Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-28 / 21. szám
164 MAGYAR FÖLDMIVELŐ vasárnap délután. A két szomszéd. Volt egyszer két szomszéd. Mindkettőnek felesége és több kis gyermeke. Valamennyit az ő munkájuk tartotta fenn. A két ember közül az egyik folyton nyugtalankodott, mondván magában: »Ha én meghalok vagy betegségbe esem, mi lesz az én nőmből és gyermekemből !« És e gondolat nem hagyta őt soha nyugodni s emésztette lelkét, mint a gyümölcsöt a féreg, a mely beletúrta magát. Ám, a másik apának szintén föltámadt a gondolat, de őt nem nyugtalanította. Hát miért is? Hiszen — igy szólt — az Isten ismeri az ő teremtményeit s gondjukat viseli, bizonyára gondot visel reám, feleségem s gyermekeimre is. Egy napon, mikor a mezőn dolgozott, szomorúan és aggodalmi közepett leverten, látja, hogy néhány madár a bokorba megy, majd kijön, s azután kevés idő múlva ismét visszatér. Közel menvén, két fészket vesz észre egymás mellett. Mindegyikben több kis, imént kibújt madár, még egészen toll nélkül. És valahányszor csak munkájáról hazatért, mindannyiszor fölveté szemeit, hogy megnézze az ő madarait, a melyek jöttek-mentek táplálékot hozva az ő kicsinyeiknek. És ime, egy alkalommal, a midőn az egyik anya telt szájjal visszatért, egy héja megragadta őt, fölvis^i magával s a szegény anya a karmok közt hasztalan vergődve, szivszaggató sivitásokat hallatott. E látványra a munkás lelkét még nagyobb aggodalom fogta el, mint előbb. »Hiszen — igy gondolkodók — az anya halála egyszersmind halála a kicsinyeknek is. Az enyéim is csak addig élnek, a mig én. Mi lesz belőlük, ha én nem leszek ?« És napról-napra szomorúbb és aggodalmasabb lett és az éj nem tudott álmot hozni a szemére. Másnap visszatérvén a mezőre, mondá: »Már csak látni akarom ennek a szegény anyának kicsinyeit, mi történt velük! Bizonyára nagy részük már elveszett!« És megindult a bokor felé. Es amint odanéz látja, hogy a kicsinyek jól érzik magukat, úgy látszott, egyiknek sem történt semmi baja. És ezen elcsudálkozva, elrejtőzött, hogy megfigyelje a történendőket. Kevés idő múlva hall egy gyönge kiáltást s észreveszi a második anyát, amint sietve hozza a táplálékot, melyet össze tudott szedni, s felosztotta különbség nélkül az összes kicsinyek között, elég volt mindegyik számára s az árvák nem voltak elhagyatva szerencsétlenségükben. És az apa, aki nem bízott a Gondviselésben, este elbeszélte amit látott a másik apának. És ez mondá neki : Miért nyugtalankodol ? Az Isten sohasem hagyja el övéit. Az ő szeretetének titkos utjai vannak, a melyeket mi nem ismerünk. Higyjünk, reméljünk, szeressük s nyugodtan folytassuk életpályánkat. Ha én előbb halok meg, te le- szesz apja az én kicsinyeimnek; ha te halsz meg előbb, én leszek apja a tieidnek. Ha pedig én is, te is előbb halunk meg, mintsem ők elérnék a kort, a midőn mindennapi szükségeiket maguk megkereshetnék, atyjuk lesz az Atya. a ki a mennyekben van ... Es az apa megnyugodott s ettől fogva vígan dolgozott tovább. —gh. A mit nem tudunk. Egy közönséges zsebórának 165 különböző alkatrésze van. — Indiában a fakirok egy egész éven át képesek élve a koporsóban feküdni, vagy koplalni, — A legtöbb sánta ember a ballábára sántít. — A villám inkább sújt le csoportokra, mint magános emberekre. — A ma ismert rózsafajok száma nyolcszáz. — Róma katakombái 6—7 millió ember csontjait foglalják magukban ; a párizsi katakombákban csak 1—2 millió ember csontja van. — Égj' bálna majdnem annyit nyom, mint hetven felnőtt elefánt. A sólyom repülése négyszer sebesebb mint a postagalambé. — Az amerikai speciálisták évenkint harminc millió hamis fogat gyártanak. — A föld minden ezer lakója közül 264 az angol király alattvalója. — Oroszországban bármi nemű fegyvert tartson valaki a házánál, tartozik azt a hatóságnak bejelenteni. A GAZDA TANÁCSADÓJA A közlegelőket feldarabolni nem szabad. A földmivelésügyi miniszter legutóbb egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy egyesek jutalékát a közös legelőből természetesen kihasítani nem lehet. Az Ausztriába küldött nyomtatványok bérmentesítése. A közönség Ausztriába szóló nyomtatványküldeményeit sok esetben még mindig helytelenül, a belföldi forgalomban érvényes díjszabás szerint 10 gramm súlyig 3 helyett 2 fillérrel bérmentesíti. A posta az ily elégedetlenül bérmentesi- tet nyomtatványok után pótdijat számit fel és ha azt a címzettek nem fizetik meg, a nyomtatványt nem kézbesíti, hanem visszaküldi a feladónak. A közönség tehát a saját érdekében cselekszik, ha figyel arra, hogy a 10 grammig terjedő nyomtatványok 2 filléres díjtétele csak a belföldi forgalomban érvényes mig ellenben az Ausztriába szóló nyomtatvány küldeményeket 1 — 50 gramm súlyig 3 fillérrel kell bérmentesíteni. KIS G A 35 D A. A legveszélyesebb sertésbetegségek. Néhány év óta valóságos csapásszámba megy a sertésvész, sertéskolera és sertésorbánc, A mit nálunk »sertésvész« név alatt szoktak emlegetni, az tulajdonkép rendesen kétféle betegség, mely legtöbbször egyszerre szokott jelentkezni. E két betegség egyike a tulajdonképeni sertésvész, a másik pedig a sertéskolera. Midőn a beteg sertésnél köhögés, nehézlélegzés tűnik fel, abból sertésvészre következtethetünk, melyben az állat minél előbb elszokott hullani, ha pedig hányás, hasmenés, vagy szorulás jelentkezik inkább, ez a kolerrára mutat, a mely hosszabb lefolyású, mint az előbbi baj. de aránylag kevesebb áldozatot szed. E két bajt nehéz volna egymástól megkülönböztetni, azért együttesen szólunk róla. A betegség tünetei a következők: étvágytalanság, bá- gyadtság, köhögés, gyors, nehéz lélegzés, hányás,
