Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-02-14 / 6. szám
42 MAGYAR FÖLDMIVELŐ tönkre tegye édes otthonát, keresetét, lelkét, családját, koldussá, munkaképtelenné önmagát. Ahol a korcsmák sokaságából a tivor- nyázók orditásait lehet vasárnap hallani, a hol néptelepekké lesznek az otthonok éppen akkor, mikor annak édességét a magyar nép legjobban érezhetné. Mi a szabadság nevében, védelme alatt engedjük felszabadulni az emberi szenvedélyeket, annak nevében öntetjük a nép torkán keresztül a vaditalt. Hazugságot hordunk ajkainkon. Az amerikai szabad nép kiált felénk kacagva: — Ti szabadok vagytok! — Szolgák vagytok. A korcsmák és korcsmárosok a ti uratok, zsarnokotok. Szabad nép nem igy vész, nem igy dől a megsemmisülés karjaiba. Szabad népnek öntudata, otthona, pihenője, emberies szórakozása, együttérzése és józansága van. Ti nem akartok igazi szabadságot, nem édes otthont. És miért? Vagy inkább kik miatt. Egy tueet vendéglősért és kocsmárosért, kik púja módjára szaladnak a kormányzáshoz, hogy ha a vasárnap elmúlnék korcsmanyitás nélkül.... feladlak a tatának. Valóban a mi jó népünknek is otthonra lenne már szüksége. Az édes otthonra. Az együttérzés, az összetartozandóság kapcsára. A nagy átakulásra, minőt a vasárnapi szünettel Amerika megszerzett. A vasárnapokat, a korcsmák nélküli vasárnapok virradását már látjuk a Gazda- Olvasó-Körök összejövetelein. Ezek az intézmények lesznek nálunk hivatva az átalakuló nagy munkát megkezdeni és keresztül vinni. És ha a kormányzat méltán számit a társadalom segedelmére, a társadalmi bajok gyógyításában; úgy a társadalom is megkövetelheti, hogy munkájában a kormányzat ne akaszszon kereket, de inkább tisztogassa a torlaszokat. Nem kell tehát a vendéglősök-koresmá- rosok műjajgatásait olyan készpénznek venni. Tessék meghallgatni a társadalom feljajdulá- sát a korcsmák pusztításainak miatta. Hogyan fejezik ki a részvétet u különféle nemzetek. A francia megkérdi: milyen idős volt ? A német: miben halt meg'? Az amerikai: rendben van, csakhogy már egyszer meghalt! Az olasz : szegény fiú . .. szegény ... Az orosz: neki már nem kell dolgozni. A hollandus : anyagi viszonyai után tudakozódik, mennyit hagyott hátra '? Az angol biztosítva volt ?/ SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! Régi szövetkezet uj címmel. A Bodrogközi Gazdák Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeté-nek egyik fiókja, a pusztakarádi szövekezet február 2-án lett önállóvá hivatalosan. A közgyűlésen, mely a perbenyiki központtól való különválást határozattá emelte, Mailáth József gróf elnökölt. Kifejtette azokat az okokat, amelyek a különválást kívánatossá teszik s a saját szárnyára bocsájtott szövetkezetnek működésére Isten áldását kívánta, hogy onnan is áldás áradjon a vidék szegény népére. A szövetkezet bejegyzett cime Pa-Karád és Vidéke Eogyasz- tási Szövetkezete és a Hangyához csatlakozott. Megválasztott igazgatósági tagjai Kozik István tiszttartó, Hankus Gábor ispán, Szépkuthy Ede jegyző. Bizottsági tagjai zömét a környék gazdatisztikara adta* élükön báró Sennyey Miklós földbirtokossal. A jegyzett üzletrészek száma több száz. A jelek arra mutatnak, hogy a nemes gróf óhaja máris beteljesült, mert nem aludhat ki egyhamar a lelkesedésnek oly nagy lángja, amilyet a szövetkezeti ügy önzetlen apostolának, gróf Mailáthnak szavai keltettek a gyűlés nagyszámú hallgatói lelkében. Két uj szövetkezet. Mint Ózdról jelentik, a bofyoki fiók fogyasztási szövetkezet önálló szövetkezetté vált. A megalakulásnál Luzsenszky báró volt jelen Csermely községben Nemes Antal plébános buzgói kodása, Sturmann Lénárd földbirtokos támogatása mellett szintén szövetkezet alakult. A szövetkezet tagjai egy nap alatt 2000 korona részvényösszeget fizettek be. Oly nagy a lelkesedés a szövetkezet mellett. A környéknek alig van néhány községe, melynek ne volna szövetkezete. Legújabban Csépány községben foglalkoznak a szövetkezet megalakításának eszméjével a lakosok. EGÉSZSÉG-ÜGY. A ragadós betegség és azok ellen való védekezésről. 1. Nem hiszem .... Mikor a filokszera bogár szőlőinket teljesen tönkre tenni csak megkezdette, hányán és hányán akadtak, a kik egyre azt hajtogatták: — Nem hiszem ! — Nem látta azt még senki! Volt az én szülővárosomban olyan szőlőmunkás, a ki fülét a földhöz tette, hogy ha már nem látja, talán hallani hallhatja. Mikor aztán a nagyitó üvegen a népnek is bemutatták azt a kegyetlen filokszerát, mikor ő maga is meggyőződött, hogy bizony a filokszera kegyetlenül csúnya bogár, akkor kapdosott jobra balra, mint Bernát Jancsi a menykü után, de már akkor késő volt, mert a szőlő zsarnoka a filokszera volt. Akkurátosan igy van sok helyen a mi népünk a fertőző, ragályos betegségekkel. A tudósok rég kimutatták, okos ember már tisztában van, hogy a fertőző, ragályos betegségek okai — valami láthatatlan gombák, élősdiek. Sok ezer év telt el, mig a mi egészségünk, gyermekeink legnagyobb ellenségét felfedezték. Ezeket a gombákat, baktériumokat. Tökéletes
