Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-05 / 5. szám
34 MAGYAR FÖLDM1VELŐ De nem akarhatta, hogy a pénz legyen az — Isten! Szerencsétlen ember az, ki csak azért él, azért küzd, azért gyötrődik, hogy pénze legyen. Az ám, fogja mondani az életet jól ismerő olvasó, de valójában úgy van, hogy ma csak az az ember, kinek pénze van. Pénzed van, van neved, becsületed, eszed, tekintélyed, nincs pénzed — akkor semmid sincs. Ezt látva, ezt tapasztalva, bizony nem lehet tagadni, hogy az ember nem lehet aziránt közömbös, mi módon lehet a pénzszerzés módját megtanulni. Mi is azt mondjuk, azt azt hirdetjük, hogy senki ne legyen közömbös a pénz iránt. A pénzszerzés oly pálya, melyen majd minden szorgalmas, komoly, eszes ember, ragyogó lángész nélkül is előre juthat, — a nélkül, hogy feláldozná függetlenségét és emberi méltóságát. Tegyünk meg mindent, de becsületes utón, hogy pénzhez juthassunk, és ne tekintsük ezt egyedüli életcélunknak, mert akkor legkönnyebben boldogtalanok lehetünk! Mi lenne az emberi társadalomból, ha minden ember életcélul tűzné ki, hogy meggazdagodjék ! És mi lenne a világból, ha csak azok lennénék igazán boldogok, kik e célt elérhetik! No hiszen, a boldogság (már t. i. olyan, minőt a földön képzelni lehet! most is ritka madár. De akkor! Az emberek óriási percen tje szegény vagy a naponkint való keresetre van utalva! Hát ezek sohasem lesznek képesek elérni azt, hogy gazdagok legyenek! Legboldogabb ember az, ki az életben öntudatosan haladva, mukálkodva — fel tudja fogni a pénz valódi becsét, és nem tulajdonit annak olyan értéket, mivel az egyáltalán nem bir. Q Rákóczi ereklyék a Nemzeti Múzeumban. Thallóczy Lajos közös külügyminiszteri osztályfőnök, ki II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása végett hosszabb időt töltött Konstantinápolyban, igen becses ereklyéket szerzett meg Rodostóban a laza- ristáktól, ahol a nagy szabadsághős hamvai pihennek. A relikviák már meg is érkeztek Budapestre s Tisza István gróf miniszterelnök rendeletéből egyelőre a Nemzeti Múzeumban helyezték el, mig később a Kassán felálitandó Rákóczi-muzeumban állítják ki azokat. Az ereklyék közt van egy egész misemondóruhakészlet zöld moiré selyemből, amelyet gyönyörű aranycsipkék díszítenek, amelyeket Magyarországon, Sárosban készítettek. A gyönyörű ^misemondó-ruhát maga a vallásos fejedelem készíttette a lazáristáknak, kiknek templomában még akkor is, amikor már nagybeteg volt, mindennap ájtatosan hallgatta végig a szentmisét. Legvégső idejében már nem igen tudott állni s ekkor faragott magának egy karosszéket, amelyet a templomba vitetett, Ez a szék is idekerült hozzánk most az ereklyékkel. Gyönyörű, farag- ványos díszítése mesteri ügyességre vall, támláját rózsák szőtőfürtök és cseresnyék díszítik s az egész keményfából van faragva, Thalv Kálmán, a múlt héten, mikor az emlékek megérkeztek, azonnal elment a múzeumba s beleülvén a karosszékbe, amelyben már ült egyszer, 16 évvel ezelőtt, az ősz kuniénak megteltek a szemei könynyel, mert immár teljesülni látja a magyarok kívánságait. A hazakerült emlékek között van még hat gyerlyatartó, amelyeket szintén Rákóczi faragott és egy kis harangocska, melyet Rákóczi czimere ékesit. Ezzel a haranggal hívták össze a fejedelem híveit reggeli misére s egyéb istentiszteletekre, később pedig lazaristák a templomban használtak. A szerzeteseket természetesen bőségesen kárpótolják az emlékekért. A relikviákat a régiségtárnak úgynevezett vegyes termében minden kedden és pénteken tekinheti meg a közönség. G AZDAKÖRÖK Uj gazdakörök Temesmegyében. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület a »Magyar Gazdaszövetségének valóságos kis fiókja, mert egy megyei egyesület sem tud oly gyakorlati eredményt felmutatni a gazdakörök alakításában és vezetésében, mint a temesmegyei. Legújabban is Fönlakon alakult 70 taggal gazdakör és Keresztesen 60 taggal, a melyek már is megkezdték működésüket. Nem lesz érdektelen, ha a Temesmegyei Gazdasági Egyesület gazdaköreit e helyütt felsoroljuk. Van 7 magyar ajkú, 15 német ajkú. 8 román ajkú, 1 szerb ajkú, 1 bolgár ajkú gazdakör, a melyek közül a 7 magyarban és 1 bolgárban magyar a hivatalos nyelv, mig ellenben a többiekben német, illetve szerb. A gazdakörök névsora községek szerint a következő : Csernegyháza, Dézsánfalva, Eötvösfalva, F'önlak, Gilád, Hodony, Józsefszállás, Keresztes, Kalácsa, Kisfalud, Kis-Semlak, Liebling, Liget, Majláth- falva, Máslak, Mercyfalva, Móricföld, Mosnica, Né- met-Stamora, Orcyfalva, Pányova, Parác, Rakovica, Román-Szent-Mihály, Szent-András, Székely, Keve, Temes-Buttyin, Temes-Rékás, Uj-Bessenyő, Vadászerdő, Varjas és Vinga. A »Hangouyi kathólikus olvasókör« alapszabályait a belügyminiszter láttamozta. A vásárok keletkezése a hetedik századba vissza- nyulik; Worms bir Írásbeli bizonyítékkal arról, hogy a 7. században már rendes országos vásárai voltak; Pipin 744-ben elrendelte, hogy minden civitasban országos vásár tartassák, ezek kezdetben templomokban tartattak ; Nagy Károly Aachennek adott vásártartási jogot; Angolországban idősb Edvard és I. Vilmos minden eladást megtiltott a vásárokon kívül. Később a vásártartáshoz érmejogot és vámjogot is csatoltak, hogy a pénz jóságát biztosítsák, illetve, hogy az oltalomért a vámból befolyó jövedelem kárpótlást nyújtson. A vásárok igen sok szabadalmakkal bírtak; igy már a frei- bergi 1120. évi városi jogban az áll, hogy azt az árut, a mely lopott volt bár, de utolsó tulajdonosa bona fide vette, első tulajdonosa csak a vételár visszafizetése esetén követelheti vissza; ez volt a szokás Zürichben is, a mit 1431-ben rendeltek el. Nürnbergben már a 14. században húsz különféle árura volt vásárhely kijelölve.
