Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-27 / 34. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

271

foglaljanak. Ha a politikai helyzet addig nem változik, úgy azt tervezik a főrendek, hogy egy újabb bizalmatlansági szavazattal, esetleg egy uralkodóhoz intézendő önálló főrendiházi felirattal siettetnék a politikai válságnak valamilyen irányban való megoldását.

*

Neg-yvennyoloas honvédek nyugdija. A király születése napját igen kedves és elismerésre méltó rendelettel tette emlékezetessé a miniszterelnök. Negyvenöt-ötven százalékkal fölemelte a negyvennyolcas honvédek nyugdiját, melyet annak idején meglehetős mostohán állapítottak meg.

Az öreg bácsik, egykor hősei a nemzetnek most tehát örülhetnek, Agg napjaikat kissé elviselhetőbbé teszi ez a rendelet. — Az emelkedés folytán a nyugdijtöbbletek kővetkezők : ezredes 600 korona, alezredes 552 korona, őrnagy 480 korona, százados 408 korona, főhadnagy 312 korona, hadnagy 204 korona. A nyugdíjas özvegyek az itt felsorolt többletek felében részesülnek. Az őrmestereknek és özvegyeiknek nyugdija 86 koronával emeltetett, mig a tizedesek és a közvitézek nyugdijának fokozásáról már Tisza István gróf gondoskodott. A kormány fejének elhatározásával a 48—49-iki aggharcosoknak és özvegyeiknek nyugdija minden osztályban emeltetett kétszázhetven ezer korona többkiadással. Egyúttal az adóhivatalok utasítást nyertek, hogy a felemelt nyugdijakat már 1905. szept. hó 1-én folyósítsák.

— A Bodrogközi Jótékony NőegyeBület működése. Vettük szívélyes köszönettel a Bodrogközi Jótékony Nőegyesület működéséről szóló gazdag tartalmú jelentést. A nemes Nőegyesület immár 7 esztendeje, hogy hivatásának magaslatán nagy küldetést teljesít a szép Bodrogközön. A tettek beszélnek. Ez a kis füzet valóban hangosan beszél oly tényekről, melyeket kell hogy megismerjen nem csak Bodrogköznek minden lakosa, de buzdító például az országnak minden egyesülete, szövetkezete. Azért e jelentést legközelebb lehetőleg egész terjedelmében közölni fogjuk. Előre is felhívjuk e körülményre olvasóink szives figyelmét.

— Magyar gyümölcs a királynak. Emich Gusztáv az Országos kertészeti egyesület elnöke lschlbe utazott és a király 75-ik születésnapján átnyújtotta az egyesület üdvözlő fölterjesztését, egyben az egyesület nevében fölajánlja azt a magyar kertészeti termelvényeket, melyeket a legnagyobb gyümölcstermelők válogattak össze a királyi asztalra.

— Kisgazdák kitüntetése. A szegedi alsótanyai központi gazdasági egylet azokat a kisgazdákat, akik kisbirtokon, belterjésen, szakszerűen gazdálkodnak, jutalomban részesítette. Az első dijat Erigi Imre, második dijat Kiss István kapta. Ezenkívül dijat kaptak még Nagy János, Visnyey János, Vöneki Mihály és Koszó István, akik megmutatták, hogy belterjes gondolkodással néhány hold föld jövedelméből meg lehet élni.

— Arató ünnepet rendezett a kalocsai főkáptalan Csala pusztáján a múlt vasárnapon aratói, dohánykertészei és cselédei részére., Az uradalmat nagyságos dr. Macskovics Pál uradalmi dékán és Szepessy Frigyes intéző képviselték, kik egyben a házigazda szerepében is buzgól- kodtak. Rezesbanda hangjainál vonult fel a feldiszitett szin alá a 250 főből álló munkássereg, s elhelyezkedve nekilátott a birkapaprikásból és mákoskalácsból álló ebédhez, mely mellé jóféle szarkási bort adott a nagylelkű uradalom. Csakhamar asztalbontás lett, hogy annál több idő maradjon a táncra, mely tekintettel a keceli magyar és a császártöltösi német munkásokra egyszer csárdás, egyszer tajcs volt felváltva. Mondanunk sem kell, hogy a főkáptalan nagylelkűségét hálálkodva emlegető munkásnép a legjobb kedvben és leg- példásabb rendben késő estig élvezte a munka után való mulatság édességét, s hogy a mulatságot az estefelé kerekedett számum és vihar se tudta megzavarni.

— Az aratómunkás kitüntetése. A belliáki zalamegyei pusztán szép ünnepet rendeztek Csizmadia József aratómunkásnak abból az alkalomból, hogy huszon- ötödször vágta ezen a pusztán a rendet. Juk plébános és Gallubits Lajos gazdakőzi elnök beszéltek. Csizmadiának a földmivelésügyi miniszter oklevelet és 100 K jutalmat küldött. j

— A holt kéz munkája. Szép példáját adta az egri káptalan annak, mint lehet a társadalmi bajokat s a nép elszegényedését sok beszéd és izgatás nélkül a keresztény szeretet útmutatása szerint orvosolni. Mint Egerből jelentik az ottani káptalan ugyanis a tormaszentmiklósi 800 holdnyi birtokot holdanként 9 koronáért átengedte az ottani lakosságnak, hogy ezzel elejét vegye a kivándorlásnak. A lakosság hálás köszönettel fogadta a káptalan e jótékonyságát, mert ezzel a falut úgyszólván a pusztulástól mentette meg.

— Parcellázás. Ruthéneinknek régi vágya, a hatalmas Háthegy felparcellázása, mely tizenkétezer hold havasi legelőt és kaszálót adna 'nekik — közéig a megvalósuláshoz. A hegyvidéki kirendeltség vezetője, Kazy József ministeri tanácsos ugyanis tárgyalásokat folytat a Hát — megvétele tárgyában, hogy az huszonöt község között felparcellázható legyen. A tárgyalások rövidesen sikeres befejezést Ígérnek.

— Arató-ünnepély Kéménden. Jól sikerült

arató-ünnepély folyt le Szemere Miklós kéméndi pusztáján. Az arató párok rigmussal üdvözölték Szemerét, majd vígan mulatoztak.

— Elpusztult termés. Nógrád-Varbón egyik szérűn tűz ütött ki, amely rövid néhány perc alatt az ott összehalmozott gabonát teljesen elpusztította. Szívfacsaró volt a szegény gazdák jajszavait hallani, akik tehetetlenül állottak a pusztitó elemmel szemben. A szérűn mintegy nyolcezer kereszt gabona volt, aminek értéke körülbelül tizenötezer korona'. A gabona biztosítva nem volt. A tűz egy pillanat alatt belekapott a gabonába. A tűz az egyik cséplő vigyázatlanságából eredt; amennyiben égó pipáját betette a kabátja zsebébe, a kabátot pedig ledobta egy kis szalma rakásra. A kabát a pipától tüzet fogott. — Augusztus 17-én a somogymegyei Sand községben tizenhárom gazdának körülbelül ötezer kereszt összehordott gabonája Kol- nyek József baglai gőzcséplőgépével együtt elégett.

— Gombamérgezés. Vörösalma községben tizenkét munkásember gombát evett és hirtelen rosszul lett, úgy, hogy orvost kellett hívni. Tizet sikerült azonnal megmenteni, mig a többi kettőnek az állapota reménytelen.

— Nagy tűz Szolnokon. A szolnoki »Hungária« mürnalom vasárnap délben egy órakor kigyuladt s a veszedelem roppant gyorsan terjedt a hatatmas telepen. Fél óra sem telt belé, már lángban állott a liszt, búza és zsákraktár. Egyszerre iszonyú robbanás reszkettette meg a levegőt: a negyedmilliónál több métermázsa tartalmú lisztraktár is lángbaborult. De nemcsak a malomépületek égtek, hanem az úgynevezett »téglaház« városrészben is negyvenöt ház lángba borult. A tűznek több emberélet is áldozatul esett. A kár több. mint három millió korona, amely a biztosítás révén csak részben térül meg. A veszedelem okát még nem sikerült megállapítani, csak annyit tudnak, hogy a tűz a malom koptatójában keletkezett.

— Beleesett a kútba. Szator János Sarkad községben kuttisztitással foglalkozott, miközben elvesztette az egyensúlyt s beleesett. Esés közben oly súlyos sérülést szenvedett a fején, hogy az rövid kínlódás után halálát okozta.

— A vonat kerekei alatt. Nagy vasúti szerencsétlenség történt a hernádnémeti állomáson, amelynek egy halottja és egy súlyos sebesültje van. A szerencsétlenség a Miskolcról jövő utasok között történt, akik a zsúfolásig megtelt kocsikról tolongva szállottak le és a szomszédos sínpáron álló szerencsi vonat kerekei alá nyomták Kis Borbála külső-bocsi asszonyt és Kádár Mihály nyugalmazott miskolci utmestert. A szerencsi személyvonat e pillanatban megindult és a két szerencsétlent elkapva, pár lépésnyire magával vonszolta. Mikor észrevették a katasztrófát, Kis Borbála már szörnyethalt, Kádár Mihályt pedig irtózatosan összeroncsolt tagokkal vonszolták ki a kerekek alól.

— Földégés. A bodrogközi Kis- és Nagyrozvágy határában napok óta ég egy 600 holdnyi tőzeges földterület. A tűz e hó 13-án tört ki s pár óra alatt az éppen akkor dühöngő óriási szélviharban 150 kát. holdnyi terület kezdett égni. Dr. Bessenyey Zénó és dr, Márton Sándor a