Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-02-21 / 7. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

52

Győr ni. Gyarmat, 21 éves, r. k. Stangard József, Győr megye, Gyarmat, 19 éves, r. k. Németli Dénes, Sopron m. Babot, nős, 29 éves, r. k. Horváth Márton, Veszprém megye. Láz. nős, r. k. Néhmet Vendel, Vaszar, Veszprém megye, r. k. nőtlen. Horváth András, Láz, Veszprém megye, r. k. Harangozó János, Láz, Veszprém megye, nős, r. k. 5 gyermek atyja. Egri János, Téth, Győr megye. r. k. nős, 2 gyermek atyja. Zámó Kálmán, Téth, Győr megye, ref. nőtlen. Balázs Major, Győr megye, Búza-Pánt, nőtlen Balog Szacsari András, Abauj megye. Gönc, nős, felesége várandós, családja itt. Nagy Mihály, Láz, Veszprém megye, 29 éves, nős, felesége, 1 gyermeke itt. Szimaiszter Sándor, Téth, Győr megye, ág. hitv. nőtlen, Allegehny oszt. egylet utján a Ref. Szöv.-hez tartozott. Koscsó József, Borsod megye. ref. nős, több gyermek otthon. Prokob Károly, Ede- lény, Borsod megye, r. k. 19 éves nőtlen. És még hatan, kiknek neveit utóbb fogjuk közölni.

Két kérdés.

1. Melyik férj a legtakarékosabb ?

2. Mi az, a mi nélkül az ember meg nem él, de belőle sem él meg '?

•pgoAOi v z

uossBfdoji au íodp XSoi[

Touosojai spi Bzzop.ioii ua.ia.üioi ;>|y : • [

Vasárnap Délután.

Az elégedetlen.

Atyámfia, mondok egyet,

Kettő lesz belőle,

Ha a füled nem hajlítod Másfelé előle.

Egyre hallom, hogy szived, szád Telve van panaszszal,

S ha elmondod, még megfoldod Egy nehány araszszal.

Eelgyürkőzve szidalmazod Az egész világot,

Hogy egyedül ez okozza Boldogtalanságod . ..

Az emberek mind gonoszak!

Egyre csak ezt haj tód,

Mert előled, ki éhes vagy,

Megeszik a sajtot.

Könnyű — szólsz — a gazdagoknak. Ezek esznek, isznak.

Sőt még, ha ez használ nekik,

Tőle meg is híznak.

Te ellenben szegény lévén,

A falatot nyelve,

Megkérődzöd, mint a tulok,

Mert máskép nem megy le.

Hát ez a baj ? Enni vágyói ?

S nagy falatot nyelni?

Akkor édes atyámfia,

Nem kell ám heverni!

Ott a hiba, atyámfia,

Hogy folyton pipázol...

S a dologtól mint a cigány.

Vagy még jobban fázol.

Tenger munka áhitoz rád S te a szádat tálod;

E hibádat más mindenki,

Csupán te nem látod.

Lám megáldott a jó Isten Ép kézzel és lábbal,

És te munkálkodás helyett

Perelsz a világgal

Aztán korhely cimborákkal Döcögsz a kocsmába,

S ott napot, palackot töltesz Puffra idogálva.

Otthon feleség s gyermekek Rínak te utánad.

Kényért várnak, de alkonyig Mindhiába várnak.

Légy eszeden, ha ugyan van S ha nincs, akkor kérlek,

Legyen szived és jót állok,

Lesz miből megélned.

Munka, szorgalom, jámborság,

Hidd el, ez a három,

Minden szegényt gazdaggá tesz Ezen a világon.

Te feleselsz? Azt mondod, hogy Mégysz Amerikába ?

Mehetsz, de hát ott sem repül Sült galamb a szádba.

Ott sem kapnak ám a resten S ki máskép meg nem. hal,

Azt bedobják a tengerbe S megeszi a cethal...

Beregi Sándor.

O nem lopta. — Falu végén sátorozott a cigány raj, a (Iádé éppen egy kacsát forgatott a nyárson, mikor az öreg bíró arra menve, meglátja a sütögetőt s kérdi:

— Hol loptad azt a kacsát te cigány ?

— Nem loptam én azt biró urám, kezsit csókolom, hanem beleakart túladni seginke a vizsbe, én kimentettem s most sáritgatom segitikét.

1SMERETEKTARA.

A kávé.

Kevésnek jut eszébe, mikor a kávét szürcsölgeti, hogy miféle viszontagságokon megy keresztül a kávéfa kedves gyümölcse, mig mint édes folyadék asztalunkra kerül.

A mi a kávé történetét illeti, nem sok adatunk van, a melyek arról pontos felvilágositást nyújthatnának. A monda szerint először egy arab kolostor főnöke alkalmazta. A kolostor kecskéi ugyanis naponkint kijártak a mezőre. Egy Ízben, midőn hazahajtották őket, egyikük sem nyugodott le, hanem mindnyájan igen jókedvüek voltak és ugyancsak ugrándoztak. Ez a főnöknek föltűnt. Másnap reggel kiment velük a legelőre és meglepetve látta, hogy egy ujfata, előtte ismeretlen bokor magjait igen jó-