Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-08 / 40. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 317 — Lám csak, ugy-e derék ember ez a Bandi, nem csak mondta, de meg is mutatta, hogy Juliska leányom nem lesz mindig árva. — így van jól — szólalt meg Juliska édes­anyja — soha nem bocsátottam volna meg kigyel- mednek, ha tavaly ilyenkor megtagadja Bandi kérését. — Az Isten is egymásnak teremtette őket — egészité ki a beszédet Réti Antal. — ügy van, úgy van! Kijenek sokáig boldo­gan! — hangzott egyszerre minden ajakról és mint régen, boldogan szüretel ismét az egymást szerető két család. Szász Ferencz. EGÉSZSÉG. Mivel lehet gyógyítani az álmatlanságot? Az álmatlanság olyan betegség, melyet gyógyí­tani kell, még pedig nem gyógyszerekkel, melyek az anélkül is izgatott, többnyire ideggyenge embert még inkább izgatják és gyengítik, hanem természe­tes módon. Aki álmatlanságban szenved, óvakodjék min­dentől, ami baját még inkább előmozdítja, tartóz­kodjék s mozogjon lehetőleg sokat a szabadban és alkalmazkodjék azon szabályokhoz, melyeknek be­tartása által bajától megszabadulhat. Ezen szabályok a következők : 1. Esti étkezésünk ne legyen tulbő s mindig ugyanazon időben hat-hét óra között történjék, óvakodjunk kávé, tea, bor élvezésétől; lefekvés előtt egy pohár friss viz jóhatásunak bizonyul. 2. Minden este kilenc órakor menjünk feküdni, az ágy ne legyen túl meleg és puha. 3. Ne feküdjünk a baloldalon, mert a szív- és gyomormüködésre káros hatást gyakorolna. Feküd­jünk hányát kissé jobboldalra dűlve, karjainkat, lábainkat ne huzzuk föl s fejünk ne legyen magasan. 4. Ne olvassunk az ágyban, mert ezáltal föl izgatjuk magunkat s igy aztán a nyugodt alvás lehetetlen. 5. Hálószobánkat gyakran, napjában kétszer szellőztessük még télen is. ISMERETEK TARA. A főzelékek rövid története. Azokhoz a növényekhez, a melyeket legelőször ültetett az ember, tartozik a lencse, amely a Hima­lája (Ázsia) tájáról való. Épp oly régi a hagyma különböző fajtáinak tenyésztése; ez a növény is ázsiai eredetű. Néró császárnak, aki havonkint egy pár napig folyton hagymát evett, hogy hangja tisztuljon, hagymafaló volt a gúnyneve. A fáraók idejében a hagymát nagyban tenyész­tették; a foghagymát meg éppenséggel dietétikus élvezeti czikknek tartották. Az egyptomi szolgaságban levő zsidók, a Khé- okszpirámis munkásai, katonák, matrózok, mezei munkások a régieknél mind foghagymát ettek, ha munkában, hőségben kimerültek. Az olyan vidéken, a hol a számum szele pusz­tít, a népek ma is foghagymával frissítik föl ajku­kat és orrlyukukat. 2000-ben Kr. sz. e. az egyptomiak a vörös­hagymát szerették. Valamint ez a növény, úgy az uborka is Indiá­ból származik. Tiberius császár télen-nyáron uborkát evett és nagy mennyiséget fogyasztott el ebből a zamatos és jóizü növényből. Az egyptomiak uborkanedvből üdítő italt tud­tak készíteni. A töknemüeket különösen Ázsiában kedvelik. A spárga, amely vadon tenyészik az angol birtokon és Oroszországban, kedvelt főzeléke volt Plátónak, Arisztófánesz pedig mint kitűnő emésztőszert ma­gasztalja. A kerti saláta a régieknél kedvelt szere volt a lumpoknak, mert észrevették, hogy a sok ivástól felpezsdült vérüket egy-egy porció saláta lehűtötte. A paraj arab eredetű, az arabokkal került Spanyolországba. Nagyrabecsülték a régi egyptomiak, görögök és rómaiak a petrezselymet és az endivia-salátát is, továbbá a sárgadinnyét, mely Dél-Ázsiából került hozzájuk. A görögdinnye hazája Afrika, a kelkáposztáé Görögország. Cincinnátusz volt az, aki Rómába behozta és elrendelte, hogy ott is termeljék a kelkáposztát. A kelvirág (kalfiol) hazája Cyprus szigete, a reteké Khina. Mindkettőt egyébként Rómában is, Görögor­szágban is nagyban tenyésztették. Kínából való a rebarbara is, amelyet a XIV. században hoztak Európába. A bab Egvptomból és Ivelet-lndiából jutott hozzánk, a borsó Ázsiából. Mindkét hüvelyesveteménvt rég termesztik Európában. A bronzkorszak svájci cölöpépitményei- ben már találtak borsót. A torma Oroszországból, a zeller Angliából (a hol gyomnak tekintették) került Európa szárazföldi részeibe. A világ legmagasabb épülete. A felhőkarcolók fe­jedelmének nevezhetjük azt a hatalmas tornyot, melynek befejezéséhez a napokban fognak hozzá New-Yorkban. A Metropolitan Life Insurance Company óriási uj üzleti há­zán egy torony fog épülni, melynek csúcsa 560 láb magas- ságnyira lesz a föld színétől és 70 négyzetláb térfogatot foglal el. Ez a torony uralkodni fog az összes new-yorki házóriások felett. KIS GAZDA. A szüretelés. A szüi'etet rendszerint akkor szoktuk megkez­deni, amikor a szőlő már tökéletesen beérett. Néha azonban fordulhatnak elő esetek, amidőn a szőlő teljes megérését — jóllehet a bor minőségének ro­vására — nem várhatja be a szőlősgazda. így, mondhatni kényszerből, olyan esztendőben kell a szüretelést a szőlő teljes beérése előtt megejteni amikor a túlságosan nedves és hideg őszi napok,

Next

/
Thumbnails
Contents