Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-08 / 40. szám

318

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

igen korán beköszöntenek. Az ilyen időjárás nevezetesen amellett, hogy a szőlő érését elő nem segíti, annak rohamos penészedését és rothadását eredményezi. Szükségből tehát inkább gyengébb minőségű, de nagyobb mennyiségű bort kíván nyerni minden józan gondolkodó szőlősgazda, mint kétes minőségűt — esetleg jobbat — de aránytalanul keveset.

Az idei időjárás éppen ellenkezője ennek. Legalább a mi borvidékünkön igen. így tehát — előre láthatólag — a rothadástól nincs mit tartanunk, de annál nagyobb kárt okozott az óriási szárazság, mely szőlőtőkéinket már eddig is nagy mérvben megfosztotta díszétől, termésétől. Tehát jó szüretre az idén — sajnos — nincs kilátásunk. De ha már a természet a mennyiséget illetőleg oly mostohán bánt velük, azért hát iparkodjunk arra, hogy az a kevés quantum, mit nyerni fogunk, legalább minőségében kárpótolja veszteségünket. Ezt pedig u.v érjük el, ha a szüretelés idejét céltudatosan állapítjuk meg, s ha a szüretet helyesen visszük keresztül és ha a must — és borkészítés munkálatait is okszerűen végezzük.

Mielőtt magára a szüretelés módjára, illetőleg annak a helyes keresztülvitelének leírására rátérnék, tán nem végzek felesleges munkát, ha arról is megemlékezem, hogy a szüretelés idejének meghatározása miként történik ?! \

Eme kérdésre könnyűnek látszik a felelet; hiszen csak azt kell mondani, hogy a szőlő tökéletes megérésekor jön el a szüret ideje. Ez szent igaz. De most már az a kérdés merül fel, hogy miről lehet a szőlő teljes megérését megítélni? Kisgazdáink e kérdés meghatározásánál kizárólag csak látó és ízlelő érzékeiket hívják segítségül. S ha azt tapasztalják, hogy a szőlőfürtök szára meg van bar- nulva s a bogyók elegendő édesek, akár esküt mernek tenni, a fürtök teljes beéréséről.

Eme parasztikus eljárásánál azonban sokkal biztosabb a szüret idejének meghatározására a következő módszer: Egymástól távolabb álló tőkéről válogatás nélkül leszedünk 4-5 fürtöt s ezeket kezünkkel egy tiszta tálban összezúzzuk s ugyancsak tiszta vászonkendőn a mustot eg}’ másik edénybe átnyomjuk. Az igy megszűrt mustot megmérjük a mustmérővel s cukortartalmát feljegyezzük. Négy-öt nap múlva újabb próbát teszünk. Ha azt látjuk hogy a must cukortartalma emelkedett s ha az időjárás is kedvező és ha a fürtök szára még nem fá- sodott meg, okvetlen várjunk a szürettel pár napig, illetőleg mindaddig, a mig újabb kísérletezésnél a mustmérő nem mutat lényeges emelkedést, amikor aztán valóban elmondhatjuk, hogy szőlőnk készen áll a szüretelésre. Mivel pedig a szüretelés idejének a meghatározása rendszerint a hegyközség feladata és kötelessége, nagyon üdvös volna, ha ezek eme kísérletek megtétetele alapján hirdetnék ki a szüretelés megkezdésének idejét.

(Tovább is van mondjuk még ’.’)

Lehet-e a szőlőben gyümölcsfákat tenyészteni? Erre a kérdésre egyszerűen azt kellene felelni: nem. És mégis hány helyen látunk gyümölcsfákat a szőlőben! Magyarországon még nincs olyan nagy bőség a gyümölcsfákban, hogy a meglévők szaporítására ne kellene gondolnunk; szép is hasznos is a gyümölcsfa de nem a szőlőbe való. A termelők azt hiszik, hogy a földből lehet kettős hasznot huzni; már pedig ott ahol gyümölcsfák vannak a szőlő között, ott sem a gyümölcs nem lesz tökéletes, sem a szőlő. Magukat ámítják ezek s nem jut eszökbe, hogy lehetetlen egy nyulról két bőrt lehúzni. A gyümölcsfa nem táplálkozik valami különös anyagokkal, hanem épp olyanokkal, mint a szőlő. Igen természetes tellát, hogy egy és ugyanazon téren e kétféle növény nem találhat a földben tápanyagot és igy a fa mint erős gyökérzetü növény, a szőllőtőke tápanyagát elvonja; a szőllő tehát ha úgy ahogy eltengődik is a fa tövében, de nem teremhet. A szőlő nem élhet meg világosság és nap nélkül. A fák alatt nélkülözi a napot s ha mégis teremne valamit, abból nem iehet sem édes, sem zamatos bor. Kérdés, hogy érdemes-e feláldozni termésünk minőségét azért a haszonért, amelyet a gyümölcsfa hoz ? Bizony nem érdemes. De ha a fák alatt termett fürtöket elkülönitenők a többi terméstől, számítsuk ki azt, hogy mennyivel több szőlő teremne azon a területen ahol gyümölcsfa áll ha az ott nem volna ? Némely vidéken sok kárt tesznek a szőlőben a rigók és a seregélyek; ezeket csupán csak a gyümölcsfák csalogatják oda, innen mennek a szőlőre is. Ismételjük, hogy szép és hasznos a gyümölcsfa, de nem a szőlőben. Ültessen mindenki kertjébe udvarába, faluhelyeken a házak ebbe. a szőllő aljába, a krumpliföld szélébe, utak mentére. Akkor lesz igazán áldás a gyümölcsfa és akkor kétszeres lesz a haszon a gyümölcsből és a tisztón miveit szőllőből. Gy—y E—r.

HÁZI ASSZONY.

A téli alma szedésének ideje. Ezzel a kérdéssel sok gyümölcstermelő még ma sincs tisztában, pedig fontos arra nézve, hogy a gyümölcs állandó legyen. A fájukon meg nem érő téli gyümölcsöt mindaddig kell a fán hagyni, mig csak a levelek működésben vannak. Ha azonban a levél elsárgul és hullani kezd, akkor a gyümölcsnek már több táplálékot nem szolgáltat és igy tovább várni a gyümölcsszedéssel céltalan és hasztalan lenne. Rendes körülmények között e szerint október közepe előtt ne szedjük le téli gyümölcseinket, sőt október utolsó negyedéig még várhatunk vele, ha erős fagytól nem kel tartanunk. Gyenge dér vagy fagy nem árt a téli gyümölcsnek, azért ha idő előtt mutatkozik a levegő lehűlése, ez ne riasszon meg bennünket és ne indítson arra, hogy már szeptember végén, vagy október elején lekopasszuk fáinkat. Ha ezt szem előtt tartjuk, sokkal izesebb és édesebb almákat, finomabb körtéket fogyaszthatunk télen. A tőlünk vásárlóktól pedig kevesebb panaszt hallunk, hogy ez vagy az a téli finom vaj körte nem akar megérni, hanem öszeráncosodik és mindvégig torzsás és izetlen marad.

A tojás eltartása. Sokat írtak és beszéltek már e dologról, de még mindig akad róla beszélni való, a mi azt bizonyítja, hogy egészen kielégítő jó módot még nem találtak fel. Újabban ismét arra jöttek rá, hogy a tojás megromlását nem egyéb