Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-03 / 48. szám
378 MAGYAR FÖLDMIVELŐ lálgatások és a tekintély rombolása foglalta el. Ha valamikor, úgy most beteljesedik ezen közmondás: — Ne játsz a tűzzel! Mert valljuk be őszintén, a magyar nép szegény. Az utóbbi silány esztendők nagyon megviselték. Azért könnyen hivő is. Ezt mint megannyi hatalmas kiáltó jelek bizonyítják a kivándorlási irodák előtt ácsorgó tömegek és a vármegyékben alakult „Szegényeket segélyező egyesület “-ek. Méltán telik el aggodalommal minden jóérzésü ember szive, ha elgondolja, hogy a kevésbé jó példa gyorsan vonz, károsan tanít. Mi bízunk a magyar nép józan, megfontolt cselekedetében s reméljük, hogy a rossz példát elveti, helyette felkarolja a jót, mely bár lassabban, de ha türelem van, akkor sikerrel, áldososan vonz, tanít. Úgy legyen! A gazdasági egyesület közgyűlése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület december 10-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését székhazában (Köztelek-utca 8). Tárgyai: Elnöki megnyitó, jegyzőkönyvhitelesitők és jegyzők kiküldetése, Darányi Ignác arcképének leleplezése. A szövetségi tagok kiküldötteinek bejelentése. Szavazatszedő bizottság kiküldése. A kilépő 15 és meghalt 2 rendes taghelyébe 6 évre 15, 5 évre 1 és 4 évre 1 tag választása az igazgató-választmányba Öt számvizsgáló választása. Az igazgató-választmány jelentése múlt évi működéséről. Számvizsgáló bizottság jelentése, — Kedvezményes vasúti utazásra szóló igazolványokat a titkári hivatal küld 10 filléres bélyeg melléklése mellett, ha azért december 1-ig jelentkeznek. A szövetkezetek hatása a nép jogi életére és jogérzékének fejlesztésére.*) A szövetkezetek hatását a nép életére előttem már nagyon sokan, nagyon sok szempontból s nálamnál bizonyára szakavatottabb tollal és több tudással tárgyalták. Tárgyalták közgazdasági, pénzügyi, társadalmi nemzeti szempontból, a szerint, amint politikus, pénzember vagy nemzetgazdász foglalkozott a szövetkezés mind hatalmasabb eszméjével. Ki-ki a maga szempontjából méltatja s igyekszik valamennyiben hasznára is lenni. En, mint gyakorló ügyvéd s több szövetkezet ügyésze, szintén egy külön szempontból s a jogászember szemével kívánok foglalkozni ez eszmével; vizsgálva azt, mily hatással vannak a szövetkezetek a nép jogi életére s mennyiben fejlesztik annak jogérzékét. Az ügyvéd jobban, mint bárki, benne él a nép jogi életének kellő közepében, kezét mintegy rajta tarta a nép jogérzetének üterén s mint ilyen, számos *) A perbenyiki ülésen tartott felolvasás, Dr. Szeszlay Zoltántól tapasztalatra támaszkodva, mondhatom, miszerint a szövetkezés hatalmas, áldásos intézményének jó hatása e téren sem marad el, sőt határozottan nevelő hatással van a népre, fejlesztőleg hat jogérzékére s kellő irányítást ad abban a tekintetben is, miként védelmezze helyes irányban a saját jogos érdekeit. * Ez a kedvező hatás — mint azt sokan gondolnák — nem csupán és kizárólag a hitelviszonyok terén jelentkezik; sőt ellenkezőleg, megtaláljuk annak nyomait a vagyonforgalom, kötelmi jog, a nép kellő jogi nevelése, szóval a nép jogi életének majdnem minden mozzanatában. Legjobban szembetűnő és igy legközismertebb a hatás, melylyel a szövetkezetek a nép vagyonfor- galmát, az ingók, de főleg az ingatlanok tekintetében előmozdítják s egészséges irányba terelik. Kétségtelen tény, hogy oly községekben, hol jól szervezet hitelszövetkezet működik, nagyobb az ingatlan forgalom és sokkalta élénkebb a nép vételkedve s vevőképessége egyaránt. E körülménynek abban rejlik a maga természetes és egyszerű oka, hogy egy-egy a vételre kínálkozó alkalomkor a nép könnyebben, sokszor olcsóbban, de mindég gyorsabban jut pénzhez, mintha ezirányu hitelszükségletét nagyobb városi pénzintézeteknél lenne kénytelen kielégíteni. Kétségtelen emellett az is, hogy a vidéki hitelszövetkezet ingatlanra több kölcsönt nyújt és nyújthat, mint más pénzintézet. Jobban ismeri amannál az ingatlanok helyi értékét s jobban honorálhatja ingatlanra adott kölcsöneinél is az adós, esetleg kezesei személyi megbízhatóságát, személyi hitelét. Emellett mindinkább gyakorta mutatkozó örvendetes jelensé, hogy a szövetkezetek vezetősége nemcsak a hitelt nyújtja a földszerzéshez, hanem a népet bátorítja is a földvételre, támogatja, sokszor szervezi a kisebb-nagyobb parcellázásokat. Mindezen kedvező reáhatások és körülmények eredményeképpen sok községben lassacskán, szinte észrevétlenül, a nép tulajdonába megy át az a terület, melyet eddig vagy részbe vagy bérbe dolgozott, még pedig úgy, hogy évente alig törleszt bele többet mint a mennyit eddig évi haszonbér cimén elfizetgetett. Hogy az ingatlanok ilyen helyes megoszlásának milyen végtelen nemzeti és szociálpolitikai haszna van, azt bővebben fejtegetni felesleges. Ami a szövetkezeteknek a nép ingó, főleg terményforgalmára gyakorolt hatását illeti, e téren — sajnos — még a kezdet kezdetén vagyunk, a termelő és értékesítő szövetkezetek csekély száma miatt. Pedig az itvnemü — nem nagy számú — szövetkezetek, már is áldásosán működnek s temérdek káros és egészségtelen állapot orvoslására vannak hivatva. Népünk ma még sok tekintetben egészségtelen kereskedelmi viszonyok miatt s kellő piac liijján, mélyen értékén alul ad túl terményein. S van emellett — egy első pillanatra jelentéktelennek látszó — de valójában nagyon káros hatású rossz szokása: szeret terményekkel fizetni a boltban, meg a korcsmában. A kellő terménykereslet hiánya, egy kis könnyelműség s egy nagy adag kényelemszeretet az okai ennek a kölcsönös cserekereskedésnek. Eredménye pedig az, hogy a nép önként kiszolgáltatja magát a nála ügyesebb szatócs és korcsmáros
