Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-03-06 / 9. szám

66 MAGYAR FÖLDMIYELŐ a bányász temetők száma, aminők oly nagy számmal találhatók — Penn-Silvániában. így a szomorú tudósítás. És mikoron olvasom és sokszor olva­som, a hazafias érzésnek égető könye rezzen meg szememben és mondogatom . . . Tehát egy darab föld! Mégis hát, mégis megkapták atyámfiái, véreim azt az * Egy darab földet . . . De nem itt az édes hazában, nem is úgy, ahogyan álmodták,1 nem is álmodták, de hitték . . Oh te kis darab földecske, ott a túlvilá­gon, adj azoknak az én véreimnek csendes siri nyugalmat . . . SZÖVETKEZZÜMK-EGYESÜL JÜNK! Nőegyesületek. Gyermektelep a Bodrogközön. A bodrogközi jóté­kony nőegyesületnek 1904. évi február hó 5-én Ki- rályhelmeczen választmányi ülést tartott, melynek egyik kiváló mozzanata egy gyermektelep létesíté­sének ügye. Gr. Mailáth Józsefné egyleti elnök ugyanis a következő előterjesztést tette : A mai ülésnek legfontosabb tárgya egy gyér mek-menhely létesítésének megbeszélése. Tapasztalatból tudjuk, bogy óriási nagy azon árva és különböző okoknál fogva elhagyatott» gyer­mekek száma, kik részben elpusztulnak, részben pedig elzüllenek és a társadalom szerencsélleneivé válnak. Ezek megmentésére vannak hivatva a gyer­mek-telepek, melyek rendkívül fontos missiót tel­jesítenek a humanizmus mezején, mert számtalan sok gyermeknek nemcsak életét mentik meg, de le­hetővé teszik, bogy a társadalomnak hasznos pol­gáraivá válhassanak. Rég időtől foglalkozom ezen eszmének megva­lósításával, azonban mig egyrészről egyletünk mű­ködési köre évről-évre mindig fokozottabb mérték­ben veszi igénybe pénztárunkat, másrészről szerény pénzügyi viszonyaink állják útját egy újabb anyagi áldozatot követelő intézmény lélesülésének. Most azonban, hogy az 1901. évi VIII. törvény- czikk értelmében az állam több helyen gyermek- menhelyet létesít, e körülmény indított arra, hogy az alkalmat megragadjam és lépéseket tegyek egy ily intézménynek Bodrogközön is létesítése iránt. Örömmel hozom tudomására a tisztelt választ­mánynak, hogy kilátásunk van a Belügyminiszter ur Őexcellenciája beleegyezését egy gyermektelep fel­állításához megnyerni, ha viszont mi is kilátásba he­lyezzük közreműködésünket, mely némileg anyagi hozzájárulásból, de nagyobbrészt erkölcsi támoga­tásból állana. Azon reményben, hogy a nőegyleti tagok köz- remködésiiket ez alkalomból som fogják tőlem megvonni, igen csekély anyagi áldozat árán kilátá­sunk van a Bodrogközt oly intézménynyel gazdagí­tani, melynek jótékony hatása a társadalom minden rétegéhen, már a közel jövőben is érezhető lesz. A gyermektelep életbeléptével, a felveendő gyermekek gondozás és neveltetés végett csakis jó családokhoz lesznek kiadva, még pedig egyelőre Királyhelmeczre és Perbelijükre, hogy az ellenőrzés sikeresebben legyen eszközölhető. A nőegylet és annak keretén belül tulajdon­képen a királyhelmeczi és perbenviki hölgyek köz­reműködése az ellenőrzés gyakorlásában fog nyil­vánulni és én a múltak tapasztalatain indulva, bi­zalommal fordulok a nevezett nőegyleti tagokhoz azon kéréssel, kegyeskedjenek e téren is emberba­ráti tevékenységüket felajánlani és mert a legsze­rencsétlenebb kisdedek és gyermekek kérő szava hangzik el kérelmemben a tisztelt hölgyekhez, azért hiszem és remélem, hogy azt egész odaadással és lelkesedéssel fogják gyakorolni. A választmány az elnök ezen előterjesztését általános lelkesedéssel fogadta és határozatilag az indítványt elfogadta. Bő áldás fog e gyermektelep létesítéséből fa­kadni a szép Bodrogköz népére és áldani lehet a nőegyesület elnökét is, hogy a Bodrogközt egy ilven intézmény nyel gazdagította. A szövetkezeti tag egyik legerősebb jellem­vonása. A szövetkezeti tag, aki a szövetkezés szép cél­ját. erejét, áldásos voltát lelkében átécezte, több szép tulajdonságot mutat fel. Ezek közt azonban nem utolsó, sőt az elsők elseje közé sorolható : a kitartás erénye. Mondhatjuk, hogy a szövetkezetek legnagyobb ellensége: a hirtelen, szalmatüz féle lelkesedés, mely nem a lélekből való és igv olyan, mint a hirtelen leesett hó, mely azonnal el is olvad. Olyan, mint a homokba irt irás, melyet összezavar, elseper a tyuk- kaparás is. Sok szövetkezetnek ez volt megölője, sírásója. Ezzel szembeu a tapasztalat bizonyítja, hogy a kitartás, ernyedetlen buzgalom, a lankadást nem is­merő munkásság nemcsak legjobb, leghüebb ba­rátja szövetkezeteinknek, de jóformán a legerősebb fundamentum kövei közé tartozik. Mi több ? Csudás varázsu erő, mely ott is segít, a hol már elvesztett­nek hisszük a küzdelmet, a csatát. A szövetkezetben fődolog, bőgj» mindenki ki­vegye részét a munkából, az önfeláldozó, nemes cse­lekedetekből. Hasonlítsuk csak a szövetkezetek szervezetét egy óra szerkezeiéhez. Nemde az órában is csak akkor van meg a pontos járóképesség, ha annak minden legkisebb kereke, még olyan kis szerve rend­ben van és megteszi a maga szolgálatát. Az órában a legkisebb szerv lankadtsága, erőtlensége megbont­hatja az óra járását. Hasonlóképen van a szövetkezetek szervezeté­ben is. Itt is minden tagnak nemcsak ismernie kell munkakörét, de azt kitartóan, lankadatlanul be is töltenie. Hányszor történik, hogy egyetlen mulasz­tás, lankadás meghiúsítja az egész szervezet műkő-

Next

/
Thumbnails
Contents