Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-14 / 19. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 149 állom tovább ezt a szagot, hozza errébb a lámpást, hogy lássam, mi van itten! De a mint én a lámpást közelebb hoztam, az­zal egyidejűleg négy suhanc ugrott át a kerítésen, a mely mögött eddig leselkedtek, a komámmal egy­idejűleg dugták fejüket a gödör felé s a mint bele pillantottak, egetverő kacagás között kiáltották: — A tanító ur szamai'ának a hullája, a melyet a télen ásott el ide, — s ezzel amint jöttek el­rohantak. Az én komám csak ennyit tudott hebegni: — Tehát nem kincs? Hogy mikép botorkált haza, azt nem tudom. Azóta a szamaras gazdák messziről kikerülik Kincses uramat, mert, ha meglátja az ártatlan álla­tokat, halálos ellensége lesz a rajtok ülőknek. A gyermekeket, kik a csacsi hangját utánoz­zák. a falu határán túl kergeti. De már arról nem tehet, hogy az egész világ Kincsesnek hívja. A selyemtenyésztés 1904-ben. Az orszá­gos selyemtenyésztő-felügyelőség által most kiadott kimutatás szerint a múlt évben 2823 községben (1903-ban 2884) foglalkoztak selyemtermeléssel. A termelő családok száma 1904-ben 117.712 volt (1903-ban 107.702). A selvemgubó-termelés némi visszaesést mutat: 1903-ban 1,707.205 kgr., 1904-ben pedig csak 1.633.452 kgr. volt. A selyemgubó ter­melők keresete 2,859.945 koronára rúgott az előző évi 3,105.182 koronával szemben, 41.884 koronával csökkent a selyemiparral foglalkozók keresese is. A selyemgubó termelők és selyemiparral foglalkozók együttes keresete 1904-ben 4.797.066 korona volt, az 1903-ik évben pedig 4,797.066 korona. Legna­gyobb volt a selyemtermelés Bácsbodrog vármegyé­ben és Torontálmegyében. Egy-egy tenyésztőnek az évi keresete 25 koron« 77 fillér, (Franciaország­ban 193 korona. __________A ME RIKA _________ Am erikai pap Győrött. A győri bencések­nek nehány nap óta vendége egy fiatal amerikai bencés, Hoch Antal, aki azért jár Magyarországon, hogy magyarul megtanuljon. A kedves modorú fia­tal pap eredetileg bajor származású, de korán el­származott szülőföldjéről s most már vérbeli ame­rikainak vallja magát. A magyar nyelvet aránylag rövid idő alatt — tiz hónapja, hogy magyarok közt a bakonybeli bencés apátságban van — zamatos dunántúli kiejtésben sajátította el annyira, hogy már magyar prédikációra is mer vállalkozni. Az amerikai magyaroknak, ahol a fiatal pap apostol- kodni fog, bizonnyal örömük lesz benne, ha ma­gyar nyelven hallgatják tőle vallásuk tanait és vi­gasztalását. Elégetett munkások. Megdöbbentő hirt küld az amerikai Egyesült Államok magyarsága azokról a szegény munkásokról, akiket végzetük a peunsyl- vániai acélgyárak és vaskohók műhelyeibe vetett. Ezeknek a gyáraknak vezetőségét Merle Béla pitts- burgi osztrák-magyar főkonzul és Armstrong ha­lottkém azzal vádolják, hogy jobbára magyar mun­kásait rettenetes bánásmódban részesíti. A vezető­ség a vád szerint rendszeresen titkolja a halálese­tek egy részét a seregesen érkező kártérítési igé­nyek kijátszása végett. Akiket pedig a gépek nyo­morékká törnek, azokat — úgy mondja a konzuli följelentés — a munkavezetők egyenesen a kohókba hányják és igy veszik elejét annak, hogy a szeren­csétlenül járt munkások családtagjai kártérítési port ne indítsanak. Merle főkonzul határozotlan hangoz­tatja azt a meggyőződését, hogy az eltűnt magyar munkások a kohókban szenvedtek ki. Armstrong Alleghenymegye halottkémje a halálesetek nagy részét a kellő óvintézkedések hiányának tulajdo­nítja. A duquesnei gyárban Armstrong előadása sze­rint harmincs nap alatt tizenkét ember pusztult el. Armstrong halottkém és Merle főkonzul energiku­san lépnek föl a munkások érdekében s legszigo- rább vizsgálat megindítását sürgetik. Egyik napi­lapunk tudósítója előtt ma Chesler Dyer Ferenc, az Egyesült-Államok budapesti főkonzula úgy nyilat­kozott, hogy a szerencsétlenségeket lehetségesnek tartja: de, hogy a gyárak vezetősége eltitkolja a haláleseteket előtte, ki ismeri az amerikai viszonyo­kat, nem látszik valószínűnek, A GAZDA TANÁCSADÓJA _____ Me gtévesztés használt géppel. (Kúriai Íté­let.) A felek között egy használt cséglőgép iránt létrejött adásvételi szerződés hatálytalaönak kimon­datott, abból az okbót, mert megállapítást nyert, hogy a gép tetemesen hosszabb időn át volt már használatban, mint ahogyan azt az eladó az eladás­kor állította. A hatálytalanítás ellen az sem szol­gált akadályul, hogy a nem teljesen szakértő vevő a vétel előtt alaposan megszemlélte és megvizsgálta a gépet. Az olyan szerződés, amelynek létesítésénél az egyik szerződő fél a másik szerződő féllel szem­ben ennek nevezetes vagyoni hátrányára roszhisze- müleg járt el, illetőleg a másik szerződő felet an­nak nevezetes vagyoni hátrányára a szerződés tár­gya tekintetében tévedésbe ejtette, az utóbbi szer­ződő fél részéről ezen az alapon hatályára nézve megtámadható és e tekintetben mi jogi illetőséggel sem bir az, hogy szerződésileg ki nem köttetett, hogjr a szerződés tárgyául szolgált és az eladó ál­tal bizonyos korúnak (12 év) említett használt gép körülbelül ilyen (12 éves) korú. KISGAZDA. A baromfiak betegségei. A még nagy mértékben meg nem támadott jó­szágod megmenthetjük, ha begyét és nyakát disznó­zsírral, repceolajjal vagy faolajjal bekenjük és a fer­tőzött ólba nem engedjük. Ritkább élősdi betegség a tyúkoknál a rüh, mit a rüh-atka okoz. Ennek az oka a lehető legna­gyobb tisztátalanság és gyenge gondozás. Ahol az ürüléket az ólakból évekig nem takarítják ki és az állatok gondozásával is nagyon keveset törődnek, olyan helyen lehet a rüh által megtámadott apró jószággal találkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents