakat: — Legyen igazság! Mi keressük, de nem hirdetjük nagy hangon ma ezt, holnap amaz igazságot, nem harsogjuk bele csalhatatlan trombitával a levegőbe, hogy mi megtaláltuk az igazságot. Hiszen tudva van, hogy az igazságot, ha eltakarják (is szemeink elől olykor a feléje tornyosult sötét fellegek, de egyszer csak napnál fényesebb sugaraival utat tör magának és eget kér. Hajdan Róma piacán kinevették, eszelősnek tartották azt a bölcset, aki fényes délben, kezében égő lámpával kereste az embert, az igaz embert. Es ma?... Bizonyára kinevetnék ma is, eszelősnek tartanák és vinnék azonnal Lipótmezőre. Betegsége korunkban az embereknek, hogy mindenki igaznak tartja önmagát, azt hiszi: igazat mond. Pedig igen sokszor éppen akkor cáfolja ezt meg, teszi a nevetség tárgyává személyét: mikor igazságosnak vallja magát. Mi keressük a igazságot és mondjuk ezt Mátyás királvlyal: — Legyen igazság! Eyy olvasó. A kis birtokok terhei. Sok szó esett már ami újságunkban is a kisbirtokosok jelzálogterheinek kérdéséről. Annak idejében azt is, hogy bizottság alakult, mely a kisbirtokosok jelzálogterheinek konventálását, megköny- nyebbitését keresztül vigye. Nálunk megszokott dolog, hogy ha valamely akció készül, elsőben is bizottsághoz teszik át. A bizottságok pedig itt e hazában nagyon sokat vesztettek tekintélyükből. Mert e bizottságok aztán uj- fent albizottságot küldenek ki kebelükből, hogy aztán az ügy aludjék, nyugodjék feneketlen időkig. Nem hiába mondotta valaki, a ki a bizottságok tevékenységére hiába várakozott, hogy ha a jó Isten a világ teremtését bizottságra bízta volna, talán ma sem lenne a világ megteremtve. Annál nagyobb örömmel adunk hirt arról, hogy a földmivelésügyi miniszter rendeletére a kis- birtokok jelzálog terheinek konvertálásával megbízott bizottság akcióba, munkába lép.
