Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-29 / 4. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

30

két esetben nagy súlyt kell fektetni a tisztaságra és az erős letiprásra, mert ellenkező esetben sok takarmány megpenészedik és megdohosodik.

A másik puhilási eljárás az, hogy a szecskát leforrázzuk, a mit még a legszegényebb gazda is megtehet, mert nem okoz semmiféle nehézségeket s annál kevésbé kiadásokat.

A mint a neve is mutatja áll az egyébből, mint hogy a szecskát forró vízzel öntjük le. Szükség van itt egy kádra, a melybe a szecskát tesszük. Leforrá- zás után a kádat lefödjük azért, bogy a viz egyhamar ki ne hüljön s a felszálló gőzök a szecskát átjárva alaposan megpuhitsák. így igen sok szecskát tudunk megétetni az állatokkal, mert tudva van, hogy télen a jószág is jobban szereti a langyos takarmányt* mint a hideget, de mivel a szecska meg is puhult az állat, könnyebben tudja azt megrágni és megemészteni.

Kammel Ferenc, áll. gazd. szaktanár.

A sárgafarku pillangó. A földmivelésügyi miniszter felhívja a hatóságokat, hogy a földbirtokosokat és gyümölcstermesztők figyelmét fölhívják a hernyófészkek^ télen át való irtására. Jelentések szerint az év tavaszán a sárgafarku pillangó fog nagymennyiségben mutatkozni. Tallián miniszter kötelességévé teszi az elöljáróságoknak, hogy erre a körülményre a lakosságot felhívják,»az irtás megtörténtét ellenőrizzék. A sárgafarku pillangó veszedelmes kártevő s a gyümölcstermelőknek éberen kell ellenük védekezni. A hernyó és kártékony rovarok irtására vonatkozó tudnivalókat az érdeklődőkkel szívesen közli a rovartani állomás.

Éjjeli aratás. Dél-Ausztráliában most van az aratás ideje. Ezzel kapcsolatban olyan mezőgazda- sági újdonságot jelentenek, amely bizonyára másutt is gondolkodóba ejthetik a gazdákat. Egy ausztráliai farmer ugyanis, behozta gazdaságába az éjjeli aratás intézményét. — Földjeit -villamos ivlámpák- kal világítja meg s éjjel is vágják a termést az arató gépei és a cséplés is szakadatlanul tart ezalatt. Az ujitó farmer igen meg van elégedve ezzel a renddel s azt mondja, hogy sokkal gyorsabban és jobban lehet ezeket a dolgokat a hűvös éjjeleken elvégezni, mint a forró nappalon.

mi újság?

Apróságok a választások napjai közt.

A tapolcaiak és Darányi Ignác. Darányi Ignác, a Gazda- szövetség kitűnő elnöke, volt földm. miniszter tudvalevőleg nemcsak a budai II. kerületnek, hanem a tapolcai választó- kerületnek is jelöltje. Hogy mily nagy a népszerűsége Tapolcán is, erre érdekes bizonyság az a dal, mely róla a nép ajkán él:

Alszik a természet, puszta a táj képe,

Erdőnek, mezőnek lehullt ékessége,

Dalos madársereg délvidékre szállott,

Nem látni a réten egyetlen virágot.

De van egy kert, a hol nem ismerünk lelet,

Hol örökké ragyog a nap: a szeretet;

E kert a szeretet, ahol folyton nyílik Hervadhatlan hálánk virága a sírig.

De minek szóljak én ... te beszélj helyettem,

Szép kis szőlőhegyünk, körültem, megettem,

Néma beszédedet van-e, ki nem érti ?

A szőlötő — mind csak Darányit dicséri.

Be van vésve Neved a népnek szivébe,

Fel lesz jegyezve a történet könyvébe,

Te voltál, Te vagy a Magyar földnek Atyja,

Aid e kies vidék apraja és nagyja!

Mégis bunda a bunda. A korles:' Ejnye, de szép bundája van a nagyságos urnák ! Ugyan mivel van bélelve ?

* A jelölt: Farkasbőrrel.

A korles : Akkor baj lesz uram ! Ide olyan jelölt kell. akinek a bundája banknótával van kibélelve.

*

/lova szavazzunk ? Két magyar találkozik az utczán.

— No koma, hová szavazzunk ?

— Hát majd ahó többen lesznek.

— Osztég már miér ?

— Azért, hogy nyerjünk.

— Ugyan mér ?

— Hát csak nem hagyom magam kinevettetni. Eddigelé

még mindég oda szavaztam, ahol nyertünk.

*

Csendes Gergely uram arról volt hires, hogy mindig a hegyiben tartotta, kire fog szavazni. Most azonban a főkortes ugyancsak neki esett, mondaná meg Gergely uram, hogy kire voksolna. Sok sok faggatás után végre úgy látszott, hogy beadja a derekát Gergely uram. Mert igy szólalt meg :

— Tud-e kortes ur hallgatni 1

— Mint a sir — válaszolt hirtelen a kortes.

— Hát én isi

És ezzel ott hagyta a kortest.

— Királyunk Őfelsége február hó 1-ső negyedében Budapestre érkezik.

— Szapáry Gyula gróf Abbáziában meghall.

Magyarország egykori miniszterelnöke, kora ifjúságától jelentős szerepet vitt az ország társadalmi és politikai ügyeiben. Az agg főur különben hosszabb idő óta súlyos beteg j volt és Abbáziát is gyógyulás reményében kereste fel. Itt érte a halál. Az egész ország kegyelettel van a nemes főur emlékezete iránt.

— Vadászat. Gróf Majláth József ófehértói uradalmában folyó hó 11., 12. és 13-án nagy hajtó vadászat volt, melyben a házigazdán kívül körülbelól tizen vettek részt. A vadászat eredménye 500 db. nyul, 129 drb. fáczán és 1 róka.

— A Duna befagyott. Az utóbbi napok tartós hidege következtében a Duna mind erősebb zajlásnak indult. A folyam két partján széles jégperem képződött s az óriási jégtáblák már lassabban úsztak lefelé a keskeny- nyé vált viz színén. Vasárnap pont 12 órakor a jég a fővárosban megállott s most a két part közt hatalmas jégpáncél borítja a Dunát. A dunaparti rendőrség éber figyelemmel őrködik, hogy senki a jégre ne menjen, mert a zajló jég nem egyenletesen állott be s az egyik partról a másikra való átkelés a legnagyobb mértékben veszedelmes.

— Kemechey Jenő. Király-Helmecen a minap virágos koporsót temetlek a földbe. Kemechey Jenő írót és hírlapírót helyezték ott szülőföldjén el nyugalomra. Tisztelőinek, barátainak, kollegáinak szeretete és részvéte kisérte utolsó útjában szülőhelyére, a hol derék és eredményes munkája után végre megpihent. Sorsának szomorú volta az, amely már annyiszor megismétlődött: akkor kellett távoznia, amikor nemcsak kollegái, hanem a nagy közönség is elismeréssel volt tehetsége, működése iránt és amikor karon akarta fogni a Népszerűség. Alig három hete választották be a Petőfi-társaságba ; nem több ideje, hogy a Nemzeti Színház közönsége elismeréssel adózott uj darabjának ; könyveinek értékét, Írásainak szépségéi most kezdte valójában megismerni az ország és most, amikor a legszebb jövő nyílt meg előtte, most költözött el az árnyékvilágból.- Korcsmák vasárnapi munkaszünete. A Biharmegyei Gazdasági Egyesület példájára újabban a, Sza- bolcsmegyei Gazdasági Egyesület felterjesztésben kérte a miniszterelnököt, hogy a vasárnapi munkaszünet az összes falusi korcsmákra és pálinkamérésekre kitérjasztessék. A fel- terjesztésben az egyesület többek közt azt mondja, hogy a szeszes italok káros következményei ellen való harcot oly fontos állami feladatnak tekinti, a mely még áldozatok árán is kötelezettséget ró az államra.

— Baleset választási körúton. Szomorú baleset történt Perbálon a minap. Ez időben vonult a községbe Tinnye felől a szentendrei kerületben fölléptetett néppárti