Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-12-18 / 50. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 401 loghitelt a kellő formában egyik hitelintézet sem művelte. A takarékpénztárak nem tudván megadni a szükséges hitelt, lábra kapott az eladósodás. Hozzá járulván egyéb bajok is mind rosszabbá telték a helyzetet. Ezek között két jelentékeny dolog van. A birtokváltozások és az örökösödési osztályok évről- évre milliókkal szaporítják a betáblázott terheket. Vázolván az eladósodás okait, rátért arra. hogy a tehermentesítés keresztülviteléhez minő ösvények vezethetnek bennünket. E kérdésben eltérés alig lehet. A földbirtokosok természetéhez képest, csakis a hosszú időre szóló törleszléses kölcsönök felelnek meg; tehát mindenek előtt az a feladat, hogy a több száz millióra menő rövid lejáratú terhet zálog­leveles kölcsönökkel helyettesítsék. Hivatkozik a Magyar Földhitelintézetnek két évvel ezelőtt a kor­mányhoz beadott előterjesztésére, amelyben ki van­nak fejtve azok a követendő elvek, amelyek segít­ségével a kisbirtokot megmenthetjük a nyomasztó tehertől. A kormány részéről btzonyos kedvezések lennének adandók. Ezt az ösvényt kell nekünk is választani és legyünk rajta, hogy az illetékes ténye­zők a telekkönyvi birtokvállozások bélyegmentessé­gét adják meg. A Földhitelintézet akciója mindazonáltal egy oknál fogva célhoz vezetni nem fog, mivel csak bi­zonyos százalék erejéig van joga kölcsönt adni. így aztán sok esetben előfordul az az eset, hogy a bir­tokos újabb kölcsönt kénytelen felvenni, ami már sokkal terhesebb feltételekhez van kötve. Lehetővé kell tennünk azt, hogy a birtokos egy helyen fe­dezhesse kölcsöneit. Ehhez mérten a személyi hi­tel fejlesztése kívánatos. Ma a kisgazda oda megy, ahol (ha nehéz feltételek mellett is) nagyobb hitelt nyújtanak, nem törődve azzal, hogy létét teszi ezzel kockára. A takarékpénztárak akkor felelnének meg igazi hivatásuknak, hogyha nem csupán a nyereség lenne náluk a főcél, hanem egyéb szempontok is be­folyásolnák őket a cselekvésben. Az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek, ha nem is olcsón, de legjob­ban meg tudják oldani a hitel kérdését. Ezen az utón haladva, nagy eredmények vannak kilátásban, csak az a baj, hogy ezek a szövetkezetek még nin- csennek mindenütt, hiáeyozván a megfelelő vezető erő, különösen a nemzetiségi vidékeken. Ám ezen is segithethetünk hogyha a központ alkalmas egyé­neket küld ki, akik egyébként felelősséget vállal­nak magukra. A nemzetiségi bankok üzelmeit, ame­lyekre oly sok a panasz, ezzel könnyen leszerel­hetjük. Ismertette azután a skótoknál használatos úgy­nevezett Chas credit rendszert, amelynél a bank a kezdő fiatal ember hitelét leszámítolja, ha akad egy­két pártfogó, akik az erkölcsi biztosítékot elvállal­ják. Ez a rendszer, melyet nálunk György Endre már ezelőtt 20 évvel szóvá tett, ott igen bevált és Magyarországon is kívánatos volna a meghonosítása. Szólott az örökösödési rendszer megváltoztatásáról, majd arról, hogy az izmosodó kivándorlás révén évente körülbelül bejövő 100 millió korona Ibiként volna gyümölcsözően elhelyezendő Adjátok kézröl-kézre a mi újságunkat! MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Mezőgazdasági háziipar az Alföldön. A földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett a szegedi kereskedelmi és iparkamarához, hogy tárcája terhére 1500 korona értékű gyékényfonáshoz való nyers­anyagot oszszon ki ingyen a kerület három közsé­gében és pedig Tápén, Dorosmán és Kulán, ahol ez a gazdasági háziipar aránylag a legfelettebb és ahol a legjobban rá van utalva a nép a segítségre. Tápé község gyékényfonó háziiparosai 1200, Kulaés Dorosma háziiparosai 150—150 korona értékű nyers­anyagot kapnak. A kamara most sürgős javaslatté­telre hívta fel az érdekelt községek elöljáróságait az anyagok beszerzése és szétosztása tárgyában, mert lehetőleg gyorsan akarja kiosztani a nyersanyagokat. Mintagazdaság. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Beregvármegye Alsóverecke községének határában Komán János birtokának népes minta­gazdasággá alakítását engedélyezte, s annak közvet­len felügyeletével a m. kir. földmivelésügyi minisz­térium hegyvidéki kirendeltségének beregvármegyei megbízottját bízta meg. A kertmunkás-iskolák új rendje. A föld­mivelésügyi miniszter úr tekintettel arra, hogy a kertmunkások egy év alatt nem voltak képesek az összes kertgazdasági ismereteket gyakorlatilag el­sajátítani elhatározta, hogy a tanítást egy évről két évre emeli, azonban változatlanul megmarad az iskola munkaképzőnek, mely rendszer bevált. Az új rend januárban életbe lép. Mint ismeretes, kertmunkás-is­kolák Baján, Nagvbocskón, Lőcsén és Tordán vannak. Népkönyvtár. A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa által Munkács városának juttatott népkönyvtár az uj városháza egyik termében nyert elhelyezést s díjtalan kezelését Biró István ottani áll. tanító vállalta magára. A népkönyvtár, melyet a közönség díjmentesen használhat, 655 kötetből áll. Karácsonyi ajándék. — Az anyósom karácsonykor igen kellemes meglepe­tésben részesített. — Mit ajándékozott? — Az ünnepek alatt — nem jött el hozzánk! A munka nem szégyen . . Úgy kellene lenni! Hogy a munka nem szé­gyen. Csakhogy nálunk ez a nagy igazság csak az ajkakon él, papiroson hivalgó jelmondás és semmi egyéb. Nálunk, itt az ó-hazában, mint az amerikai ma­gyarok nevezik Magyarországot, még mindig szé­gyennek tartanak olyan munkát, melyei ott Ameri­kában szives örömest végeznek. Sőt kell végezniük, ha éhen meg nem akarnak halni. Keresve-keresik a kivándorlók az olyan mun­kát, melylyel itthon megsértenők honfitársainkat, ha nagy szerencsétlenségük esetére is megkinálnók őket. Ez tapasztalati igazság. Hirdeti mindenki, aki elhagyta csak egy időre is ezt a hazát, hogy felvegye az életharcát ott — a tengeren túl. Nem itthcyi van ugyanis az élet harca, nem itt­hon folyik az úgynevezett létért való küzdelem.

Next

/
Thumbnails
Contents