Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-03-20 / 11. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 83 dositására vonatkozó indítványomat pedig ezennel visszavonom. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Az elnök kitűzte az njoncjavaslat tárgyalását a holnapi ülés napirendjére s egy órára felfüggesz­tette az ülést, majd fél kettó'kor a Wolfner Tivadar összeférhetlenségi ügyében ítélkező' bíróságot sor­solták ki. A képviselők sokáig nem akartak távozni a teremből, melyben ma történelmű nevezetességű ülés folyt le. Nagy megindulással üdvözölték egymást, a szabadelvű pártiak pedig sürü körbe fogták az ősz Thaly Kálmánt, kezeit szorongatták, ölelték-csókolták. Szövetkezeti nagy eredmények. Az 1898. XXIII. t. cikk alapján alakított »Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet« f. hó 17-én tartja rendes évi közgyűlését. A sokak által bizalmatlanul fogadott s lekicsinyelt intézmény büszkeséggel te­kinthet vissza 5 éves múltjára, mert az elért ered­mények nemcsak létképességéről tesznek fényes ta­núbizonyságot, hanem létjogosultságát is kétségte­lenné teszik. Az első, vagyis az 1889-ik évben a hitelszövet­kezetek száma 712 volt s ezek nagyrésze is azon 1(53 szövetkezetből telt ki, melyeket az országos Köz­pont a »Hazai szövetkezetek Központi Hitelintézeté«- től vett át. A múlt év végén pedig a központ köte­lékébe tartozó hitelszövetkezetek száma 1653-ra emelkedett. Ezen 1653 szövetkezet működési köre 6000 községre terjed ki. A tagok száma 5 év alatt 141.623-ról 365.072-re szaporodott, az üzletrészek értéke pedig 14,789.077 koronáról 34,040.704 koronára emelkedelt, melyből 17,156.021 koronát tényleg be is fizettek. Ezenkívül a tartalékalapok 2,284.338 koronát tettek ki. Ki hitte volna csak 10 év előtt is, hogy Magyarországon a kisgazda és kisiparos filléres befizetésekkel 19 millió koronát meghaladó saját tőkét lesz képes megtaka­rítani. A Központ kötelékébe tartozó szövetkezeteknek több mint 90 százaléka gazdasági hitelszövetkezet. A tisztán ipari hitelszövetkezetek száma 78; vegye­sen igazi és gazdasági 22; vegyesen gazdasági és ipari 7: ipari szakcsoport 49. Ezen szövetkezetnek 17.000 iparos tagja van. A gazdasági hitelszövetke­zetekben pedig 15.000. ügy, hogy a szövetkezetek iparos tagjainak száma 33,000-re rúg. A 48. szakcsoporton kivül még 33 szakipari szövetkezet foglalkozott nyersanyag beszerzéssel, kö­zös termeléssel, vagy a készítmények közös értéke­sítésével. Ezeknek a szakszövetkezeteknek és szak­csoportoknak egy része csak a múlt évben kezdte meg működését és mégis áruüzletük egész évi for­galma 2,600.000 koronát tett ki. A szövetkezetek kö­zül 25 vett részt közszállitásokban s a múlt évben lebonyolított munkavállalatok értéke meghaladta a másfél millió koronát. A kis szövetkezeti gabona raktárak szervezése csak 1901-ben kezdődött s 1903. év végén 20 ilyen gabonaraktár működött s ezekben összesen 67.517 m.-mázsa magtermény volt beraktározva és pedig 42.769 mm. búza, 6989 mm. rozs, 1608 mm. árpa, 5750 mm. zab, 10292 mm. tengeri, 2922 mm. here­mag. Ebből 1903. végéig 35.459 mm. adtak el és pedig a búzából 14 K. és 16.44 korona között. A bodófalvi és szapáryfalvai gabonaraktárak legjobb minőségű gabonájukat a tagoknak vetőmagképen adták el; a bodófalvai ezenkívül 67 mm. búzát lisztté őröltetett és 75 klgros zsákokban 13 koronájával mint lisztet adta el saját tagjainak. Az »Északkeleti vármegyei szövetkezetek Szö­vetsége« kötelékébe tartozó »Tisza-Újlaki gabona­raktár -ban 13.339 mm. termény volt 1903-ban el­raktározva. A szövetkezésben rejlő erőnek ily módon való kihasználása által érheti el a kisgazda azt, hogy né­hány mm. eladó termesztményének beraktározása s a gabonaraktárban történt gondos kitisztítása s osztályozása folytán a tömeg termelés és tömeg el­adás előnyeit élvezheti. Az 1903. év végén fenállott 1653 hitelszövet­kezettel szemben támasztott hiteligények kielégíté­sére 86 millió koronát meghaladó összeg állott ren­delkezésükre. És pedig 17,146.021 K. befizetett üz­letrész, 2,284.738 K. tartalékalap, 21,190.955 K. betét, tehát 4 és fél millió a mit saját erejükből gyűjtöt­tek össze, ezenkívül a Központból igénybe vettek hitelképpen 46 és fél millió koronát. Azok a szövetkezetek, melyek pénzfelesleggel rendelkeztek, majdnem 3 millió koronát helyeztek el a Központnál betétképen. Az 1903. év elejétől kezdve a Központ a kis- birtok jelzálogi hitelének fejlesztése céljából is meg­tette a szükséges intézkedéseket, amennyiben tör- lesztéses kölcsönöket is engedélyezett. Például 10 százalék mellett 15 év alatt, 7 százalék melleit 30 év alatt megszűnik az egész tőke tartozás. Az 1903. év végéig folyósítottak 527 kölcsönt 1,042.372 korona értékben. Az ilyen kölcsönöket a Központ a szövet­kezetek rendes hitelébe nem számítja be. Nagy előny származik a kisgazdákra abból is, bogy a bekebelezés alig kerül valamibe, Miután a törvény a hitelszövetkezetek részére bélyeg és ille­tékmentességet biztosit, csak a csekély munkadijat kell a tagoknak megfizetniük, mely 500 koronáig 2 korona, minden további 500 koronától 1 korona ; ha ezt az illető hitelszövetkezet ennyiért meg nem csinálja, az esetben a Központ jogi osztálya ugyan­ennyiért elvégzi. Tehát egy 1000 koronás bekebele­zés a kisgazdának — mindent bele értve — 3 ko­ronájánál többe nem kerülhet. A hitelszövetkezeteknek átlag 222 tagja volt. A legnagyobb 1476 tagot, a legkisebb 14 tagot szám­lált. Egv-egv szövetkezeti tag átlag 229 koronával tartozott. A Központ üzleti forgalma igen nagy terjedel­mű. Az 1903-ik év folyamán összesen 240.040 darab váltót számítoltak le 70 397.069 korona értékben, ugvszintén 10,255 drb kötvényt 6,290.505 korona ér­tékben. A legkisebb váltó 2 koronáról szól; 10 és 40 koronán aluli váltó van néhány ezer. Ezen óriási munkaanyag feldolgozásán kivül a Központ a köte­lékébe tartozó 1653 hitelszövetkezetet szakközegei által évenkint legalább kétszer megvizsgáltatja, évi mérlegeiket és eredmény számlájukat a helyszínén elkészítteti.

Next

/
Thumbnails
Contents