Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-03 / 35. szám

278

MAGYAR FÖLDMIVKLŐ

ezt a régi, őseinktől öröklött szép magyar szokást, mely a magyar gazdát és munkásait a szeretett leggyengébb szálaival fűzi össze, ez idén is njból életre keltették. Azután az aratók és a tanya összes cselédsége, apraja-nagyja a földesur által adományozott és rendezet gazdag lakomához ültek, a felső- muzsalyi rezes banda mellett folyt a tánc és nótá- zás késő éjfélig. Rákövetkező napon, szent István király nemzeti ünnepén, délután 4 órakor hálaadó vallásos s hazafias istenitisztelet tartott a tanya udvarán, ahol is az egész tanya népe, a közszeretetben álló uradalmi tiszttartó, Wild Ernő és felesége élén. megjelent. Sóka Ignác plébános, mint a tanya lelki- pásztora, a nép nyelvét kitűnő szakavatottsággal kezelő ékesszólással jellemezte szent István első magyar király halhatatlan érdemeit s kiválló becsű alkotásait, hangsúlyozva azt, mennyire iparkodik a tanya urasága szent István nagy erényeit, lángoló hitbuzgalmát és embertársai iránt való határtalan szeretetét, szóval azon erényeit követni s meghonosítani, amelyek gyakorlása boldoggá teszi embertársait s boldoggá teszi az éde magyar hazát. Ünnepély után Wild Ernő tiszttartó vendégszerető asztalánál újból felhangzott az általános, szívből fakadó óhaj, adjon a magyarok Istene e szép hazának minél több, a nép javáért igazán nemes ambícióval fáradozó ilyen főurat.

KIS GAZBA.

A szántás és az eke.

II.

Azt a szántást, midőn a talajt 5 — 10 cm. mélyen megszántjuk, nevezzük sekélyszántásnak. Sekélyen szántjuk a tarlót, a trágyás földet, valamint sekélyen szántunk akkor is, ha régi lucernást vagy gyepet törünk föl, hogy a tarló-, trágya- és gyökérmaradványok gyors fölbomlásnak illetőleg elkorha- dásnak induljanak, a tarlóban föltalálható gyommag- vaK pedig a levegő, nedvesség és melegség közvetlen hozzájárulásával minél hamarább kikeljenek és egy másodszori, valamivel mélyebben alkalmazott szántással elpusztittassanak. Ellenkezőleg ha tarlót, trágyát .... stb. mélyen szántanók alá, egy másodszor alkalmazott szántás alkalmával pl. a trágya csaknem ugyanazon módon kerülne földszinre, mint mikor először alászáutottuk, mert a levegő hozzá nem férhetvén az elkorhadás akadályozva lett.

Ugyancsak a gyommagvak, ha mélyen kerülnek a talajba, a csírázáshoz föltétlenül szükséges levegő hiányában csak elvétve, itt-ott fognak kikelni — de miután a gyommagvak a mélyebb rétegben évekig is megtartják csiraképességüket — egy későbbi mélyebb szántás alkalmával az alsó réteggel együtt a fölszinre kerülnek s vetésünket nagyon elgyomositják. S miután a sekélyszántás által a munka szaporább, az állatok nem kinoztatnak, az évelő és más gyomok kipusztittatnak, kivált akkor, ha földünket a szántás után meg is fogasolják a sekélyszántásnak kellő időben és módon való alkalmazása fölötte nagy fontosságú tényezője az okszerű talaj - művelésnek.

Ha talajunkat 12—15 cm. mélyen szántjuk meg, úgy középmély-szántást végeztünk. Miután a

növények gyökerei kellő mélységű és porhanyó földben mindig több tápanyaggt vehetnek föl, mint az olyanban, mely kellő mélységben megporhanyitva nem volt, fejlődésük arányában az általuk táplált növények is erősebbek lesznek, s innen van az, hogy vetés alá mindig a középmély-szántást használjuk. Ezáltal termésünk is szebb és nagyobb lesz. Van eset, amikor a középmélyszántás veszélyes is lehet vetésünkre, nevezetesen ha a föltalaj — a jó föld — vékonyrétegü azon alul pedig kavicsos vagy egyébként rossz minőségű a talaj. Ha ez az eset forogna fönn, nagyon okosan teszi a gazda, ha a rendesnél csak valamivel sekélyebben szánt, nehogy a talajt elrontsa és termését kockáztassa.

A harmadik, vagyis a közönséges mély-szántást (16 — 20 cm.) ősszel alkalmazzuk, ha a tavasziak alá szántunk, A különböző szántások között ez az, amelyet tisztelt gazdatársaimnak melegen ajánlhatok. A közönséges mély-szántás nemcsak előnyös, hanem mindig nélkülözhetetlen ott ahol kölöttebb a talaj s annak mélyen való megporhanyitása illetve javítása van célul kitűzve. Attól, hogy a föltalajt az altalajból esetleg fölhozott nyers föld elrontaná, legkevésbé sem kell tartanunk; sőt ellenkezőleg, a tavasziak alá az ősszel végzett szántásnak számos előnye van, mert a szántás a téli fagy hatásának volt kitéve, a talaj elmálásával a növényi tápanyagok fölvehetőkké tétettek. Az őszi esőzésekből és a tavaszi hóolvadásből a talaj sok nedvességet szív magába, miért is az ily földbe vetett magból kikelt növények erőteljesebb növekedésnek és a tavaszi száraz szeleknek sokkal jobban ellentállnak. Az ilyen talajon a tavaszi vetést a rendesnél korábban lehet eszközölni.. Tavasszal kevesebb lesz a munkánk, s mert a talaj omlós, porhanyós lesz, annak szántása elmaradhat s helyette egy vasborona, némely esetben egy könnyű borona is eléggé porhanyitja a földet.

Nagyobb uradalmakban és bérgazdaságokban és ott, ahol vastag a föltalaj, rétege mély s ahol megfelelő, mély művelésre alkalmas eszközök és erős igavonó jószág áll rendelkezésre, ott 30, sőt 40 cm. mélyen is szántanak ősszel. Az ilyen szántást nevezik mélyítő-szántásnak. Ha a mélyítő szántást kellő körültekintéssel eszközöljük, az fölötte kedvező eredménnyel jár. Az ilyen, mélyen megmunkált földön a termés mindig nagyobb és jobb minőségű szokott lenni. A talaj mélyebben lévén porhanyós, a növények több tápanyaghoz jutnak, mert jobban terjeszkedhetnek gyökereikkel. A talaj termőereje fokoztatik, mert a fölhozott nyers anyagok a téli fagy hatása alatt megszelídülnek s a föllalajt értékesebbé teszik. Hogy mennyi ásványi anyag válik akkor szabaddá, azt a növények erőteljes fejlődése mutatja legjobban.

Mire ügyeljünk a gyümölcscsomagolás alkalmával ? A gyümölcsöt kétféleképpen lehet csomagolni. Kisebb mennyiséget kosarakba vagy lá- dikákba lehet rakni, nagyobbat pedig hordókba. A keményebb gyümölcsnek, mint az almának, nem kell burkolat, vagyis nem szükséges papirosba becsomagolni az egyes példányokat; a nyomás iránt érzékenyebb gyümölcsöt, mint a körtét, szőlőt, szükséges beburkolni. A beburkolásra legjobb a tiszta puha papiros. Azonban a leggondosabb beburkolás mellett is a gyümölcs a szállítás alatt megsérülhet,