Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-12-18 / 50. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 401 loghitelt a kellő formában egyik hitelintézet sem művelte. A takarékpénztárak nem tudván megadni a szükséges hitelt, lábra kapott az eladósodás. Hozzá járulván egyéb bajok is mind rosszabbá telték a helyzetet. Ezek között két jelentékeny dolog van. A birtokváltozások és az örökösödési osztályok évről- évre milliókkal szaporítják a betáblázott terheket. Vázolván az eladósodás okait, rátért arra. hogy a tehermentesítés keresztülviteléhez minő ösvények vezethetnek bennünket. E kérdésben eltérés alig lehet. A földbirtokosok természetéhez képest, csakis a hosszú időre szóló törleszléses kölcsönök felelnek meg; tehát mindenek előtt az a feladat, hogy a több száz millióra menő rövid lejáratú terhet zálogleveles kölcsönökkel helyettesítsék. Hivatkozik a Magyar Földhitelintézetnek két évvel ezelőtt a kormányhoz beadott előterjesztésére, amelyben ki vannak fejtve azok a követendő elvek, amelyek segítségével a kisbirtokot megmenthetjük a nyomasztó tehertől. A kormány részéről btzonyos kedvezések lennének adandók. Ezt az ösvényt kell nekünk is választani és legyünk rajta, hogy az illetékes tényezők a telekkönyvi birtokvállozások bélyegmentességét adják meg. A Földhitelintézet akciója mindazonáltal egy oknál fogva célhoz vezetni nem fog, mivel csak bizonyos százalék erejéig van joga kölcsönt adni. így aztán sok esetben előfordul az az eset, hogy a birtokos újabb kölcsönt kénytelen felvenni, ami már sokkal terhesebb feltételekhez van kötve. Lehetővé kell tennünk azt, hogy a birtokos egy helyen fedezhesse kölcsöneit. Ehhez mérten a személyi hitel fejlesztése kívánatos. Ma a kisgazda oda megy, ahol (ha nehéz feltételek mellett is) nagyobb hitelt nyújtanak, nem törődve azzal, hogy létét teszi ezzel kockára. A takarékpénztárak akkor felelnének meg igazi hivatásuknak, hogyha nem csupán a nyereség lenne náluk a főcél, hanem egyéb szempontok is befolyásolnák őket a cselekvésben. Az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek, ha nem is olcsón, de legjobban meg tudják oldani a hitel kérdését. Ezen az utón haladva, nagy eredmények vannak kilátásban, csak az a baj, hogy ezek a szövetkezetek még nin- csennek mindenütt, hiáeyozván a megfelelő vezető erő, különösen a nemzetiségi vidékeken. Ám ezen is segithethetünk hogyha a központ alkalmas egyéneket küld ki, akik egyébként felelősséget vállalnak magukra. A nemzetiségi bankok üzelmeit, amelyekre oly sok a panasz, ezzel könnyen leszerelhetjük. Ismertette azután a skótoknál használatos úgynevezett Chas credit rendszert, amelynél a bank a kezdő fiatal ember hitelét leszámítolja, ha akad egykét pártfogó, akik az erkölcsi biztosítékot elvállalják. Ez a rendszer, melyet nálunk György Endre már ezelőtt 20 évvel szóvá tett, ott igen bevált és Magyarországon is kívánatos volna a meghonosítása. Szólott az örökösödési rendszer megváltoztatásáról, majd arról, hogy az izmosodó kivándorlás révén évente körülbelül bejövő 100 millió korona Ibiként volna gyümölcsözően elhelyezendő Adjátok kézröl-kézre a mi újságunkat! MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Mezőgazdasági háziipar az Alföldön. A földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett a szegedi kereskedelmi és iparkamarához, hogy tárcája terhére 1500 korona értékű gyékényfonáshoz való nyersanyagot oszszon ki ingyen a kerület három községében és pedig Tápén, Dorosmán és Kulán, ahol ez a gazdasági háziipar aránylag a legfelettebb és ahol a legjobban rá van utalva a nép a segítségre. Tápé község gyékényfonó háziiparosai 1200, Kulaés Dorosma háziiparosai 150—150 korona értékű nyersanyagot kapnak. A kamara most sürgős javaslattételre hívta fel az érdekelt községek elöljáróságait az anyagok beszerzése és szétosztása tárgyában, mert lehetőleg gyorsan akarja kiosztani a nyersanyagokat. Mintagazdaság. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Beregvármegye Alsóverecke községének határában Komán János birtokának népes mintagazdasággá alakítását engedélyezte, s annak közvetlen felügyeletével a m. kir. földmivelésügyi minisztérium hegyvidéki kirendeltségének beregvármegyei megbízottját bízta meg. A kertmunkás-iskolák új rendje. A földmivelésügyi miniszter úr tekintettel arra, hogy a kertmunkások egy év alatt nem voltak képesek az összes kertgazdasági ismereteket gyakorlatilag elsajátítani elhatározta, hogy a tanítást egy évről két évre emeli, azonban változatlanul megmarad az iskola munkaképzőnek, mely rendszer bevált. Az új rend januárban életbe lép. Mint ismeretes, kertmunkás-iskolák Baján, Nagvbocskón, Lőcsén és Tordán vannak. Népkönyvtár. A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa által Munkács városának juttatott népkönyvtár az uj városháza egyik termében nyert elhelyezést s díjtalan kezelését Biró István ottani áll. tanító vállalta magára. A népkönyvtár, melyet a közönség díjmentesen használhat, 655 kötetből áll. Karácsonyi ajándék. — Az anyósom karácsonykor igen kellemes meglepetésben részesített. — Mit ajándékozott? — Az ünnepek alatt — nem jött el hozzánk! A munka nem szégyen . . Úgy kellene lenni! Hogy a munka nem szégyen. Csakhogy nálunk ez a nagy igazság csak az ajkakon él, papiroson hivalgó jelmondás és semmi egyéb. Nálunk, itt az ó-hazában, mint az amerikai magyarok nevezik Magyarországot, még mindig szégyennek tartanak olyan munkát, melyei ott Amerikában szives örömest végeznek. Sőt kell végezniük, ha éhen meg nem akarnak halni. Keresve-keresik a kivándorlók az olyan munkát, melylyel itthon megsértenők honfitársainkat, ha nagy szerencsétlenségük esetére is megkinálnók őket. Ez tapasztalati igazság. Hirdeti mindenki, aki elhagyta csak egy időre is ezt a hazát, hogy felvegye az életharcát ott — a tengeren túl. Nem itthcyi van ugyanis az élet harca, nem itthon folyik az úgynevezett létért való küzdelem.
