Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-27 / 34. szám
270 MAGYAR FÖLDMIVELŐ évi október hó 1-ig, tavasziakra pedig f. évi december hó végéig, megjegyezvén, hogy az előjegyzett vetőmagvak kiszolgáltatása az őszi illetőleg a jövő tavaszi vetés végéig fog eszközöltetni. A gazdasági helyzet az Alföldön. Az Alföld idei gazdasági állapotairól a Gazdasági Lapokból szomorú dolgokat olvashatunk. Egy gazda, aki a szóban levő vidéket nemrég beutazta, Írja a következőket : »A napokban tértem vissza a nagy Alföldről, néhány heti ott tartózkodás után. Észleltem ott a kalászosok terméseredményét és a tengeri állását is. Az Alföldön a kalászosok terméseredménye a lehelő legrosszabb. A Tiszától kezdődőleg le egész Aradig, Gsongrád, Békés, Bihar sik része, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Szilágy és Szatmár egy részében a termés sovány. A tengeri pedig még ott is, ahol julius előtt jónak látszott, a nagy forróságban megsült, csövet sem hozott. Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyékben pedig még a hajdani viz- medrekben levő tengerinek a szárát is már 8—10 nap előtt kezdették vágni, sok helyütt már kiszárítva rakásokban is állanak, ami pedig még talpon van, azt is levágják néhány hét alatt feltakarmányozás céljából. A legtöbb helyen még vetőmag sem lesz. Ott, ahol aratás előtt több eső volt s hol csövet köthetett ugyan a tengeri, ott is besült. Legtöbb csövön szem nem képződhetett, amely csövön meg szem van, a tokban az is fejletlen, megsülve kényszerérett. Tengerire tehát az eső ezen megyékben elkésett. A kalászosok terméseredménye is siralmas. Jász-Nagykun- Szolnok, Csongrád, Békés, Csanádmegyékben holdankint, ahol esők junius hóban nem voltak, 2—3 mázsás eredménnyel végződlek. Általában az ez évi kalászosok^ termése szemben és szalmában a múlt évi gyenge termés mögött nevezett megyékben legalább is 30—35 százalékkal hátrább áll. Takarmány pedig abszolút semmi sem lett az emlitett megyék legnagyobb részében. A legutóbbi esőkből ott hírmondó sem járt; a szárazság és forróság állandóan tart. Megfoghatatlan azonban,, hogy a mostani exlexes időben nincs senki, aki 7—8 megye takarmány-szükségletéről gondoskodnék. Hiszen nevezett megyékben sokkal nagyobb a takarmányszükség a múlt évinél. Sok helyen már nem is aljaznak a jószág alá, mert nincs miből. A silány, csekély értékű buzaszalma kell takarmánynak, sőt az nem is lesz elegendő, mert a kiégett tarlókon egy szál fű sem lévén, a jószágot már most buzaszalma és törekkel kell takarmá- nyozni. Ne beszéljünk ily gondatlan, előre nem látású eljárás mellett az alföldi helyes vagy helytelen gazdálkodásról, állatnevelés visszaeséséről, mikor nincsen senki, aki a közérdekben nemhogy előrelátásból, de egyáltalán még a szükség beálltakor is a szükséges eljárás megtételével gondoskodjék !« HÁZI-ASSZONY. Zöldbab télire. Akár főtt, akár sült hús mellé igen jó eledel ugorka gyanánt az ecetes zöldbab. Gyenge babhüvelyeket szedünk, ha szükséges, meg- szálkázzuk, de jobb a szálka nélküli faj, megmossuk és két-háromszor sós vízzel megforázzuk, a vizet leszűrjük és egy kissé szikkadni hagyjuk. Legegyszerűbb a hüvelyeket szitába tenni és úgy ráönteni a forró sósvizet. Most a babot elrétegezzük valami tiszta edénybe, legjobb üvegbe, mert abban meglátjuk, ha esetleg romlásnak indul. A rétegezés úgy történik, bosy az edény fenekére babér-, tormalevelet, borsot teszünk, arra tömötten a babot két- három ujjnyi rétegben, rá ismét a fűszereket, melyekhez még, aki szereti ízét, szegfűszeget is keverhet. Az edény legtetejére ismét fűszereket teszünk, mire annyi fölforralt, de kihűlt ecetet öntünk az edénybe, hogy a babot ellepje és egy-két ujjnyira fölötte is legyen. A babot száraz, hűvös helyen tartjuk, ahol eláll egészen az újig. A friss hal felismerése. Tudvalevő, hogy az élő hal sokkal izletesebb, mint az élettelen, de az élő és élő közt is nagy külömbség van e tekintetben. Ugyanis a frissen fogott sokkal izesebb, mint amelyik már régen fogva van. Hogy pedig melyik friss, azt a szeme állásáról lehet megismerni. Ugyanis, ha a halat frissen fogják ki a vízből, akkor szemgolyói kidüllednek a szemüregekből, a szemfeketéje nem a szem közepén van, hanem annak alsó felén, úgy, hogy egy részét a szemüreg alsó széle elfödi. Amikor a szemfeketéjének éppen csak a fele látszik, az biztos jele annak, hogy a hal egészséges, életerős. Amint aztán a hal vészit életerejéből, a szemfeketéje lassankint a szem közepére kerül s a szemgolyó is visszahúzódik üregébe. Az egészen besüpped a szemüregbe. A szem gondos megtekintése tehát a legelső dolga legyen azoknak kik halat akarnak vásárolni. Ecet éretlen szőlőből. Ha az ősz nem lesz igen tartós, sok szőlőbogyó éretlen marad, mert mint minden, a szőlő is el van maradva fejlődésében. Az olyan fürtöket, melyek bornak nem valók, ecetnek használhatjuk. Erősen kisajtoljuk és a levet lassú tűz mellett addig főzzük, mig hab mutatkozik, melyet le kell szedni. Mikor a habzás megszűnt és a lé leülepedés következtében megtisztult, meg is hült, üvegre fejtjük le és a napon, vagy más meleg helyen hagyjuk erjedni. Az üveg száját csak letakarjuk, de nem dugaszoljuk be. Az erjedés után ismét tiszta üvegekbe töltjük át az ecetet, az üvegeket szorosan bedugaszoljuk és használatig a pincében tartogatjuk. Idővel az ecet nem hogy elromlanák. hanem tisztább és izletesebb lesz. Azt, hogy nagyon egészséges fűszer, mondani $em kell. MI ÚJSÁG? Krónika. Szent István napját kegyelettel ünnepelte az ország az idén is. Ősi fénnyel és lelkesedéssel ment végbe e nap különösen a Budavárában, hol csak úgy hullámzott az emberáradat. A főistentiszteletet maga a hercegprímás végezte. Szent István Jobbját nagy körmenetben kisérte a hivő sereg. Jelen voltak az ország első méltóságai, ezer és ezer vidéki ember. * A súlyos politikai helyzet még most sem változott. Az egj’kor, csak nem rég oly hatalmas, tömör szabadelvű pártiak közt bomlás, fejetlenség uralkodik. A szabadelvű bizottság — az úgy nevezett huszonhárom 18-án értekezletet tartott. De nem jelent meg azon csak 14. Ezek is egyre azt firtatták, hogy hát tenni kell valamit. De hogy mi a teendő, arra egyikük sem tudott érdemlegesen válaszolni. Egyik azzal fenyegeti meg pártját, hogy kilép, ha az uj pártalakulás nem a kolacióból (egyesült ellenzék) alánul. A másik gróf Tisza Istvánt akarná kiléptetni a szabadelvű pártból. A harmadik int, hogy a szabadelvű párt ne bo- moljon fel. mert ezzel csak az egyesült ellenzék malmára hajtja a vizet. Mások uj alakításról beszélnek. No hát ez valóban bomlás kezdete vagy pláne befejezése is lehet. A főrendek is megmozdultak — állítólag. Az újságok ezt Írják: A főrendek szeptember 15-ike előtt feltétlenül bizalmas értekezletre fognak egybegyülni, amely alkalommal határozatot hoznak arra nézve, hogy a Fejérváry- kabinet és a politikai helyzet dolgában határozott állást
