Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-03 / 35. szám
276 MAGYAR FÖLDMIVELŐ S most legbensőbb köszönetemet fejezve ki mindnyájoknak sikeres és buzgó közreműködésökért, melylyel nőegyletünket felvirágoztatni segítettek, engedjék meg, hogy munkásságunk sikeres folytatásához működésöket továbbra is kikérjem. Pályaválasztás. Példabeszéddé vált azon mondás, hogy inig kicsi a gyermek, kicsi vele a gond; de növekedvén, nő vele a gond is. Ez jutott eszembe, midőn a címet fölirtam ezen cikk fölé. Ennek a példabeszédnek teljesen igazsága van. A szülő, ki gyermeke jövendőbeli jólétét szivén viseli, sok gondnak és nyugtalanságnak van kitéve már addig is, mig gyermekét felneveli azon korig, mig pályaválasztásra, kenyértörésre kerül a sor. Vége van a nagy vakációnak, az úgynevezett »heverd el« napoknak. Elérkezett az uj iskolai év. A gyermekek 10 hónapos fáradságukat kipihenve, ismét látogatják az iskolákat. De mi lesz azon gyermekekkel, kik 12. életévöket betöltve, kívül maradtak az iskola falain, mert vagy nekik nincsen kedvük tovább tanulni, vagy ha van is kedvük, szüleiknek nincsen módjukban tovább taníttatni őket "l... Pályát, megélhetési módot kell nekiek válasz- tárnok. Nagy gond ez a szülőknek. A gyermekek rendesen azt a pályát kedvelik meg, mely látszólag kecsegtetően mosolyog feléjük; nem tudván felgondolni annak nehézkes, fogós oldalát. Kedvük van reá, de tehetség van-e, azt ők nem igen tudják még mérlegelni. Szent kötelessége tehát minden szülőnek körültekintő figyelemmel járni el és gyermeke tehetségéhez mérve választani meg a tisztességes megélhetést biztositó pályát, életmódot. Nemcsak az a fő, hogy valaki hol, hanem az is, hogyan érvényesítheti tehetségét. Számtalan szomorú példa bizonyítja, milyen káros következménye van a pálya eltévesztésnek. Hány tehetségtelen nevelő, hivatalnok, iparos, kereskedő és gazda-emberrel találkozunk ? Bizony, csillagot kellene számlálni az égen, ha tudni akarnók a számát. Átok kezükben az a munka, mely áldássá válik a szakértő, számitó ember kezében. Reá fizetnek vállalt munkájukra, mert elhibázták a számítást. Nem csak megkárosítják magukat és üzletfeleiket, sőt a magukéval együtt mások jóhirnevét is aláássák. A boldogtalanság lépcsője felé egy hatalmas lépés a pálya eltévesztés. Rossz esztendők járásának tartják sokan azt, hogy a jelen időben olyan nagy az adós emberek száma. Pedig ha alaposan széttekintünk tapasztalni fogjuk, hogy nem egészen úgy van. Egyik fő oka a nagymérvű eladósodásnak az, hogy sok embernél hiányzik a kellő szakértelem és számítás; méltán elmondhatjuk, hogy minden pályán többen vannak a hivatalosak, mint a választottak. De nem csak a szakértelem hiányzik a pályát tévesztetteknél, hanem sok esetben a munkakedv is. Egymás után buknak el azon küzdelemben, melyet a megélhetésért világ teremtése óta viv az emberiség. íme, ez a pálya eltévesztés szomorú következménye. Fontolja meg minden szülő a pályaválasztás nagy kérdését és válasszon gyermeke részére olyan pályát, mely tehetségének megfelel és biztos kenyér- keresethez juttatja. Minden szülő, midőn gyermekének pályát választ, annak második életet ad. Sz. F. vasárnap délután. Rozzant kunyhó lakásom, Nincs tornyos kéménye. Vékony oldalbordája, Hideg kemencéje. Ha eső van, az eresz így fakad kí sirva: Szegény ember szándékát Boldog Isten bírja. Udvaromon kutágas, Szomjan néz az égre. Kiszáradván a mély kút, Bedőlt vénségére. Fáradt vándor jő s benéz, Talán kaphat innya, — Szegény ember szándékát Boldog Isten bírja. Ha munkáról megjövök, Itt sem hagynak békét, Úgy meglep a sok gyerek. Mint kotlót a csirkék. Sirva kérnek kenyeret, Nagy ennek a híja ! Szegény ember szándékát Boldog Isten bírja. Kevés kézimunkámból Nem lehet megélnem; Adóba megy jószágom S az utolsó ingem. Könnyű, kinek van elég Teje, vaja, zsirja! Szegény ember szándékát Bold >g Isten birja. Mondják, hogy a gazdagok Vigan s könnyen élnek! De hát ehhez miköze Vájjon a szegénynek? Én sem esem kétségbe, Hiszen meg van Írva: Szegény ember szándékát Boldog Isten btrja! . . B. S. A leggyorsabb állatok. Az állatvilág nagy sokaságában a mozgás sebessége tekintetében a legnagyobb szélsőségeket találjuk. Gyorsvonatokkal versenyző lovak, gazellák, strucok és madarak mellett ott vannak a lassan csúszó férgek, amelyek alig látszanak mozogni. Az állatok királya, az oroszlán, Brehm szerint oly gyors, hogy igen jó lovon sem lehet menekülni előle, még nagy térelőny mellett sem. Egy tigrisről pedig Rosny francia utazó azt beszéli. hogy egy kerékpárost hosszú ideig üldözött hatalmas ugrásokkal, mindinkább közeledve hozzá; végre egy patakon átvezető hidacska mentette meg az üldözöttet, mert azon kerékpárjával átsuhant, mig a tigris csak lassan tudott rajta átmenni s látva, hogy a kerékpáros előnyt nyert, abbahagyta az üldözést. A farkasok is hatalmas futók. Franciaországban azt tartják, hogy a menekülő felnőtt farkast nem lehet utolérni. Farkasok egy kerékpárost üldözve és folyton a sarkába maradva 1 és egy és egynegyed óra alatt 20 angol mértföldet futottak be ami óránkénti 36 kilométer sebességnek felel meg. Az őz másodpercenként 21 méter sebességgel is fut, ha üldözik, de a leggyorsabb négylábúnak a gazellát tartják; rövidebb távolságra sebesebb mint a ló vagy agár, megfogni is csak úgy lehet, ha igen gyors agarakkal és lovakkal halálra fárasztják. De még agarakkal és lovakkal sem bizonyos az elfőA szegény tűnődése.
