Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-02-21 / 7. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 53 izüen rágcsálják. Ebből a magból, a kávéfa gyümölcséből, vitt haza derviseinek, hogy ők is próbálják meg, egyenek belőle, hogy jobban tudjanak virrasztani. Mások szerint őshazája az abesziniai Kafa város környéke; ahonnan körülbelül a XV. században terjedt el. Élvezhetővé csak akkor vált, mikor megpörkölve és megőrölve leforrázták és e forrázatot idogálták. El is terjedt olyannyira, hogy Vestphaliában egv ízben törvényileg kimondották, hogy sem inni, sem nagy mennyiségben árusítani nem volt szabad, sőt még a főzéséhez szükséges edényeket is el kellett pusztítani. E rendelet azonban semmit sem használt, ugv hogy uj tilalom-rendeletet bocsátottak ki, és a fogyasztókra adót vetettek. E tá- gabbkörü tilalom ideje alatt azonban annyira elszaporodott a fogyasztók száma, hogy egy újabb rendeletben még a vele való kereskedést is teljesen eltiltották. Csak a nagy uraknak volt szabad kávézniok, és azokat a kik cselédeiknek adtak, szigorú büntetéssel sújtották. Mindennek daczára a kávé mégis elterjedt és a kávéivás lassankinl általános szokássá vált úgy, hogy egész gyarmatokat ültettek he vele, és napjainkban, főleg Ázsia és Amerika oly mennyiségben termeszti, hogy vele az egész világ piaczát elárasztja. Növénytani szempontból a kávét 1591 óta ismerik. Szárán átellenben foglalnak helyet a bőrnemü levelek, melyeknek tövében köröskörül ülnek a fehér virágok. Termése 2 bab alakú szemet zár be. — Mintegy 30 faja ismeretes, melyek közül az amerikai szigetek termései a leghíresebbek és legbecsesebbek. Hogy a nagy távolság daczára is mért oly olcsó nálunk a kávé, az onnan van, mert minden egyes szállitóhajó óriási rakományt, több ezer métermázsa kávét hoz hozzánk. Es ezek a hajók nem mennek üresen el tőlünk, hanem az itt készült különféle iparczikkeket szállítják a kávé hazájába, a hol azokra szükség van. Nemcsak a háztartásban fordul elő a kávé, hanem kereseti forrást is nyújt, a mennyiben a kávéházakban készen mérik. Az első kávéházat Bécsben nyitották; a bécsiektől eltanulták a többi nemzetek is, úgy hogy ma már nincsen egyetlen város sem, a hol ne volna egy-két kávéház. Alig van ember, aki a kávét nem szeretné. A keletiek rendesen csak a kávé forrázatát isszák; mi azonban tejet, cukrot is teszünk hozzá és süteménynyel esszük. Nagy jótétemény a kávé, sok szegényebb sorsú embernek sokszor egyedüli meleg étele. Maga a kávé nem táplál, sőt a benne levő méreg kártékonyán hat az emberre; de tápláló a hozzátett tej, cukor és a sütemény. Hanem a kávézással is csínján kell bánnunk; nem szabad bizonyos határon túl hajtanunk; mert túlságos használata igen megviseli az ember szervezetét. A benne levő méreg ugyanis remegést idéz elő, különösen, ha a sok kávéivás már az ifjú korban szokássá válik. Hanem a kávé leforrázott leve még sem olyan romboló hatású, mint ha a kávét magát is megennök. Pedig Amerikában az újabb időben szokássá vált, hogy pörkölt kávészemeket rágcsálnak. Ez pedig annyira megrontja az idegeket, hogy az ilyen mértékletlen kávézók lassankint még a munkára is képtelenek lesznek. Különösen a gyereknek, a fiatalnak árt a sok és erős kávé. Ifj. Kárpáti Jflndre. A nagyvárosok füstje. A nagyvárosokban tudvalevőleg satnyábbak és betegesebbek az emberek, mint a vidéken. Az óriási embertömeg kigőzölgése nagyon károsan hat a szervezetre, de ennél sokkal károsabb az ezer meg ezer kéménynek a füstje, amely megfertőzi a levegőt. Sokat gondolkoztak már, hogy milyen módon lehetne a füst ellen védekezni, de eredmény nélkül. Páris városa még dijat is tűzött ki olyan találmányra, amely a világvárost ettől a bajtól megszabadítaná. Amerikában is sokat kísérleteztek s párával akarták levezetni a füstöt, a próba azonban nem vált be. Legfélelmetesebb a füst Londonban, ahol a ködök napjaiban valóságos gyötrelem az angol főváros hatmillió lakosa között élni, A sürü ködök akadályozzák a kémények füstjének elillanását s a feketére festett köd heteken át ott lebeg az utcában, befurakodik a lakóházba, bemocskolva a ruhát és megmételyezve a tüdőt. Londonban legfőképpen szükség volna valami óvószerre. Fel is találták végre ezt az óvszert és éppen Londonban. A kőszén füstetlenitése igen egyszerű: kevés salétromot kell belevegyiteni, kis mennyiségű nitrátoldattal és a füst hamuvá lesz. A találmánynyal szélesebb körben kísérletet tettek s mindenütt bevált. Akta a betyár-világból. A hódmezővásárhelyi városi levéltárban most nagyban selejtezik a régi iratokat. Ezek között bukkantak rá egv igen érdekes hirdetményre, amelyet a rettegett zsivány, Rózsa Sándor ellen adott ki Szegeden Bongliádg István »Csongrádmegye cs. kir. főnöke», mivel tudták, hogy a »nagy paraszt« sokszor megfordult a vásárhelyi határban és igen jó szállása volt a rengeteg nádas. Ez az irás a következőleg szólott: „Hirdetés“ A magas kormány, alattvalóinak személye és vagyona teljes oltalmának biztosítása végett semmi áldozatot nem kiméivé, az e vidéki rablógarázdálkodás vezére Rózsa Sándor kézrekeritése jutalmául pengői 10.000 forint vagyis váltói 25.000 forint összeget tűz ki. E jutalmat, bármi állású legyen, az nyeri el: ki akár maga, akár másokkal egyesülve, saját tevékenysége vagy biztonsági közlönyökhöz teendő bizonyos följelentés által ezen rablónak elfogatását és kézrekeritését eszköz- lendi. E jutalom annak is kiadatik, ki önvédelmi jogában Rozsa Sándornak üldözése közben, annak megöletésére kénytelenült. Rózsa Sándor személyes leírása. Mintegy 43—44 éves, közép, inkább kistermetű és zömök, szőke hajú, bajusza felfelé sodrott, hegyes és vere-
