Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-02-28 / 8. szám
58 MAGYAR FÖLDMIVELO és gyakoribb oka, hogy mert a szolgabiró nem jelöli azt, akit a nép akar. Hát bizony nagyon elismerjük, hogy sok-sok esetben a nép nem az odavalót akarja. Sőt épen azért akar arra érdemtelent, hogy aztán a tőle beerőszakolt eliiljá- róknak üstökét markában tartsa. Erre volt nagyon sok-sok példa a legközelebb is. De el nem tagadhatjuk, hogy arra is van és volt példa, mikor a nép birójelöltje ellen semmi kifogást nem lehetett vagy lehet emelni. Mikor nép jelöltje az igazi közvélemény szerint is érdemes az elül járói székbe. De a szolgabiró nem jelöli. Mert neki nem tetszik. Mert — csak a jó Isten tudja miért ? Itt a baj mérge! Ide kell a hathatós orvosság. Módot kell nyújtani arra, hogy valahány oly esetben, mikor ennek a bajnak mérges foga mutatkozik, azonnal kihúzassák. Ha ugyanis a nemjelölés miatt kiüt a baj, a legszigorúbb vas kézzel kell belenyúlnia egy pártatlan vizsgálatnak, egy szigorú beletekintésnek abba a kérdésbe: vájjon tapintatlanságnak, erőszaknak, vagy minek forrása az, hogy a né]) óhaja nem teljesülhetett. Addig az a bíró választás érvénytelennek tekintessék, mig a teljesen független ítélet kimondva nincs. És vége legyen az eltusolásoknak, a személyi tekinteteknek, a szolgabirói telein- tély emlegetésének. Mert ha napnál világosabban sül ki, hogy az a magasabb elüljáró ludas: az az ember többé a nép vezetésére nem való. Meg vagyunk győződve, hogy ennek az orvosságnak alkalmazása a községeket, de magát a közigazgatási tisztviselőket is soksok kellemetlenségtől, bajtól és viszálykodástól menti meg. Törvény a fűző ellen. Egy Maréchal nevű párizsi orvos a női fűző viselet kártékonyságát vizsgálva, egy francia orvosi újságban azt indítványozza, hogy hozzanak törvényt a fűző ellen. Az ő törvényjavaslata szerint harminc éven aluli nőnek nem szabad fűzőt viselnie. Ha harminc éven aluli nőt rajtakapnak a fűző viselésén, büntessék meg háromhónapi fogsággal. A Maréchai javaslata elég ravaszul van kieszelve, mert ha csak harminc éven felül lévő hölgynek szabad majd fűzőt hordani, akkor senki sem fogja viselni, mert senki sem akar idősebb lenni harminc évesnél. A törvényjavaslatnak van egy hibája; hogyan fogják ellenőrizni a füzőviselést ? Még egy dologgal nem számol a törvényjavaslat, hogy sok hölgy akad, a ki szívesen leüli a háromhónapi fogságot, mert az kész bizonyítékkal szolgálna arra, hogy még nincs harminc éves. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! Rövid egynéhány esztendő eredménye. ürömmel olvassuk az Országos Központi Hitelszövetkezet vidéki szövetkezeteinek 1903. esztendőre vonatkozó jelentését. Szép. tanulságos és biztató fejlődés ez! Óriási vagyon az, amit — tekintetbe véve sok sok gátló körülményt — a kis emberek a szövetkezeti erő következtében összegyűjtöttek, megtakarítottak. Meghaladja a negyven millió koronát. Pedig minden gazda tudja, hogy azon évek, melyek alatt ez összeg összegyűlt nem is a legkedvezőbb évek valának. Annál nagyobbra kell becsülnünk a takarékosság szellemét, melynek a szövetkezetek utat törtek, Biztató fejlődés ez, írjuk ismét. Mert megvagyunk győződve, hogy népünket csak igv ragadhatjuk ki az uzsorások száz és száz fele járó körmei közül. Uj gazdaszövetségek. A földmivelésügyi miniszter a »Lisszói Gazdaszövetség« és a > Torontál- Tordai Földmivelők Szövetségé«-nek alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A földmivelésügyi miniszter a mezőkövesdi katholikus gazda és olvasókör alapszabályait a bemutatási záraddékkal ellátta. Uj fogyasztási szövetkezetek. A folyó esztendőben a következő fogyasztási szövetkezetek létesittettek a szövetkezetek kötelékében: Buják, Vilke. Nógrád-Szakal, Suránv, Hunyag, O-Huta, Fel- ső-Tiszovnvik, Ságujfalva (Nógrádmegve), Gödöllő, Püspükhatvan (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye), Sved- lér (Szepesmegye), Csermely (Borsod megye), Ivis- Ida (Abauj-Tordamegye), Vitánv (Zemplénmegye), Kővár (Hontmegye), Szentetornva, Nagy-Szénás, Gádoros ( Békésmegye), Cséffa, Kis-Marja. Micske, Zsáka (Biharmegye). Szövetkezzünk. A Keresztény Szövetkezetek Központjának ezen a néven hivatalos közlönye indult meg, Luzsenszky Zsigmond báró és id. Egan Lajos szerkesztésében. A lap érdekesen van szerkesztve és igy hisszük, hogy jó fogadtatásra talál szövetkezeti körökben, Uj laptársunkat melegen üdvözöljük. E GÉ S Z S É G-Ü G Y. Gyermekeknél leggyakrabban fellépő betegségek. 3. A vörheny. Ezt a ragadós betegséget másképen skarlátnak is nevezzük. Valóságos öldöklő gyilkosa, réme a gyermekeknek. Legveszedelmesebb betegség tehát. Azért nevezzük skarlátnak mert igy kezdődik ; — Legeslegelőbb a nyakon és később az egész testen olyan skarlátveres kiütés lép fel. Olyan a szegény szenvedő gyermek bőre, mintha málna lével öntötték volna le. Hosszabb ideig tart e betegség, mint a múltkor ismertetett kanyaró. És a bajok egész serege jő csüstől a betegre. Roncsoló toroklob, vesebaj, tiidőgyuladás, mirigydaganat. De ez is három szakaszban, részben folyik le. Lappangás, kivirágzás, és a lehámlás szakában.
