Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-02-28 / 8. szám

58 MAGYAR FÖLDMIVELO és gyakoribb oka, hogy mert a szolgabiró nem jelöli azt, akit a nép akar. Hát bizony nagyon elismerjük, hogy sok-sok esetben a nép nem az odavalót akarja. Sőt épen azért akar arra érdemte­lent, hogy aztán a tőle beerőszakolt eliiljá- róknak üstökét markában tartsa. Erre volt nagyon sok-sok példa a legközelebb is. De el nem tagadhatjuk, hogy arra is van és volt példa, mikor a nép birójelöltje ellen semmi kifogást nem lehetett vagy le­het emelni. Mikor nép jelöltje az igazi köz­vélemény szerint is érdemes az elül járói székbe. De a szolgabiró nem jelöli. Mert neki nem tetszik. Mert — csak a jó Isten tudja miért ? Itt a baj mérge! Ide kell a hathatós orvosság. Módot kell nyújtani arra, hogy valahány oly esetben, mikor ennek a bajnak mérges foga mutat­kozik, azonnal kihúzassák. Ha ugyanis a nemjelölés miatt kiüt a baj, a legszigorúbb vas kézzel kell belenyúl­nia egy pártatlan vizsgálatnak, egy szigorú beletekintésnek abba a kérdésbe: vájjon tapintatlanságnak, erőszaknak, vagy minek forrása az, hogy a né]) óhaja nem teljesülhetett. Addig az a bíró választás érvénytelen­nek tekintessék, mig a teljesen független íté­let kimondva nincs. És vége legyen az eltusolásoknak, a személyi tekinteteknek, a szolgabirói telein- tély emlegetésének. Mert ha napnál világo­sabban sül ki, hogy az a magasabb elüljáró ludas: az az ember többé a nép vezetésére nem való. Meg vagyunk győződve, hogy ennek az orvosságnak alkalmazása a községeket, de magát a közigazgatási tisztviselőket is sok­sok kellemetlenségtől, bajtól és viszálykodás­tól menti meg. Törvény a fűző ellen. Egy Maréchal nevű párizsi orvos a női fűző viselet kártékonyságát vizsgálva, egy francia orvosi újságban azt indítványozza, hogy hozzanak törvényt a fűző ellen. Az ő törvényjavaslata szerint harminc éven aluli nőnek nem sza­bad fűzőt viselnie. Ha harminc éven aluli nőt rajtakap­nak a fűző viselésén, büntessék meg háromhónapi fogság­gal. A Maréchai javaslata elég ravaszul van kieszelve, mert ha csak harminc éven felül lévő hölgynek szabad majd fű­zőt hordani, akkor senki sem fogja viselni, mert senki sem akar idősebb lenni harminc évesnél. A törvényjavaslatnak van egy hibája; hogyan fogják ellenőrizni a füzőviselést ? Még egy dologgal nem számol a törvényjavaslat, hogy sok hölgy akad, a ki szívesen leüli a háromhónapi fogságot, mert az kész bizonyítékkal szolgálna arra, hogy még nincs harminc éves. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! Rövid egynéhány esztendő eredménye. ürömmel olvassuk az Országos Központi Hitelszö­vetkezet vidéki szövetkezeteinek 1903. esztendőre vonatkozó jelentését. Szép. tanulságos és biztató fejlődés ez! Óriási vagyon az, amit — tekintetbe véve sok sok gátló körülményt — a kis emberek a szövet­kezeti erő következtében összegyűjtöttek, megtaka­rítottak. Meghaladja a negyven millió koronát. Pe­dig minden gazda tudja, hogy azon évek, melyek alatt ez összeg összegyűlt nem is a legkedvezőbb évek valának. Annál nagyobbra kell becsülnünk a takaré­kosság szellemét, melynek a szövetkezetek utat tör­tek, Biztató fejlődés ez, írjuk ismét. Mert megva­gyunk győződve, hogy népünket csak igv ragadhat­juk ki az uzsorások száz és száz fele járó körmei közül. Uj gazdaszövetségek. A földmivelésügyi mi­niszter a »Lisszói Gazdaszövetség« és a > Torontál- Tordai Földmivelők Szövetségé«-nek alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A földmivelés­ügyi miniszter a mezőkövesdi katholikus gazda és olvasókör alapszabályait a bemutatási záraddékkal ellátta. Uj fogyasztási szövetkezetek. A folyó esz­tendőben a következő fogyasztási szövetkezetek létesittettek a szövetkezetek kötelékében: Buják, Vilke. Nógrád-Szakal, Suránv, Hunyag, O-Huta, Fel- ső-Tiszovnvik, Ságujfalva (Nógrádmegve), Gödöllő, Püspükhatvan (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye), Sved- lér (Szepesmegye), Csermely (Borsod megye), Ivis- Ida (Abauj-Tordamegye), Vitánv (Zemplénmegye), Kővár (Hontmegye), Szentetornva, Nagy-Szénás, Gá­doros ( Békésmegye), Cséffa, Kis-Marja. Micske, Zsáka (Biharmegye). Szövetkezzünk. A Keresztény Szövetkezetek Központjának ezen a néven hivatalos közlönye in­dult meg, Luzsenszky Zsigmond báró és id. Egan Lajos szerkesztésében. A lap érdekesen van szer­kesztve és igy hisszük, hogy jó fogadtatásra talál szövetkezeti körökben, Uj laptársunkat melegen üd­vözöljük. E GÉ S Z S É G-Ü G Y. Gyermekeknél leggyakrabban fellépő be­tegségek. 3. A vörheny. Ezt a ragadós betegséget másképen skarlát­nak is nevezzük. Valóságos öldöklő gyilkosa, réme a gyermekeknek. Legveszedelmesebb betegség tehát. Azért nevezzük skarlátnak mert igy kezdődik ; — Legeslegelőbb a nyakon és később az egész testen olyan skarlátveres kiütés lép fel. Olyan a sze­gény szenvedő gyermek bőre, mintha málna lével öntötték volna le. Hosszabb ideig tart e betegség, mint a múltkor ismertetett kanyaró. És a bajok egész serege jő csüstől a betegre. Roncsoló torok­lob, vesebaj, tiidőgyuladás, mirigydaganat. De ez is három szakaszban, részben folyik le. Lappangás, kivirágzás, és a lehámlás szakában.

Next

/
Thumbnails
Contents