Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-03-13 / 10. szám
74 MAGYAR FÖLDMIVELŐ dák, a gazdasszonyok és ne engedjék, hogy más tegye zsebre a hatost, ők meg elégedjenek meg a piculával. Ha igy teszünk, akkor aztán igazán lehet lesz beszélni magyar élelmességről. FÖLDMIVELŐK ÜGYE. A trónörökös egy földmivelési egyesület tagja. Lenbergből jelentik: A galíciai földmivelési egyesület évi gyűlésén az elnök általános tetszés közben tudatta, hogy Ferenc Ferdinand főherceg az egyesület disztagságát elfogadta, József főherceg nagylelkűsége. József főherceg, aki mindig szivén viselte a kis emberek sorsát, most nagylelkű intézkedéssel segíti a délvidéki bajok orvoslását. A főherceg, mint torontáli nagybirtokos, Torontálban fekvő tiszaszentmiklósi uradalomban már tavaly ezer holdat adott ki bérbe két holdas parcellákban az ottani földmiveseknek. Az idén, hogy még jobban könnyítsen a földmivesek sorsán, a bérlőknek holdankint 8 koronát elengedett a bérből s ezzel a bérösszeget a lehető legkisebbre szállította le. Ez a nagylelkű elhatározás élénk megelégedést kelt a földmivesek között s bizonyára erősen hozzá fog járulni a szociális bajok enyhítéséhez. Drágaság. Háborúság — szomorúság, szokta mondani a nép. Hát igazsága van. Az Óperenciás tengeren túl folyik a háború, azért mi is kezdjük már érezni — a szagát, baját. Drágul minden! Drágább a búza, a hús, szarvas- marha. birka, sőt még a szárnyas jószág is. Hát mit busul azon ugy-e gazda, ha drágább a búza. Tizenkét forintos búzánk is volt már nekünk. Most kilencnél felül ment már. Most, mikor a éppeg a gazdáknak nincs eladni valójuk. Mert hej, el kellett azt adni, talán még a lábán vagy alig, hogy a zsákban megpihent. így aztán drágulhat a búza egész a végtelen végességig. Hasznát, javát, tejfelét nem azok szedik, akik verejtékkel szántottak, vetettek, hanem azok, akik annak idejében kilesték a gazdák baját és szükségét. Pompás üzlet, nagyon is beváló spekuláció ez, atvámfiai. Bekövetkezik tehát uálunk a közmondás értelme a gazdákra, hogy mikor foga van, mogyorója nincs. Mikor mogyorója akad, már foga nincs. Akár olcsó, akár drága tehát a búza, csak a magyar ember károsodik. Persze a magyar gazda csudálkozik aztán, hogy akár fel, akár le a kerék, csak az ő érdekét tapossa. Nagyon világos és átlátszó helyzet ez pedig atyámfia. Csak jó bele kell nézni. Nyitjára jövünk a dolognak. Nem akarásnak nyögés ugyanis — a vége. Pedig nem akarunk. Mit nem akarunk, fogod kérdezni. Nem akarunk magunkon és egymáson segíteni. Széthúzunk. Torzsalkodunk. Egyikünk kivenné a másikunk szájából a falatot. Pedig megtanulhatnók, hogy mi az összetartás. Éppen azoktól, akik viszik, féltik tőlünk a javarészt. Hát ne csak álmodozzunk, ne csak előadásokat hallgassunk azokról a magtári szövetkezetekről, de cselekedjünk is már. Ez a tavasz, a maga meglepetéseivel tanítsa meg a magyar gazdát végre valahára, hogy csak egymással szövetkezve boldogulhat. Különben el kell pusztulnia. Az utolsó lépés. Az országgyűlés munkáját, mint azt bőségesem tudjuk teljesen megakasztotta és megakasztja az úgynevezett obstrukció. Hogy ez ellen orvosságra van szükség, hogy ez a végtelenségig nem huzódhatik, azt politizálás, nélkül is belátjuk és valjuk. Tisza István főminiszter elszánta tehát magát az utolsó lépésre : meg rendszabály ózza a házszabályokat. Döntsék el a politikusok, hogy ezen eszköz használása javára lesz-e alkotmányunknak, országunknak. Mi csak egyszerűen hírül hozzuk olvasóinknak, hogy ma az ország ismét két tűz közt van. Az obstrukció és a házszabályok hatályon kívül való helyezése közt. Aggódva várjuk tehát, hogy mit hoz az utolsó lépés. Mert nem lehetetlen, hogy ennek következményei lesznek. És pedig : nagy, viharos országgyűlések. A ház feloszlatása. És uj képviselő választás. Darányi Ignác ünneplése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége múlt év őszén tartott nagygyűlésén elhatározta, hogy Darányi Ignácot a miniszteri széktől való megválása alkalmából föliratilag biztosítja hálájáról azokért az érdemekért, amelyeket nyolc évi minisztersége alatt a magyar földmi- velésügy szolgálatában szerzett Az üdvözlő föliratot 53 szövetkezet, gazdasági egyesület képviselői s az 0. M. G. E.-nek 1700 tagja irta alá. Ünnepi átadása tegnap volt az egyesület székházának nagytermében, amely alkalomra a gazdatársadalom számos kitűnősége sereglett egybe. Darányi Ignácot a terembe lépésekor zajosan megéljenezték. A díszes albumszerü tokba foglalt üdvözlő iratot Dessewffy Aurél gróf, az 0. M. G. E. elnöke beszéd kíséretében nyújtotta át. Darányi Ignác meghatva válaszolt s kijelentette, hogy mint egyszerű képviselő is tovább fog küzdeni a földmivelésügy érdekeiért. Majd a jövő feladataira térve át, hangsúlyozta, hogy a kisgazdát és a munkást kell szorosabban magunkhoz kapcsolni, a szegény ember ügyét kell felkarolni, hogy gondolkozásában és érzésében egy legyen velünk. Szent István napja és a gadák. A Gazdasági Egyesületek Orsz. Szövetsége még 1902-ben Balás Ái'pád indítványára mozgalmat indított Szent István napjának fokozottabb mérvű megünnepelése tárgyában, a földmivelési miniszterhez pedig felirt, hogy ő is segítse elő a hazafias terv keresztülvitelét, nevezetesen csak oly egyesületeket támogasson,
