Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-27 / 34. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 271 foglaljanak. Ha a politikai helyzet addig nem változik, úgy azt tervezik a főrendek, hogy egy újabb bizalmatlansági szavazattal, esetleg egy uralkodóhoz intézendő önálló fő­rendiházi felirattal siettetnék a politikai válságnak valami­lyen irányban való megoldását. * Neg-yvennyoloas honvédek nyugdija. A király születése napját igen kedves és elismerésre méltó rende­lettel tette emlékezetessé a miniszterelnök. Negyvenöt-ötven százalékkal fölemelte a negyvennyolcas honvédek nyugdiját, melyet annak idején meglehetős mostohán állapítottak meg. Az öreg bácsik, egykor hősei a nemzetnek most tehát örül­hetnek, Agg napjaikat kissé elviselhetőbbé teszi ez a ren­delet. — Az emelkedés folytán a nyugdijtöbbletek kővet­kezők : ezredes 600 korona, alezredes 552 korona, őrnagy 480 korona, százados 408 korona, főhadnagy 312 korona, hadnagy 204 korona. A nyugdíjas özvegyek az itt felsorolt többletek felében részesülnek. Az őrmestereknek és özve­gyeiknek nyugdija 86 koronával emeltetett, mig a tizedesek és a közvitézek nyugdijának fokozásáról már Tisza István gróf gondoskodott. A kormány fejének elhatározásával a 48—49-iki aggharcosoknak és özvegyeiknek nyugdija min­den osztályban emeltetett kétszázhetven ezer korona több­kiadással. Egyúttal az adóhivatalok utasítást nyertek, hogy a felemelt nyugdijakat már 1905. szept. hó 1-én folyósítsák. — A Bodrogközi Jótékony NőegyeBület működése. Vettük szívélyes köszönettel a Bodrog­közi Jótékony Nőegyesület működéséről szóló gazdag tar­talmú jelentést. A nemes Nőegyesület immár 7 esztendeje, hogy hivatásának magaslatán nagy küldetést teljesít a szép Bodrogközön. A tettek beszélnek. Ez a kis füzet valóban hangosan beszél oly tényekről, melyeket kell hogy megismer­jen nem csak Bodrogköznek minden lakosa, de buzdító pél­dául az országnak minden egyesülete, szövetkezete. Azért e jelentést legközelebb lehetőleg egész terjedelmében közölni fogjuk. Előre is felhívjuk e körülményre olvasóink szives figyelmét. — Magyar gyümölcs a királynak. Emich Gusztáv az Országos kertészeti egyesület elnöke lschlbe utazott és a király 75-ik születésnapján átnyújtotta az egye­sület üdvözlő fölterjesztését, egyben az egyesület nevében fölajánlja azt a magyar kertészeti termelvényeket, melye­ket a legnagyobb gyümölcstermelők válogattak össze a királyi asztalra. — Kisgazdák kitüntetése. A szegedi alsó­tanyai központi gazdasági egylet azokat a kisgazdákat, akik kisbirtokon, belterjésen, szakszerűen gazdálkodnak, juta­lomban részesítette. Az első dijat Erigi Imre, második dijat Kiss István kapta. Ezenkívül dijat kaptak még Nagy János, Visnyey János, Vöneki Mihály és Koszó István, akik meg­mutatták, hogy belterjes gondolkodással néhány hold föld jövedelméből meg lehet élni. — Arató ünnepet rendezett a kalocsai fő­káptalan Csala pusztáján a múlt vasárnapon aratói, dohány­kertészei és cselédei részére., Az uradalmat nagyságos dr. Macskovics Pál uradalmi dékán és Szepessy Frigyes intéző képviselték, kik egyben a házigazda szerepében is buzgól- kodtak. Rezesbanda hangjainál vonult fel a feldiszitett szin alá a 250 főből álló munkássereg, s elhelyezkedve nekilá­tott a birkapaprikásból és mákoskalácsból álló ebédhez, mely mellé jóféle szarkási bort adott a nagylelkű uradalom. Csakhamar asztalbontás lett, hogy annál több idő maradjon a táncra, mely tekintettel a keceli magyar és a császártöltösi német munkásokra egyszer csárdás, egyszer tajcs volt felvált­va. Mondanunk sem kell, hogy a főkáptalan nagylelkűségét hálálkodva emlegető munkásnép a legjobb kedvben és leg- példásabb rendben késő estig élvezte a munka után való mulatság édességét, s hogy a mulatságot az estefelé kere­kedett számum és vihar se tudta megzavarni. — Az aratómunkás kitüntetése. A belliáki zalamegyei pusztán szép ünnepet rendeztek Csizmadia Jó­zsef aratómunkásnak abból az alkalomból, hogy huszon- ötödször vágta ezen a pusztán a rendet. Juk plébános és Gallubits Lajos gazdakőzi elnök beszéltek. Csizmadiának a földmivelésügyi miniszter oklevelet és 100 K jutalmat küldött. j — A holt kéz munkája. Szép példáját adta az egri káptalan annak, mint lehet a társadalmi bajokat s a nép elszegényedését sok beszéd és izgatás nélkül a ke­resztény szeretet útmutatása szerint orvosolni. Mint Egerből jelentik az ottani káptalan ugyanis a tormaszentmiklósi 800 holdnyi birtokot holdanként 9 koronáért átengedte az ottani lakosságnak, hogy ezzel elejét vegye a kivándorlás­nak. A lakosság hálás köszönettel fogadta a káptalan e jó­tékonyságát, mert ezzel a falut úgyszólván a pusztulástól mentette meg. — Parcellázás. Ruthéneinknek régi vágya, a hatalmas Háthegy felparcellázása, mely tizenkétezer hold havasi legelőt és kaszálót adna 'nekik — közéig a megvaló­suláshoz. A hegyvidéki kirendeltség vezetője, Kazy József ministeri tanácsos ugyanis tárgyalásokat folytat a Hát — megvétele tárgyában, hogy az huszonöt község között fel­parcellázható legyen. A tárgyalások rövidesen sikeres be­fejezést Ígérnek. — Arató-ünnepély Kéménden. Jól sikerült arató-ünnepély folyt le Szemere Miklós kéméndi pusztáján. Az arató párok rigmussal üdvözölték Szemerét, majd vígan mulatoztak. — Elpusztult termés. Nógrád-Varbón egyik szérűn tűz ütött ki, amely rövid néhány perc alatt az ott összehalmozott gabonát teljesen elpusztította. Szívfacsaró volt a szegény gazdák jajszavait hallani, akik tehetetlenül állottak a pusztitó elemmel szemben. A szérűn mintegy nyolcezer kereszt gabona volt, aminek értéke körülbelül tizenötezer korona'. A gabona biztosítva nem volt. A tűz egy pillanat alatt belekapott a gabonába. A tűz az egyik cséplő vigyázatlanságából eredt; amennyiben égó pipáját betette a kabátja zsebébe, a kabátot pedig ledobta egy kis szalma rakásra. A kabát a pipától tüzet fogott. — Augusz­tus 17-én a somogymegyei Sand községben tizenhárom gaz­dának körülbelül ötezer kereszt összehordott gabonája Kol- nyek József baglai gőzcséplőgépével együtt elégett. — Gombamérgezés. Vörösalma községben tizenkét munkásember gombát evett és hirtelen rosszul lett, úgy, hogy orvost kellett hívni. Tizet sikerült azonnal megmenteni, mig a többi kettőnek az állapota reménytelen. — Nagy tűz Szolnokon. A szolnoki »Hun­gária« mürnalom vasárnap délben egy órakor kigyuladt s a veszedelem roppant gyorsan terjedt a hatatmas telepen. Fél óra sem telt belé, már lángban állott a liszt, búza és zsákraktár. Egyszerre iszonyú robbanás reszkettette meg a levegőt: a negyedmilliónál több métermázsa tartalmú liszt­raktár is lángbaborult. De nemcsak a malomépületek ég­tek, hanem az úgynevezett »téglaház« városrészben is negy­venöt ház lángba borult. A tűznek több emberélet is áldo­zatul esett. A kár több. mint három millió korona, amely a biztosítás révén csak részben térül meg. A veszedelem okát még nem sikerült megállapítani, csak annyit tudnak, hogy a tűz a malom koptatójában keletkezett. — Beleesett a kútba. Szator János Sarkad községben kuttisztitással foglalkozott, miközben elvesztette az egyensúlyt s beleesett. Esés közben oly súlyos sérülést szenvedett a fején, hogy az rövid kínlódás után halálát okozta. — A vonat kerekei alatt. Nagy vasúti sze­rencsétlenség történt a hernádnémeti állomáson, amelynek egy halottja és egy súlyos sebesültje van. A szerencsétlen­ség a Miskolcról jövő utasok között történt, akik a zsúfo­lásig megtelt kocsikról tolongva szállottak le és a szom­szédos sínpáron álló szerencsi vonat kerekei alá nyomták Kis Borbála külső-bocsi asszonyt és Kádár Mihály nyugal­mazott miskolci utmestert. A szerencsi személyvonat e pil­lanatban megindult és a két szerencsétlent elkapva, pár lépésnyire magával vonszolta. Mikor észrevették a katasztró­fát, Kis Borbála már szörnyethalt, Kádár Mihályt pedig irtó­zatosan összeroncsolt tagokkal vonszolták ki a kerekek alól. — Földégés. A bodrogközi Kis- és Nagyroz­vágy határában napok óta ég egy 600 holdnyi tőzeges föld­terület. A tűz e hó 13-án tört ki s pár óra alatt az éppen akkor dühöngő óriási szélviharban 150 kát. holdnyi terület kezdett égni. Dr. Bessenyey Zénó és dr, Márton Sándor a

Next

/
Thumbnails
Contents