Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-05 / 5. szám

34 MAGYAR FÖLDM1VELŐ De nem akarhatta, hogy a pénz legyen az — Isten! Szerencsétlen ember az, ki csak azért él, azért küzd, azért gyötrődik, hogy pénze legyen. Az ám, fogja mondani az életet jól is­merő olvasó, de valójában úgy van, hogy ma csak az az ember, kinek pénze van. Pénzed van, van neved, becsületed, eszed, tekintélyed, nincs pénzed — akkor semmid sincs. Ezt látva, ezt tapasztalva, bizony nem lehet tagadni, hogy az ember nem lehet az­iránt közömbös, mi módon lehet a pénz­szerzés módját megtanulni. Mi is azt mondjuk, azt azt hirdetjük, hogy senki ne legyen közömbös a pénz iránt. A pénzszerzés oly pálya, melyen majd minden szorgalmas, komoly, eszes ember, ragyogó lángész nélkül is előre juthat, — a nélkül, hogy feláldozná függetlenségét és emberi méltóságát. Tegyünk meg mindent, de be­csületes utón, hogy pénzhez juthassunk, és ne tekintsük ezt egyedüli életcélunknak, mert akkor legkönnyebben boldogtalanok lehetünk! Mi lenne az emberi társadalomból, ha minden ember életcélul tűzné ki, hogy meg­gazdagodjék ! És mi lenne a világból, ha csak azok lennénék igazán boldogok, kik e célt elérhetik! No hiszen, a boldogság (már t. i. olyan, minőt a földön képzelni lehet! most is ritka madár. De akkor! Az emberek óriási percen tje szegény vagy a naponkint való keresetre van utalva! Hát ezek sohasem lesznek képesek elérni azt, hogy gazdagok legyenek! Legboldogabb ember az, ki az életben öntudatosan haladva, mukálkodva — fel tudja fogni a pénz valódi becsét, és nem tulajdo­nit annak olyan értéket, mivel az egyálta­lán nem bir. Q Rákóczi ereklyék a Nemzeti Múzeumban. Thallóczy Lajos közös külügyminiszteri osztályfőnök, ki II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása végett hosszabb időt töltött Konstantinápolyban, igen becses ereklyéket szerzett meg Rodostóban a laza- ristáktól, ahol a nagy szabadsághős hamvai pihennek. A relikviák már meg is érkeztek Budapestre s Tisza István gróf miniszterelnök rendeletéből egyelőre a Nemzeti Múzeumban helyezték el, mig később a Kassán felálitandó Rákóczi-muzeumban állítják ki azokat. Az ereklyék közt van egy egész misemondó­ruhakészlet zöld moiré selyemből, amelyet gyönyörű aranycsipkék díszítenek, amelyeket Magyarországon, Sárosban készítettek. A gyönyörű ^misemondó-ruhát maga a vallásos fejedelem készíttette a lazáristáknak, kiknek templomában még akkor is, amikor már nagybeteg volt, mindennap ájtatosan hallgatta végig a szentmisét. Legvégső idejében már nem igen tudott állni s ekkor faragott magának egy karosszéket, amelyet a templomba vitetett, Ez a szék is ideke­rült hozzánk most az ereklyékkel. Gyönyörű, farag- ványos díszítése mesteri ügyességre vall, támláját rózsák szőtőfürtök és cseresnyék díszítik s az egész keményfából van faragva, Thalv Kálmán, a múlt héten, mikor az emlékek megérkeztek, azonnal el­ment a múzeumba s beleülvén a karosszékbe, amely­ben már ült egyszer, 16 évvel ezelőtt, az ősz kunié­nak megteltek a szemei könynyel, mert immár tel­jesülni látja a magyarok kívánságait. A hazakerült emlékek között van még hat gyerlyatartó, amelye­ket szintén Rákóczi faragott és egy kis harangocska, melyet Rákóczi czimere ékesit. Ezzel a haranggal hívták össze a fejedelem híveit reggeli misére s egyéb istentiszteletekre, később pedig lazaristák a templomban használtak. A szerzeteseket természete­sen bőségesen kárpótolják az emlékekért. A relikviá­kat a régiségtárnak úgynevezett vegyes termében min­den kedden és pénteken tekinheti meg a közönség. G AZDAKÖRÖK Uj gazdakörök Temesmegyében. A Te­mesvármegyei Gazdasági Egyesület a »Magyar Gaz­daszövetségének valóságos kis fiókja, mert egy me­gyei egyesület sem tud oly gyakorlati eredményt felmutatni a gazdakörök alakításában és vezetésé­ben, mint a temesmegyei. Legújabban is Fönlakon alakult 70 taggal gazdakör és Keresztesen 60 tag­gal, a melyek már is megkezdték működésüket. Nem lesz érdektelen, ha a Temesmegyei Gazdasági Egyesület gazdaköreit e helyütt felsoroljuk. Van 7 magyar ajkú, 15 német ajkú. 8 román ajkú, 1 szerb ajkú, 1 bolgár ajkú gazdakör, a melyek közül a 7 magyarban és 1 bolgárban magyar a hivatalos nyelv, mig ellenben a többiekben német, illetve szerb. A gazdakörök névsora községek szerint a kö­vetkező : Csernegyháza, Dézsánfalva, Eötvösfalva, F'önlak, Gilád, Hodony, Józsefszállás, Keresztes, Ka­lácsa, Kisfalud, Kis-Semlak, Liebling, Liget, Majláth- falva, Máslak, Mercyfalva, Móricföld, Mosnica, Né- met-Stamora, Orcyfalva, Pányova, Parác, Rakovica, Román-Szent-Mihály, Szent-András, Székely, Keve, Temes-Buttyin, Temes-Rékás, Uj-Bessenyő, Vadász­erdő, Varjas és Vinga. A »Hangouyi kathólikus olvasókör« alapszabályait a belügyminiszter láttamozta. A vásárok keletkezése a hetedik századba vissza- nyulik; Worms bir Írásbeli bizonyítékkal arról, hogy a 7. században már rendes országos vásárai voltak; Pipin 744-ben elrendelte, hogy minden civitasban országos vásár tartassák, ezek kezdetben templomokban tartattak ; Nagy Károly Aachennek adott vásártartási jogot; Angolországban idősb Edvard és I. Vilmos minden eladást megtiltott a vásárokon kívül. Később a vásártartáshoz érmejogot és vámjogot is csatoltak, hogy a pénz jóságát biztosítsák, illetve, hogy az oltalomért a vámból befolyó jövedelem kárpótlást nyújtson. A vásárok igen sok szabadalmakkal bírtak; igy már a frei- bergi 1120. évi városi jogban az áll, hogy azt az árut, a mely lopott volt bár, de utolsó tulajdonosa bona fide vette, első tulajdonosa csak a vételár visszafizetése esetén köve­telheti vissza; ez volt a szokás Zürichben is, a mit 1431-ben rendeltek el. Nürnbergben már a 14. században húsz kü­lönféle árura volt vásárhely kijelölve.

Next

/
Thumbnails
Contents