Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-03 / 35. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

277

gatása, ezért külön idomított sólymokat használnak az üldözésre.

Ugyan csak igen gyors az antilop, melyet még a legsebesebb agár is alig ér utói. Williamson szerint 6—10 méter hosszú és 3 méter magas ugrásokkal fut >mintha az üldöző kutyákat gúnyolná«.

A strucról azt mondja Anderson, hogyha üldözik, egy angol mértföldet fél perc alatt tesz meg. s eközben 4—41/2 méteres lépéseket tesz. Brehm túlzottnak tartja ezt az adatot, de hozzáteszi, hogy a lovat a struc biztosan utoléri, még jókora hátránynyal is úgy, hegy a sebességet legalább 25—30 méterre kell becsülni másodpercenkint, a mi óránkint 90—100 méternek felel meg, tehát a leggyorsabb vonatokkal versenyez. Mindenesetre a struc az állatvilág leggyorsabban futója, nincs az a ló, amely utolérje. Megfogni is csak bekerítéssel lehet. A futásánál különben a szárnyait is használja, pedig repülni nem tud, hanem kiterjeszti, s ferdén állítja a szárnyait s ezzel egyensúlyozza magát és a rohanásban a levegő emeli a testét s igy könnyebbé válik, tehát bizonyos fokig lebegő-repülést használ. A halak aránylag lassan mozognak a vízben, aminek oka a viz nagy ellenállása. Talán a leggyorsabbak a pisztrángok, a tengeri kígyók és a keringek, amelyek másodpercenkint 6—7 méter sebességgel is tudnak úszni.

Annál nagyobb azután a madarak repülésének sebessége: némelyik a leggyorsabb négylábút is elhagyja. A sas óránkint 86 kilométert is megtesz, egyes sólymok (különösen a vándorsólyom) 270 kilométert is repül óránkint, ha üldözik, vagy ha postát visz. II. Henrik sólyomfalkájából egyet Fon- tainebleauban szabadon eresztettek s azt 24 óra múlva Malta szigetén fogták el, ugv hogy ez idő alatt 1620 kilométert tett meg ami óránkinti 67 kilométernek felel meg.

A postagalambok is 70—110 kilométert haladnak óránkint. Feltétlenül gyorsabb a fecske, ez 250 kilométer óránkinti sebességet is elér, sőt a fali vagy toronyfecske Afrikából Közép-Európába az 500 mértföldnyi utat állítólag 6 óra alatt teszi meg ami 500 kilométer óránkinti sebességnek felel meg, tehát kétszer akkora mint aminőről a leggyorsabb villanyosok tervezői álmodoznak. A veréb 5—10 méter másodpercenkénti sebességgel repül, ami óránkint csak 18—36 kilométert tenne. K. D.

MEZOGAZDASÁGI-MUNKÁS ÜGY.

Arató-ünnep Szegeden.

Szép arató-ünnepet ültek Szegeden az aratómunkások. Az alsótanyai gazdák ünnepe volt ez, de a munkásoké is. Az alsótanyai központi mezőgazda- sági egyesület gondoskodott arról, hogy úgy a kisgazdák érdemei, mint a munkások hűséges fáradozásai jutalomban részesüljenek.

Nagy. szép közönség gyűlt egybe. Ott volt az alsó-tanya egész gazdaközönsége és a munkások sokadalma. i

Magának az ünnepélynek lefolyásáról a következőket olvassuk:

Nyolc órakor reggel volt a felvonulás az egyesület helyiségébe. Az egész központ fel volt lobogózva. Kilenc órakor az egylet helyisége elé állott a búzakévékkel megrakott szekér négy címeres ökör által vontatva s feldiszitve lobogókkal, szalagokkal, aratási jelvényekkel. A szekér körül fehérruhás leányok sorakoztak s körülvették azt az ünneplőbe öltözött gazdák, munkások ezrei s a menet a kör vezetőségével élén indult víg zeneszó kíséretében a templomba, ahol a plébános felszentelte a nagy szekér életet, megáldotta a munkásokat s az ünneplők körülfogva a szekeret visszavonultak a gazdasági egylet helyiségeibe díszközgyűlésre. A díszközgyűlést László Mibál}r egyesületi tiszteletbeli elnök nyitotta meg. Utánna az emelvényre lépett Bokor Pál városi tanácsnok s lelkes beszéddel méltatta az ünnepség jelentőségét. Beszéde után az elnökség elé sorakozott a jutalmazásra kijelölt tiz arató munkás és tiz marokverő leány. Az elnök névszerint szólította őket az emelvényhez s buzdító beszéd kíséretében adta át nekik a teljes kaszafelszerelés, sarló , gereblye és fej kendőből álló jutalmat. Az ajándékoktól és a kitüntetésből meghatott munkások közül előállott a a legöregebb arató-pár s a többiek nevében is népszerű, de szívből jövő szavakkal köszönte meg az egyesületnek a kitüntetést. Érdekes volt nézni az öreg munkáspárt. A férfi, az arató, 82, éves, marokverő párja pedig 80 éves. Már 40 éve ismerik őket mint szorgalmas aratókat s az öreg még most is a kortól meghajlott vállal bár, de erőteljesen kezeli a kaszát s párjával együtt minden évben keresett aratói a vidéknek. A munkások jutalmazása után László Mihály az elnökség elé szólította a jutalmazásra kijelölt alsótanyai kisgazdákat. A kisgazdákhoz az ünnepi beszédet Gerle Imre dr. egyesületi titkár tartotta, mely után Dobó János kiosztotta a bizottság által jutalmazandóknak ítélt gazdák között a dijakat. Jutalmazásban azon gazdák részesültek, kik kisbirtokaikat belterjesen, szakszerűen kezelik s ezáltal példát adnak, bogy pár hold földön is meg lehet okszerű munkával jólétben élni. A megjutalmazott gazdák a következők. Első dijat, 50 koronát kapott Engi Imre, második, dijat, 40 koronát Kiss István, harmadik dijat, 30 koronát Nagy János, negyedik dijat, 15 koronát Kószó István. A kisgazdák magyoros beszédben köszönték meg a jutalmat és kitüntetést.

A következő arató ünnepekről írhatunk még. Gróf Apponyi Géza Nagy tormás pusztai arató munkásainak szép ünnepe folyt le. Az asszonyok buzakalászokból font koszorú és csokrokkal, sarlóval. gereblyével, a férfiak vállukon bimes kendővel, fgllobogózott kaszával, zenekaruk vezetése alatt a tisztilak elé vonultak fel. Kiessling Ferenc uradalmi kasznár szép szavakban köszönte meg a ragaszkodást a gazda és a tisztje iránt. Aztán vigan mulatoztak. — Szép ünnepség folyt le a minap Nagy- becskerek határában, a fodros Tisza öblözetében fekvő Szentwányi Zoltán csász/és kir. kamarás birtokán. Az aratás befejezése után összegyűltek estefelé a tanya népei, huszonnégy család, összesen száz lélek és tizenhét pár arató s ékes rigmusokkal, hálálkodó szavakkal köszöntötték fel az Alföldön úgyszólván a legintenzivebb gazdálkodást üz, népszerű földesnrakat és földesasszonyoki, Szentiványiné született Somoskőy Jalánta úrnőt, akik az arató-ünnepet,