Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-15 / 41. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

327

mi újság?

Krónika.

Egy hónap után. Egy hónapos szünet után újra összegyűltek a honatyák. Október tizedikére volt ugyanis kitűzve az országház megint való kinyílása. Az egész ország szivszorongva várta e napot, bár az újságok rendre Írták, hogy a válság csak válság marad e napon is. Mert nem mozdult az ekszlekszes meg másnemű állapotok

feneketlen kátyúba került szekere egy csöppet sem ám.

*

Újra való elnapolás, még pedig — Karácsonyig. Úgy is volt. amiként a szemfüles, ezer szemű újságok írták. A honatyák annak rendje és módja szerint összegyűltek a jelzett napon, hogy meghallgassák uj- fent a király szavát Az ülés 10 órakor kezdődött. A kormány tagjai elmaradtak róla. De a király üzenetét, a királyi levelet felolvasták annak módja szerint. Ebből megértették a honatyák és most már érti, tudja az egész ország, hogy:

az országgyűlést a király december 19.-éig elnapolta.

Karácsony előtt négy nappal jön tehát össze ujfent az országgyűlés. A Fehérvárj' kormány tehát ezúttal harmadszor napoltatja el az országgyűlést. Az első elnapolás junius 22. A második szept. 15, És harmadszor — most.

*

Mi leszen tehát most? Az újságok azt hiszik, hogy a lemondott Fehérváry kormányt a király újra kinevezi. Azt is beszélik, hogy egyes tárcákra más minisztert fognak kinevezni. Az országház megnyitásáig lehetséges, hogy az újból kinevezett kormány ujfent felhívja a szövetkezett ellenzéket, hogy az ismert feltételek mellett alakítson kormányt. Az ellenzék — mint Írják — nem fogna belemenni. Ekkor bekövetkeznék az országgyűlés újabb elnapolása, vagy tán feloszlatása. Fehérvárj' pedig a királytól jóváhagyott programmja alapján uj választásba menne bele. Mondjuk igy fundálják ezt ki a fővárosi újságok, akiknek a politika a mesterségük. Mi se ezt, se azt nem mondjuk, csak feltálaljuk úgy, amint a politikusok kifőzték.

— A Szent István templom megnyitása.

A fővárosi Szent István templom megnyitása ügyében a sok huzavona után végre határozott a tanács. Miután kénytelen volt lemondani arról az óhajáról, hogy a Szent István templomot november 19-én, néhai Erzsébet királyné neve- napján nyitják meg.

— Mátyás főherceg meghalt. József főherceg családját szombaton súlyos csapás érte. Legkisebb gj'ermeke, Mátyás főherceg Kistapolcsányban meghalt. József főhercegék épen Máramarosban voltak vadászaton s onnan már csak gyermekük holttestéhez érhettek haza.

— Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Mailálh Józsefnek, aki a perbenyiki állami kisdedóvoda elhelyezésére megfelelő épületet, ennek kijavítására 1000 koronát adományozott s az átalakítás eszközléséig az óvoda ideiglenes elhelyezésére helj'iséget bocsátott rendelkezésre, elismerését és köszönetét nyilvánította.

— A »Talpra Magyar« szedője. Érdekes

ember halt meg a minap Kalocsán, Malaiin Antal. 0 volt az a szedő, ki 1848 március 15-én a »Talpra Magyar«-t legelőször nyomás alá szedte. Az öreg ur nyolcvannégy esztendőt ért meg s e hosszú életsornak tekintélyes részét Kalocsán töltötte, mindenkor nagy buzgósággal hódolva vallási kötelmeinek. Fiai közül Malatin Gotthárd János, aki jelenleg a pannonhalmi tanárképző-intézet tanára, József és az elhunyt Lász’ó főhercegnek volt nevelője.

— Szüret. A szatmári hegyen a szüret október 16-án veszi kezdetét. Nagy termés nem lesz, de a bor minősége annál kitünőbb. Az árak 10—14 krajcár közt fognak kialakulni. Beregszászban szintén okt. 16-án, Nagy- Szőllősön okt. 11-én kezdődött a szüret, a halmi és turte- rebesi ihegj'eken már 2-án megkezdődött, Munkácson szintén e hó 3-án.

— Bocskay országgyűlése. Ennek az évnek novemberében lesz háromszáz esztendeje annak az országgyűlésnek, melyet Bocskay István hivott össze 1605. év novemberében Korponán. Hont vármegye legutóbbi törvényhatósági gyűlésén Pongrácz Elemér biz. tag indítványára kimondta, hogy az 1605-iki korponai országgyűlés 300. évfordulóját fényes ünnepségek keretében megülik. Az ünnepélyre erősen készülnek Korponán.

— A Muhi-pusztát parcellázzák. A sajó- melléki gj’ászos emlékű Muhi-puszta, ahol valamikor Batu kán vad hordái pusztítottak, most jelentős változáson esik át. A Muhi-puszta ötezer hold kiterjedésű hatalmas birtoktest, mely öt-hat község határát is érinti. Ez a szép, nagy birtoktest, amely Borsod vármegyének több népes, virágzó községét érinti, parcellázás utján a minap gazdát cserélt. A vármegyétől távol lakó földesur kezéről kisgazdák, a közeli községek lakosainak tulajdonába ment át.-- Uj szövetkezetek. A Magyar Gazdaszövetség középponti fogyasztó és értékesítő szövetkezete, a Hangya kötelékében a következő helj'eken alakultak uj szövetkezetek - Turnán (Trencsén), Bományladnán (Krassó- szörény), Glogonban (Torontál), Ujbarson (Bars), Tatatóvá- roson Major László kezdésére fogyasztási szövetkezet alakult.

— Tűzvész. Rémes tűzvészről értesítenek bennünket. Tűre ugocsamegyei községben dühöngött a pusztító tűzvész. A tűz szerdán délután Pap Demeter házában ütött ki és oly rohamosan terjedt, hogy rövid néhány perc alatt harminc épület állott lángokban, Pap Demeternek nagyon sok haragosa van a faluban és valószínű, ezek egyike boszulta meg magát. A tűzben igen sok házi állat veszett el, azonkívül több gazdasági eszköz és betakarított gabona hamvadt el.

— Kőszén S.-A.-Ujhelyen. Zemplénben eddig nem találtak kőszenet, pedig a Hegyalja és Vihorlát közötti alacsonyabb és régibb hegységben vannak kőszénnyomok. Most Széchenyi Sándor birtokán Kis- és Nagy- Toronj'a s Csörgő községek között másodkoru kőszén nj’O- maira akadtak s a tulajdonos turzásokat rendelt, amelyek eddig jó réménységgel biztatnak. A mélyebb fúrások és a helj'szini kutatás majd kideríti, lesz-e S.-A.-Ujhely közelében kőszénbánya vagy sem.

— A lóhue. A lóhus árusítását Budapesten a

múlt hét folyamán megkezdették. Mikor a hatóság a hus- széket megnyitotta a közönség ugj'szólván megrohanta a husszékeket, amelyekben árultak marhahúst, disznóhust és lóhust. A közönség azonban jóformán csak a lóhust vásárolta. A három hatósági mészárszékben 1080 kiló lóhus és 2500 darab lókolbász fogyott el. A sertéshúsból csak három métermázsát adtak el, a marhahúst pedig csaknem egyáltalában nem keresték.

— A tífusz járvány Fiúméban. Hetekkel

ezelőtt Bukkariban kiütött a tífuszjárvány, amely most Fiúméra is átterjedt. Eddig több mint hetven megbetegedés fox-dult elő. Az esetek általában nem súlyosak és a betegek közül már többen fölgyógyultak. Haláleset nem fordult elő. A tömeges tifuszmegbetegedések ellen különben minden óvintézkedés megtörtént. A polgármester a városi képviselőtestület ülésén be is számolt ezekről. így a nyilvános kutakat, amelyeket nem a vízvezeték táplál, elzárták és a vízvezeték vizét is megvizsgálják, hogy nincs-e fertőzve.

— A gondatlan anya. A biharmegyei Tenke községben borzalmas eset történt. Egy Jeney József nevű gazda disznót ölt s a koppasztáshoz több hatalmas üstben és dézsában vizet forraltatott. Déltájban bement a faluba a henteshez, hogy hólyagot vásároljon. A felesége, aki távol- léte alatt a szerszámokat mosogatta a forró vízben, egy percre eltávozott a háztól. Amikor visszatért, rémülten látta, hogy két éves fiacskája egy forró vízzel telt dézsában vivődik. Kirántotta a gyermeket, de már késő volt, mert a leforrázott kis fiú néhány perc múlva meghalt.

— A Tiszába ragadták a lovak. Zentán nagy szerencsétlenség történt a kompnál. Herdibuch Pé- terné, szanádi lakosnő Magda nevű leányával kocsin iparkodott hazafelé. Mikor a kompnál levő töltésről lefelé haladtak, a lovak a lejtős utón szélsebességgel vágtattak a komphoz, amit az asszony nem tudott megfékezni. A lovak egyenesen beleszaladtak kocsival együtt a kompba, majd

, leszakították a komp belső végén keresztül húzott láncot s