Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-03-13 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 75 amelyek az általuk rendezett kiállítások, állatdija- zások megújítási vagy bezárási napját augusztus 20-ra teszik, hasson tovább oda, hogy a gazdasági munkás- és cselédjutalmazások Szent István napján tartassanak s az aratóünnepeknek Szent István napján való rendezésére a miniszter szólítsa fal a föld- birtokosokat. Tallián Béla földmivelési miniszter az 0. M. G. E. feliratát most intézte el. A szövetség álláspontját magáévá tette, bár az egyes konkrét óhajok teljesítését nem helyezte kilátásba, azon okból, mert mindezt társadalmi utón sokkal köny- nyebben el lehet érni. E&ÉSZSÉ 6-ÜGY. A hólyaghimlő. A himlőféle kiütéses betegségek közt a legveszedelmesebb. Legragadósabb, mikor a kiütések legnagyobbak. A ragadós anyag roppant mértékben a hólyagokban van. Ezek a hólyagok savós izzad- ványt tartalmaznak, mely gennyé változik. És ez pusztít, öl. Nagy lázzal kezdődik. Három nap múlva jelentkezik a kiütés. Aztán jön az úgynevezett kivirágzás, mely az egész testet elborítja. Egyszer csak a hólyagok közepe belapul, mélyedést mutat - következik a lehámlás. A ragyát, mely e himlő után sokszor fenmarad, a himlő fenekén létrejött bőr marás (szövet) okozza. E betegségnek is sok mellékes, utóbetegsége lehet. Megtámadhatja például a szemet, a tüdőt, a vesét. E borzasztó betegség ellen védő oltással lehel és kell védekezni. Már a XYÍI. században végeztek oltást, de csak emberről emberre oltottak. Egy véletlen vezette Sir Jenner William angol orvost arra, hogy azok az emberek, kik himlős tehenekkel foglalkoznak, himlő járvány alatt egyáltalán nem kapták meg ezt a betegséget. Gondolkodni és kísérletezni kezdett az orvos. És csakhamar bebizonyította, hogy a tehén-himlő nyirkjével beoltott egyének teljesen mentesek lesznek a — himlőtől. A himlő ellen való védekezést, tehát a beoltást most már a törvény követeli. Minden gyermeket kötelezőleg be kell oltani egy éves korában. Ha az első oltás nem sikerül 2 óves korában. Sikertelenség esetén újra és újra. A védő oltásra legalkalmatosabb idő a tavasz és ősz. A hatóságok is ilyenkor végeztetik a kötelező oltást. Az oltás napjától számított 4. napra az oltás helyén piroskás duzzadás mutatkozik. A gyermek nyugtalan és lázas lesz. Különös gyöngédséget és ápolást kíván ilyenkor a gyermek. A szülő vigyázzon, hogy a kar oda ne ütődjék valamihez. A láz 6 — 7 napig tart mindig emelkedve. Aztán a seb beheged egv kis nyomot hagyván maga után. Az újra oltás aztán 10 — 12 évben törvényileg ismét elvan rendelve. Ez a rendelet az iskolákra fontos. M—r. • AMERIKA. Nagy árvíz Pensilvániában. New-Yorkból jelentik. Sesquehens folyó környékén iszonyú árvíz fenyeget. A hóolvadás megkezdó'dött s a falvakban minden viz alatt áll. Hamburgban 200 ember maradt fedél nélkül, 1500 családot középületekben he lyeztek el. A gyárak és a kereskedők bezárták üzleteiket. Eddig 11 halálesetről érkezett jelentés. Különben egész Pensilvániában árvizveszedelem fenyeget. Március 15. és az amerikai magyarok. Az amerikai magyarok, mint minden évben, ez idén is koszorút küldenek március 15-én a honvéd- és a Petőfi-szoborra, továbbá Kossuth Lajos sírjára. A koszorúkra minden amerikai magyar szokott pár fillért adományozni. Ez idén Perényi Béla, a new- yorki daloskor elnöke vállalkozóit a koszorúk hazahozatalára. Perényi már meg is érkezett Budapestre. Csontos Dömötör bíró uram szentenciái. Az igazi barát néha dorgál, de sohasem hizeleg. * Ha a kutya kövér s a gazda sovány, a kamara jobban üresedik. * Nézd meg az tipját és csak ugv vedd el a leányát. Jókedvű apának nem sárkány a felesége. * Szives gazdának a kutyája nem vicsorítja rád a fogát. Ha az ekevas fényes s a kard rozsdás, az ország nem boldogtalan. Hogyan vásároljon a kisgazda nagy és drága gépeket? Olcsó húsnak hig a leve. Olcsó gép nem sokat ér, mert rossz az anyagja, hamar tönkremegy. Azért hát ne azt keresse a kisgada, hogy melyik a legolcsóbb gép, hanem azt, hogy melyik a legjobb. Ha egynéhány koronával drágább is az a jobb gép, bőven megtérül az ára azzal, hogy jobban is dolgozik meg tovább is tart. Csakhogy van ám sok olyan gép, amelyiket a kisgazda is nagyon előnyösen használhatna, csakhogy olyan drága, hogy egy gazda meg nem tudja fizetni az árát. Ilyen gép például a sorvető, kaszáló, aratógép, a cséplőgép, a gőzgép, a benzin-motor és sok több más gép. Ha valamelyik községben egy gazda nem'tud beszerezni ilyen nagyobb vagy drágább gépet, hát álljanak össze többen, vegyék meg közösen. Közösen könnyebben tudják a gépet kihasználni és a gép árát előteremteni és ha meg tudnak egyezni, hogy melyik mikor kerül sorra a gép használatánál t bizony nagy hasznuk lesz belőle. Már sok száz cséplőgép és egyéb gép van édes hazánkban is a
