Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-14 / 19. szám
150 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Ezen betegség különösen azért veszedelmes, mert az ember is könnyen megkaphatja. Gyógyítása hosszadalmas és nehéz, miért is legjobb az ilyen állatot levágatni és mindenestől elégetni. Azonban akij[ezen állatokkal foglalkozik, az a kezét, mielőtt hozzá nyúlna, zsírral kenje meg és ha munkáját végezte, szappanos melegvízzel mossa le, mert csak igy lehet nyugodt, hogy a betegséget nem kapja meg. Ha az aprójószág télen kint jár vagy igen szel- lős helyen jár, akkor megtörténik, hogy a taraj és a lábak elfagynak. A számitó gazdánál ez ugyan nem fordul elő, mert az télen is lehetőleg meleg helyen tartja a tyúkokat, mert ha nem, tojnak. Azonban ha megtörténik az elfagyás, gondoskodnunk kell a gyógyításról, mert az nemcsak hogy fájdalmat okoz az állatnak, hanem, ha pl. a lába fagyott meg nem tud az ülőre menni. A megfagyott testrész gyógyítására legjobb a spiritusz vagy borszesz. Ezzel az elfagyott végtagot bekenjük és aztán gyógyulásig az állatot meleg helyen tartjuk. A szakáll-lebernyeg- és a taraj-elfagyás, különösen piaci nemes baromfiaknál, az érték rovására megyen s igy ezek elfagyását meg kell előzni. Ugyanis még gyenge téli időben is a szakál-lebernyeg és a taraj könnyen elfagy, mert az állat ivás közben a vízbe mártja; ha pedig ezen részeket zsírral vagy olajjal bekenjük, a viz azokról lefut és nincsenek a megfagyásnak annyira kitéve. Hülésből származnak más természetű bajok is, mint pl. a nátha, tüdőgyuladás bélhurut és szorulás. Legenyhébb mindezek között a nátha, mely szeles, nedves időben támadja meg a tyúkokat. A nátha megismerhető arról, hogy a tyúkok orrából sárga, nyálkás váladék jön ki, ami gyakran be is dugja az orrlyukat. Az ilyen állal gyakran tüsszent, csőrét lábával kaparja vagy a földhöz dörzsöli, hogy a rászáradt nyálkás anyagot lesurulhassa. Ezen betegségből az állat rendesen kigyógyul, azonban ha több állat is benne volna, akkor egy félliter vízbe egy evőkanálnyi kátrányt kell tölteni, az ólban tüzes vassal kevergetni és az igy fejlődő gőz hamar segít az állaton. Azonban a kátrányból nem szabad többet alkalmazni, mert veszélyessé válhat. Jó szolgálatot tesz ilyen esetben ha az állatott száraz, meleg helyre vihetjük. Apaállatok helyes kiválasztása. Nagyfon- tosságu körrendeletét intézett most a földmive- lésügyi miniszter a törvényhatóságokhoz az apaállatok fajára dolgában. Gazdaközönségünknek nem kell bővebben magyaráznunk* hogy mekkora fontossága van a jó apaállatoknak, hiszen ez biztosítja a tenyésztés sikerét és ez van befolyással egész vidékek állatminőségére. Már most szabály szerint a törvényhatóságok maguk állapítják meg a használatba veendő fajt. Rizonyos, hogy sok helyen megtalálni a helyes érzéket, mert gyakorlati törekvésű gazdák is helyet foglalnak a bizottságokban. Mi lesz azonban ott, ahol vagy a maradiság, vagy az elfogultság, a szakértelem hiánya nem tud és nem akar lépést tartani a fejlődéssel? Ezeken a bajokon van hivatva segíteni a miniszteri rendelet, amely a következőket mondja. »Az utóbbi időben mind sűrűbben fordultak elő esetek, mikor egyes községek, birtokosságok vagy egyéb érdekcsoportok a törvényhatóságokhoz fordultak az iránt, hogy részükre a tenyészkerületi beosztástól eltérő fajtájú, közösen használt apaállatok tartása engedtessék meg. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t,-c. 24. §-a értelmében a törvényhatóságok területén szabály - rendeletileg megállapított tenyésztői irány csakis a vonatkozó szabályrendelet módosításával s a föld- mivelésügvi miniszter engedélyével változtatható meg. Az állattenyésztés terén mutatkozó újabb fejlemények szükségessé teszik, hogy a kormányhatóság a köztenyésztés irányát illető törekvésekről és mozgalmakról folyton tájékozva legyen. De másrészt, minthogy tudomásom szerint számos ily kérelem utasittatik el a fennálló szabály- rendeletre való hivatkozással akkor is, midőn figyelemreméltó gazdasági szempontok ezt kellően nem indokolják, — elrendelem, hogy jövőben e kérelmek, bárminő legyen is elintézésük a törvényhatóság részéről, hozzám a tett intézkedésekkel együt felterjesztessenek, hogy ekként a mutatkozó helyi gazdasági érdekeknek s az országos tenyésztés szempontjainak érvényesítése biztosittassék. Végül elrendelem, hogy mindazon kérelmek tekintetében, amelyek a fennálló tenyészkerületi beosztástól való eltérés engedélyezésére irányulnak, a törvényhatóság határozatának meghozatala előtt úgy a vármegyei mezőgazdasági bizottságot, gazdasági egyesület, mint a kerületi állattenyésztési felügyelőt hallgassa meg. A mindenesetre üdvös rendeletnek főleg utolsó pontja érdemel különös figyelmet, mert igy nem kerülik el a hasonló ügyek, melyek az állattenyésztés hiányos és itt-ott nehézkes módozatain kívánnak változtatni, a szakértőket, akik végtére is többet tudnak a gazdaságból, mint a hivatali asztal tudósai. __ mi OJsAa? Krónika. Tisza Bécsben. Tisza István május 7-én Bécsbe utazott, hol őfelsége egy órai kihallgatáson fogadta. A húsvéti parlamenti szünet óta ez az első eset, mikor Tisza jelentést tehetett a királynak — a politikai helyzetről. Vájjon a miniszterelnök kérte-e a kormány fölmentését és az uj kormány kinevezése megtörténhetik-e rövidesen : arról persze még mindig nincs szó. A felirati vita több napot vett igénybe az országgyűlésen. A negyedik nap több uj képviselő is felszólalt és igy sok szűz beszédben gyönyörködhetett a tisztelt ház. A honatyák különben nagyon biznak abban, hogy az uj kormány nem sokára megleszen. Különben volt egy kis vihar, amely után azonban szélcsend következett. Hatalmas beszédet mondott Apponyi Albert is, melyre aztán Tisza is válaszolt. Tiszái nem mentik fel Tisza István haza érkezett aztán Bécsből és — eredmény nélkül. A király nem mentette fel, mert a helyzet nem javult. Nincs aki elfogadná a Tisza helyettesítését, így persze a szervezett ellenzéknek az a reménye is dugába dőlt, hogy hamarosan felelős minisztérium lesz. Gereben. — József főherceg ismét nagy beteg. A magyar néptől úgy kedvelt főherceg erejét bizony nagyon próbára teszi a hosszú vívódás. A nemzet nagy gyászra készülhet. — A májusi csendes eső. Ismeretes az a kis történet, hogy egyszer valamelyik mágnásunk felvitte
