Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-03-06 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 70 A GAZDA TANÁCSADÓJA. , Névmagyarosítás. Jó tudni, hogy ha az egész család meg akarja nevét magyarosítani: közös folyamodásban kérhetik a név magyarosítást. A kérvényhez születési és erkölcsi hizonyilvány csatolandó. Boritaladó. A törköly, bor vagy az úgynevezett csiger honiak számit és nem bormustnak vagy szőlőcefrének, mely utóbbi alatt csak a még ki nem forrott termék érhető. Kézi közmunka. Aki 60 éves elmúlt, a kézi közmunka alól fel van mentve. Ha igavonó állatja nincs, tehát mindennemű közmunkától föl van mentve. De ha igavonó állatja van, tekintet nélkül korára, igás közmunkát tartozik teljesíteni. A tehén nem jön igás állatszámba. Aki a herélésre engedélyt és igazolványt akar szerezni, annak az ulja-módja a következő: Menjen az állami, vagy valamelyik hatósági állatorvoshoz és ettől kérjen bizonyítványt arra nézve, hogy a hej éléshez ért. Az állatorvos őt kikérdezi, esette" megnéz olyan állatot, melyet maga heréit és ha tudománya kielégítő, megkapja a bizonyítványt. Ezzel a bizonyitvánvnyal az alispán úrtól igazolványt kér és ha ezt is megkapja, a heréléssel kereselszerüen foglalkozhatik. Mielőtt azonban valamely községben működését megakarja kezdeni, igazolványát az elöljáróságnál köteles bemutatni. KIS G A Z PA. A szántásról. Hat ökör nélkül. Nagyon régi dal már, de még máig is sokszor dalolják, hogy Szeretnék szántani, hat ökröt hajlani, Ha a rózsám jönne az ekét tartani. Tudnak azonban szántani hat ökör nélkül is, mert ma már rendesen csak kettőt, vagy négyet fognak be, s nem is megy az ekeszarvát tartani más, mert a mostani tökéletes ekékhez elég egy ember, a ki az ökör hajtás mellett az eke kezelésére is ráér. Igv is szépen dűl egyik barázda a másikra, egyenletes, takaros lesz a szántás, de hogy azért jó-e a munka? az már más kérdés, akármennyire mulatós is a szemnek. Mert szántás és szántás közt nagy különbség van s még a legjobb föld termései is csökkenhet a helytelenül eszközölt szántás következtében, viszont a helyes, kellő módon és időben megejtett szántás sokat pótolhat. A talaj szántásra akkor legalkalmasabb, mikor sem nagyon száraz, sem nagyon nedves. A nagyon száraz talajban az eke nehezen jár, rögöket hagy, a föld nem omlik. A nedves talaj jól átfordul ugyan, de nem omlik, a föld szalagokban mai'ad, a mi ha megszárad, olyan lesz, mint a szikla. Ezt a szabályt főleg kötött és középkötött talajban kell szem előtt tartani. A homok és tőzeges talaj bármikor szántó akár nedves, akár száraz. Az elhibázott szántást fogassal, hengerrel, rög- törővel némileg helyre lehet ugyan hozni, de nehezen. Szabály legyen az is, hogy minden tarlót, még a tél beállta elptt felszántsuk. A téli nedvesség és fagy csakis a felszántott talajon érvényesítheti jóié kony hatását. Az őszszel felszántott főidet a fagv olyan szépen elporhanyitja, hogy tavaszszal könnyű belé szántani. Az ilyen földet aztán, ha csak a sok nedvességtől össze nem folyik, tavaszszal nem is kell szántani, elegendő, ha vetés előtt jól megfoga- soljuk. Az őszi mély szántásnak az a nagy előnve is meg van, hogy a télen át magába szedett nedvességet jól megtartja és ez által a belé került növény jobban fejlődik, a szái'azságot jobban állja. Sok a hiba. Sok hibát követnek el a tarlószántással. Főleg takarmányszükségben szenvedő vidékek alig vájják, hogy a tarló felszabaduljon és a jószágot ráhnjlsák. Az olyan tarlót aztán nem is szántják fel sokan, csak tavaszszal s ezzel aztán a jövő termést is kétségessé teszik, a mivel pedig a silány tarlólegelő aligha ér fel. Különben is a legelő mai’ha annyira megtapossa a földet, hogy lehetetlen jól szántani és a megtömött föld mindig sűlevényes. A gyom is az ilyen földön szokott elhatalmasodni. A tarlót tehát mihelyt lekerült róla a vetés, föl kell szántani. Ekkor a föld még nyirkos, az eke könnyén dolgozik benne. Ez a szántás azonban csak igen sekély legyen, hogy az elhullott gyommagvak hamarosan kikeljenek. Ha a tarlószántás kizöldült, újra szántunk és pedig most már mélyen, igv a föld alá került gyomok elpusztulnak. Azt mondja a példabeszéd: egy szántás egy kenyér, két szántás két kényéi-. De azért a kellőnél több szántás fölösleges. Mert egyrészt emeli a költséget, másrészt porossá teszi a földet, a mi épen úgy nem kívánatos, mint a rögös föld. A jól miveit föld olyan, mint a dara, sem nem rögös, hantos, sem nem poros. • Mikor és hogyan szántsunk P A mi a szántásoka egymásután való következéséi, vagyis ismétlését illeti, a következő szántással mindég várjunk addig, mig a talaj kellően meg nem süpped és mig zöldülni nem kezd. Ezt az időpontot a talaj beéredésének nevezik. Hogy mikor s hányszor szántsunk, az a körül- mányektől függ. A tavasziak alá okvetetlen már öszszel szántsuk meg a földet és pedig, ha kalászos a megelőző növény, legalább kétszer szántsuk ősz- szel, először sekélyen, másodszor mélyen. Ha van rá időnk és a föld is kívánja, háromszor is szánl- • hatunk. Ha az előző növény későn lekerülő kapás volt. pl. répa, kukorica, úgy bizony legfeljebb csak egyszer szánthatunk, s minthogy kapás után a talaj nem szokott gvomos lenni, mindjárt mélyen szánthatunk. Az őszi alá a földmunkát az hatái'ozza meg, hogy ugarba vetjük-e az őszit, vagy valamely előző vetemény után. Az ugart legalább háromszor, esetleg négyszer kell szántani, mely szántások közt okvetlen ott legyen az őszi mély szántás. Ha nem ugar után következik az őszi, az előző növény tarlóját azonnal aratás után szántsuk fel sekélyen, ezt követi a mélyebb keverő szántás, ha van rá idő és a föld kívánja, még harmadszor is szántunk közvetlen a vetés előtt. Ez az utolsó szántás középmély-
