Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-28 / 21. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

165

hasmenés, vagy szorulás, lesoványodás; később a böteg járása ingadozó, bizonytalan lesz, hátulsó részük megbénul, néha pedig a bőrön vörös foltok és kiütések jelentkeznek. Baktériumok okozzák a betegséget, a mely ellen hatásos gyógyszerünk nincs. Meglehetős eredményeket értek el eddig az oltási rendszerrel, melynek azonban hátránya, hogy hatása csak rövid időre terjed, tehát szükség esetén rövi- debb időköközökben ismételni kell. Ugyanazért legjobb az oltást csak akkor alkalmazni, a mint a betegség első jelei mutatkoznak a nyájban vagy a szomszédságban. A sertésorbánc az elválasztott malacokat egy éves korukig támadja meg, mig az idősebb sertések már mentesek tőle. Az orbánc leginkább forró nyáron lép fel, s a hova egyszer bekapott, azt a helyet évenként rendesen meglátogatja. Tünetei ezen betegségnek: az étvágytalanság, bá- gyadtság dugulás, ritkábban hányás, a test forrósága s gyakran a hason mutatkozó szederjes foltok, apróbb hólyagok és kiütések. A baj igen gyors lefolyású s a betegeknek nagy része két-három nap alatt a legtöbb esetben elpusztul. Ezt a betegséget gyakran öszezavarják a sertésvésszel, pedig a leirt tünetekből meg lehet különböztetni. Gyógyszer az orbánc ellen nincs, csak beoltással lehet ellene sikeresen védekezni. A hol tehát az orbánctól tartani lehet, mihelyt a malacokat elválasztottuk, oltas- suk be azokat azonnal állatorvossal, mert az igy kezelt nyájból alig fog néhány darab elhullani, mig amúgy fele, esetleg több is elpusztulhat a nyájból, amint erre számtalan példát láthatunk. A beoltást legjobb az elválasztástól a malac három-négy hónapos koráig eszközölni, habár szükség esetén később is jó sikerrel alkalmazható az oltás.

Az árvarozsnak magtermelése nagyjából ugyanaz, mint a fűfajoknál általában. Mikor a rozsnak magva érni kezd, tüstént aratni kell. Hogy minden magja megérjék azt nem lehet várni, mert az eleje akkorára elhullana. Az érés kezdetét arról vehetjük észre, ha néhány bugát letépve, azt a tenyerünkbe csapkodjuk s ha néhány érett szem kihull, az már jele annak, hogy lehet kaszálni. A kaszálás csak ugv történik, mint a gabonánál, de tanácsos a rendeken az érettebb részeket kiválogatni s kévékbe kötni, hogy utóérésen menjen keresztül, mig az éretlenetebb részleteket feletetjük. Ha a kévék meglehetősen kiszikadtak, akkor hozzá fogunk a csépléshez.

Krumpli hamisítás. Ki gondolná, hogy a föld ez egyszerű termékét is hamisítják. Pedig ez is megesik, különösen tavasz felé hozzák forgalomba a hamis uj krumplit, a mely főleg piacokon és csemege kereskedésekben található. A hamis uj krumplit régi krumpliból készítik, még pedig oly módon, hogy az öreg összeaszott kisebb fajta krumplit néhány napig vízbe áztatják, mig a iölszivott viz folytán rendes telt formát kapnak, Akkor aztán homokkal addig dörzsölik, a mig a régi bőr lehámlik és egy uj, az uj krumpliéhoz hasonló héj képződik. Ezután a napon kissé megszáritják, zsákba töltik, közbe egy kis homokot tesznek és készen van az uj krumpli. Van ezenkívül még több hasonló módszer, melynek alapján az uj krumplit lehet előállítani, de mindnek az a hibája, hogy az

ilyen módon kikészített krumpli, ize lényegesen rosszabb, mint az igazi uj krumplié, sőt nem ritkán élvezhetetlen.

Az erdötakarmány feletetéséről. Általános az a felfogás, hogy az erdőtakarmányokat nedvesítve, langyos moslékban kell a marhának beadagolni, mert ez igy jobban tejel s könnyebben megemészti azokat. Az osztrákok mezőgazdasági hetilapja ezen szokás ellen következő érveléssel foglal állást: Beteg állatoknál helyén van a fenti etetésmód, mert renyhe a gyomruk, de egészséges állatoknál helytelenítenem kell azt azért, mert a marhánál a jó emésztésnek szükséges előfeltétele a tökéletes kérődzés, már pedig minél szárazabb a takarmány, annál több nyálra van az állatnak szüksége, hogy az erdőtakarmányt teljesen kihasználja. Ezért szükséges, hogy az állat egészen szárazon kapja, viszont gondoskodni kell, hogy más meleg táplálék is jusson neki mellette, kivált télen.

Házi állatok létszáma az egész földön. A legújabb adatok szerint van a földkerekségén 67 millió darab ló, 313 millió szarvasmarha, 104 millió sertés, 511 millió juh, 32 mii. kesske, 9 millió öszvér és szamár.

HÁZI-ASSZONY. __

A lágy kenyeret tudvalevőleg nagyon nehéz még a legélesebb késsel is vékony szeletekre vágni. Könnyen fog azonban ez menni, ha a kés pengéjét előbb jól megmelegitettük.

Vajpakolas. Morcas, a gemblouxi földmives- intézet chemikusa, a belga földmivelési minisztérium kiadványaiban kimutatja, hogy a vajat vízzel meg- nedvesitett pergament-papirosba pakolni határozottan hátrányos. Pontos kísérletei szerint a száraz pergamentbe burkolt vaj 8 nappal tovább tartotta magát romlatlanul, mint a vizes papirosba tekert vaj. Erősen kell ezt hangsúlyozni kivált nálunk, ahol érthetetlen hagyomány folytán épen a rosszabbik pakolási módot tartják helyesebbnek.

A bö tejelés jelei. Tekintélyes állatismerők tapasztalatai szerint a jó tejelő tehénnek szőre finom, fényes, ritka és sima. A fénytelen, durva, borzas, kunkoros szőr fogyatékos tejelésre enged következtetni. A jó tejelő tehénnek farka tövénél egy kis üstöké van. Hasonló ismertető jele a jó tejelésnek a vékony bőr, kurta szarv és aránylag nagy tőgy. A jó tehén a tejelés alatt nem fejleszt bőrzsirt. Minél előbb válik a fejős tehén bőre zsíros fogásuvá, annál előbb használja föl a bevett takarmányt tejképzés helyett zsirszaporitásra.

A pip. Nagyon jól ismerik gazdasszonyáink a baromfiak nyelve hegyének megkeményedését, a mit »pip«-nek neveznek és le szoktak csípni. Pedig hát ez a »pip« betegség voltakép nem is létezik, mert csak egy más bajnak a következménye az. Ha ugyanis valamely madárnak légcsőbántalmai vannak, az állat rendesen nehezen lélekzik. A köny- nyebb légvétel okából ki szokta ilyenkor csőrét is nyitni s a szájnak nyitva tartása következtében a nyelv vége, a mely máskülömben is kemény szokott lenni, még jobban megkeményedik. Ez az úgynevezett pip, ezt szokták a nyelv hegyéről lekaparni