Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-02-28 / 8. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ Hogy lép fel V A gyermek étvágytalan. A feje fáj. émelyeg a gyomra. Sokszor hányik szegény, majd borzongás fogja elő. De ebből még nem le­het vörhenyre következtetni. Ez idő ugyanis 8 1 napig tart és a ha nyakon megindul a kiütés, akkor már baj van. Apró gombostű nagyságban jelentke­zik ez a kiütés és megtörténik, hogy 24 óra alatt az egész lest skarlátos lesz. A negyedik napon a kiütés halványodni kezd és majd lehámlik. Sokszor megtörténik, hogy már a lehámlás is megvolt és azt hitték és hiszik, hogy a gyermek már túl van a veszedelmen. Es egyszer csak bizonyos újabb, utóbajok lép­nek fel. A már említetten kívül szív burok, mell­hártya gyuladás. A torok utján fülbaj is keletkez­hetik, mely süketséget, némaságot és hülyeséget okozhat. Hogyan védekezzünk e rettendes baj ellen 9 Csak a gyermekek teljes elkülönítése gátolhatja meg a rettenetes tovább terjedést. Őrizkedjenek a közlekedéstől azon családok, melyekben a baj kiütött. A községekben meg kell tiltani minden nagyszabású összejövetelt, tehát a bált is. Az iskolába nem szabad az olyan családok- ^ ból való gyermekeknek belépniük, hol a baj kiüt. Sőt, ha több gyermek benne van, az iskola bezá­randó. Azonnal orvost kell hivatni, a mint a beteg­ség előcsiráit észreveszszük. Bűnt követ el az a szülő, valóságos gyilkosa leszen gyermekének, aki e bajt eltitkolja. TÖRVÉNYKEZÉS. Akik a gazdaemberekre utaznak. Jó fo­gást csinált a rendőrség a napokban. Schubert Já­nos rovott múltú mészáros az elfogott, aki évek óta több mint száz parasztgazdát lopott meg vásárokon. Schubert rendesen az állatvásárban kiszemelt egy módos gazdát, aki ökröket akart vásárolni, azután felajánlotta neki az ő címeres, szép állatait, amelyek azonban istállóban állanak. A gazdaember gyanút­lanul ment Schuberttel, akinek gondja volt, hogy a vásártól félreeső helyre vezesse áldozatát. Amint széj) csendesen egymás mellett haladnak, egy ur rohan el előttük s véletlenül elveszti éppen a lábuk előtt pénzzel tömött erszényét, Schubert lehajol érte s azt mondja társának, hogy csak hallgasson, vonul­janak félre, majd megosztoznak a tömött bugyellá- rison. Már éppen az osztozkodáshoz fognak biztos helyen, midőn a pénzét elvesztett ur előttük terem s először Schubertén, aztán a gazdaemberen köve­teli pénzét. Meg is motozza mindkettőt s ártatlan­sága tudatában engedi is a gazda, hogy a belső zsebeit az idegen átkutassa. Végül aztán az idegen alább hagy a lármás hanggal s mert tévedett, ud­variasan paroláz és távozik. Schubertben azonban fölforr a bosszúság s rohan a rendőrségre, hogy föl­jelentse az idegent. A parasztgazda egymagára ma­radt s később jónak látja megnézni, hogy vájjon ! megvan-e az ő pénze. Akkor veszi azután észre, hogy az idegen kilopta a pénzes bugyellárisát. Az utóbbi négy-öt év óta alig mull el vásár a főváros 59 környékén, hogy hasonló furfangos zsebtolvajlás ne történt volna. Az egyik tettes, amint most ráismer­tek Schubert volt, aki nem akarta elárulni társát. De hogy megmondották neki, hogy Csontos Mihályt elfogták, bevallotta, hogy Csontossal együtt dolgozott a vásárokon. A virág országa. Sehol az egyész földkerek­ségén a virágot úgy nem szeretik, mint Japánban. Se­hol egy darab földön annyiféle virág nem terem, mint ott. Az angolok virágkedvelése, a mely külön­ben egyre hódit egész Európában, japáni eredetű, a japániaktól tanulták azt a kedves, szép szokást is, hogy az ebédlő asztalt virággal díszítsék. Japánban ez olyan szokás, a melynek a legszegényebb ember is hódol. Japán „virággal ünnepel és virággal gyászol.“ Nincs nép, a melynek annyi virágregéje volna, mint a japáninak. Nemcsak, hogy minden virágnak megvan a maga története, de megvan a jelentése is minden szinnek, fürtnek és levélnek. A kék szin például fér- tias, a sárga nőie<, a bimbó nőiességet jelent, a teljesen kinyílt virág férfiasságot. így meglővén minden szin­nek és formának, sőt a tő és az ág minden hajtásának is a jelentése, egy virágos ágy Japánban egész könyv : egy-egy cserép virág egész novella, a melynek az olvasását a vázán kell kezdeni. A váza tele van rajz­zal, az egymással összefüggő kis képek elmondják a történet kezdetét, azután — a virág mesél tovább. Annyi bizonyos, hogy költőibb könyvtár nincs a vi­lágon, mint egy ilyen japáni virágmesés bolt. Nemzeti ünnepeiken a japániak szinieiőadásokat is rendeznek virággal: a fölvonuló virágcsoportok ábrázolják a darab menetét. Az ilyen előadás megértéséhez persze úgy kell ismerni a virágnyelvet, mint a hogy e bol­dog, szép ország lakosai ismerik. Vasárnap Délután. A cheswicki rémes bánya­szerencsétlenség. Az amerikai nagy szerencsétlenségről, mely a tengeren túl küzdő honfitársainkat érte, már elég részletesen irtunk. l)e miután módunkban van még részletesebb adatok közlése is, elhatároztuk, hogy ezt a mostani Vasárnap Délutánt az idegenben elpusztult honfi, társaink szerencsétlenségének olvasására szenteljük. Harsányi Sándor homesteadi és vidéki református lelkész ur leírása. A gyász és szomorúság tanyájáról, a halál an­gyalának egy gazdag aratási mezejéről. Cheswick- ről, Pa. irom e sorokat, hol az uj évszázad egyik méltán legnagyobbnak mondható szerencsétlensége történt meg jan. 25-én, a mely szerencsétlenség foly­tán megközelítőleg 180 ember, — legtöbbje, sajnos, honfitársunk — veszítette el életét. E percben, mikor e sorokat irom, szegény honfitársaink tetemei még ott feküsznek a bánya mélyén, senki által meg nem közelíthetve, meg­pihenve minden földi küzdelemtől, a kenyérkereső nehéz munka minden gondjától, arcaverejtékezésé-

Next

/
Thumbnails
Contents