Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-03 / 35. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 275 Az egj’let felügyelete mellett és költségére évenkint 5—6 községben létesit nyári menhelyet, melyeknek fenn­tartására kiadott eddig 2052 kor. 15 fillért. Ily intézményünk van jelenleg is Királyhelmecz, Kis- rozvágy, Nagyrozvágy és Páczin községekben : — Leleszen, miután itt az állam állandó óvodát létesített, a menhely ügyében további intézkedés szüksége többé fenn nem forog. Ami továbbá a nőegyesületnek a nép szellemi fejlesz­tésére irányuló tevékenységét illeti, fel kell említenem, hogy a nöegyesület több helyen létesített népkönyvtárakat és hordatott néplapokat Népkönyvtárunk 15 községben van, 50-120 kötetnyi könyvvel s örömömre szolgál annak kijelentése, hogy mint más irányú actiónk, úgy ez is megtalálta az utat a nép szivéhez és ma már könyvtárainknak használata szükséges szellemi tápláléka a népnek. Ezen rövid ismertetésből is kitűnik, hogy mennyi áldozatkészséggel igyekeztünk a népnevelés terén a magunk elé tűzött nemes feladatunknak megfelelni. Hogy a téli időszakban is foglalkozása legyen a népnek, fejlesztettük a kézimunka tanfolyamot s egy-egy községben 6 — 8 hétre terjedő ilyen tanfo­lyam által arra igyekeztünk, hogy a fiatalság a kézi­munka és varrásban jártasságot szerezzen. Czélunk volt ez által elérni nemcsak azt, hogy a téli munkaszünet idején hasznos elfoglaltságot nyújtsunk, de míg egyrészről a szabás és varrás elsajátításával ügyességre és takarékosságra kíván­tuk szoktatni a fiatalságot, addig más részről a foly­tonos productiv foglalkozás lassankint természetévé válván a népnek, ez által lelkileg is nemesbül. Megszólalt szivünkben a felebaráti szeretet mindannyiszor, valahányszor az élet mostohasága, vagy a lét küzdelme kedvezőtlen, vagy éppen Ínsé­ges helyzetbe jutatott egyeseket. Időleges segélyben részesítettünk 213 egyént, havi segélyt nyújtottunk 79 szegénynek s nagyobb segélyt osztottunk ki a leieszi, kisgéresi és ricsei tüzkárosultak között 2122 kor. 26 fillér összegben. Segélyezés címén kiadtunk összesen 5663 kor. 59 fillért. Szívesen adtunk volna többet, ha egyle­tünk anyagi ereje megbirta volna. A magyar társadalom már régebben tudtára ébredt a legelemibb szociális igazságok egyikének, hogy a gyermeknek, ha már megszületett, föltétien joga van az élethez s nagylelkű egyének egész sorát teremtették meg az intézményeknek, melyek az el­hagyott, elzüllésnek induló gyermekeknek védelmet nyújtanak. Legutóbb maga az állam is erkölcsi kö­telességének ismerte föl az elhagyott gyermekek védelmét és megalkotta az erről szóló törvényt, számítva a társadalom támogatására. Az 1901. évi VIII. t.-c. értelmében az állam több helyen gyermek menhelyt létesítvén, e körül­mény arra indított, hogy az alkalmat megragadjam és lépéseket tegyek egy ily intézménynek Bodrog­közön is létesítése iránt és ennek engedélyezése ügyében a belügyministériumhoz felterjesztést in­téztünk. Örömmel hozom tudomására a tisztelt közgyű­lésnek, hogy a ministérium e kérelmünknek helyt adott és ennek eredményeként létesült a nőegylet működési körében a királyhelmeci és perbenyiki gyermek telep, mely a munkácsi állami gyermek menhely felügyelete és administrativ hatósága alatt áll. Bár ez intézmény nagyobb megterheltetést von maga után, de végcéljaiban a legindokoltabb és egyszersmind a legbiztatóbb. A nőegyesületre háramló eme anyagi súlyt megkönnyítendő Mailáth Józsefné grófnő, egyleti el­nök 4000 koronás alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy annak jövedelme állandóan és kizárólag a te­lepen elhelyezett gyermekek felruházására legyen fordítva. Örömmel kell jeleznem, hogy buzdításom nem maradt siker nélkül, mert e célra Guttman Mórné 40 koronát, Tóth Sándorné 30 koronát adományo­zott, mig többen jelentékenyebb értéket képviselő ruhaanyaggal járultak a gyermekek ruházásához. Különben a telep eddigi működéséről a telep­orvos ur fogja a tisztelt közgyűlést bővebben tájé­koztatni. Ezek után úgy vélem, hogy nem lesz érdekte­len, ha egyesülettünk kezdettől való működését szá­mokban is kifejezve megvilágítom. A megalakulástól mai napig kiadtunk: 1. Népkönyvtárakra és lapokra . . 4784 K 72 f 2. Karácsonyi ajándékokra .... 9827 » 34 » 3. Iskolás gyermekek jutalmazására, illetve majálisok rendezésére . 2315 » 60 » 4. Iskolai tankönyvek s tanfelszere­lésekre ........................ , . . . 2695 » 43 » 5. Iskolai építésekre ....................... 2052 » 76 » 6. Beteg ápolásra............................ 620 » 90 » 7. Házi ipar létesítésére................... 2680 » 36 » 8. Nyári menhelyek fentartására . . 2404 » 15 » 9. Gyermektelepre................................1031 » 01 » 10 . Tüdőbetegek sanatóriumának . . 200 » — » 11. Kézimunka tanfolyamra .... 567 » 91 » 12. Segélyezésekre............................7144 > 89 » 13 . Sorsjáték, hangverseny rendezésre, kezelés és egyéb címeken . . 5490 > 99 » Mindösszesen . . 41815 K 98 f Nem fejezhetem be jelentésemet a nélkül, hogy a megemlékezés koszorúját le ne tegyem az utóbbi 3 év alatt elhalt két oly férfiú sirhantjára, kik nő­egyletünk megalakításánál, felvirágzásánál odaadás­sal buzgólkodtak és erkölcsi sikerét is jelentékenyen előmozdították. Az Ur Isten kifürkészhetlen akarata kiszólitotta közülünk Szerdahelyi Vince és Révy G. Viktor ura­kat, kiknek nevétől a nőegylelet elválasztani nem lehet. Meg vagyok győződve, hogy az elhnnytak emléke a kegyelet érzésével tovább fog élni mind­nyájunk szivében. Ezzel kapcsolatban sajnálattal kell bejelente­nem, hogy e veszteségünk még azzal lett tetézve, hogy Szerdahelyi Vincéné, Révy Gézáné és Szer- viczky Ödönné volt kerületi elnökök, az őket ért súlyos csapás miatt, körünkből eltávoztak és nélkü­lözni vagyunk kénytelenek azt a tevékenységüket, melyet egyletünk működése körül mindenkor ki­fejtettek. A bennünket ért e veszteségekről annak idején külön-külön megemlékeztünk s jegyzőkönyvileg is meglévőn örökítve, nem ismétlem az eltávozottak elévülhetlen érdemeinek felsorolását, csupán biztosí­tani kívánom őket a távolban is soha meg nem szűnő nagyrabecsülésünkről és ragaszkodásunkról.

Next

/
Thumbnails
Contents