Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-02-14 / 6. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

29

húsz éves fiú; negyven éves koráig pedig mint népfölkelő tartozik a sereghez. Apró emberek. Fürgék. Az egész országuk szigeten fekszik. Ebből is kitűnik, hogy a vizen is jártasak, vagy ha magyarán akarjuk mondani: hajóra termettek ! Köny- nyü ruházatot viselnek. Náluk a teljesen telszerelt katona is körülbelül 5 kilóval könnyebb, mint nálunk. A háborúban a japáni katona nagyon kevés élelemmel is megmarad rendes egészségénél. Egy kevés rizs is elég — ha más nincs — még ebédre is. Kevés élelem' mellett is kitartó, hideget és meleget egyformán bámulatosan — tűr.

— Hogy a japáni katona gyakorlottsága, ügyessége bátorsága mily nagy fokú megmutatták a ja- pániak nem egyszer.

— Tehát magyar vérü emberek !

Születésnap Japánban Mindenfelé azt mondják. hogy minden másképp van náluk, mint máshol. Más szokások, más erkölcsök uralkodnak. így a születésnapok megünneplése, a mikádót kivéve, nem divatos a krizantém hazájában. Ezt a nálunk kedves családi ünnepet azonban mégis megünneplik valami formában Japánban is, még pedig olyan módon, hogy mindenki egy napon tartja ezt az év fordulót, két ilyen általános születésnap van a japánoknál, ez egyik férfiak napja, mely a fiuk ünnepe név alatt ismeretes, a harmadik hónap harmadik napján van, a másik a lányok ünnepe, amelyet az ötödik hónap ötödik napján ülnek meg. Ez a két nap jelentős ünnepe az ifjúságnak. Minden munka és tanulás szünetel ilyenkor, nagy a vigalom és a leányok meg a fiuk pompás ajándékot kapnak szüleiktől.

AMERIKAI ÁLLAPOTOK.

Nagy hideg Amerikában. A New-York államban levő Watertown közelében négy vonat a sínekhez fagyott. A négy vonaton kétszázötven utas fagyoskodott. Csak hócipőkön indulhattak az utasok segítségére. A hófúvások helyenkint húsz lábnyi magaságot érnek el.

Roosevelt papa. Roosevelt nemcsak az Egyesült-Államok elnöke, hanem hat gyermek boldog apja is. Az elnök nem mulaszt el semmi alkalmat, hogy saját példájára is utalva, szóval és Írásban arra buzdítsa honfitársait, hogy istenáldásnak tekintsék a gyermeket. A minap Roosevelt egy chicagói küldöttséget fogadott a Fehér házban. Az urak közt volt egy Dunne nevű biró is, a kit igy mutattak be az elnöknek:

— Dunne, chicagói Roosevelt-demokrata és tizenhárom gyermek apja,

Az államfő kitörő lelkesedéssel üdvözölte a bírót:

— Bravó, Dunne biró. Hét darabbal lefőzött engem. Büszke vagyok önre, biró ur!

A kidicsért biró elpirult, meghajolt és szerényen megjegyezte:

— Hiszen ön még nem vonult nyugalomba elnök ur !

Kedélyes élet az amerikai vasutakon.

Nem rég jelent meg egy német könyv. A határtalan lehetőségek országa címen. Ebben olvassuk a következőket: Az amerikai vasúti forgalom sok tekintetben szűkölködik rendszeres fegyelem hijján. A gyorsvonatok általában csak nagy ritkán érkeznek meg pontosan. Késések, a melyek egy fél óra és néha tizenöt, sőt ennél több óra között ingadoznak, igen gyakran fordulnak elő. Az idegen az ilyesmit a mély kellemetlenség érzetével fogadja, az amerikai ellenben csodálatraméltó közönynyel. Ha egy amerikaitól azt kérdezzük, mekkora távolságban vagyunk ettől vagy amattól az állomástól, nem fog — ami szokásainknak megfelelőleg — úgy válaszolni, hogy öt-hat órányira, hanem azt fogja mondani, — esetleges forgalmi akadályokra való tekintettel — ennyi és ennyi kilóméternyire. Magukban a vasúti kocsikban is, a melyek a legpazarabb fényűzéssel és kényelemmel vannak berendezve, az egyedül levő utas gyakran segítség és védelem nélkül szűkölködik. A A vasúti kondoktor vagy egyáltalában nem, vagv csak nagy mogorván ád felvilágosítást, a Pullman- nok (az étkező- és háló kocsik) vezetője csak akkor vág barátságos arcot, ha csörgő kézzel közeledünk felé; az a szives szolga pedig, aki a hálókocsiban van elfoglalva, az utasokkal egyenjogú állampolgárnak érzi magát és valamennyi kocsi-osztályban (az öltöző-szobákat kivéve) fesztelenül helyet foglal. A sok vonattal együtt utazó és az utasoknak kétségkívül nagy kényelmére szolgáló barber (borbély) egyszersmind a podgvász- és postakocsi főnöke is ennek követkézben vagy vendégét hanyagolja el, vagy — a mi sokkal rosszabb — a podgyászt és a postát. Az állomásokon elöljárót csak ritkán találhatni. Ha az embernek valami panasza van, nem tudja, kibez forduljon. Az alkalmazottak száma általában véve sehol sem kielégítő. A kellő erők hiánya statisztikailag is kifejezésre jut abban, hogy valamennyi amerikai vasúton csupán egy milliónál valamivel több hivatalnok és munkás van alkalmazva. Hogy ez a szám mily csekély, kihűlhetik például abból, hogy Poroszország a maga tízszeresen kisebb vasúti hálózatán 315.000 hivatalnokot és munkást foglalkoztat.

Felrobbantott bál. Amerikában, á Perth Am- bog (New Jersey állam) közelében lévő Keasbey nevű kis telepen egy magyar egyesület bálján óriási szerencsétlenség történt. Az esetről Newyorkból a következőket jelentik: Szombaton, január 2-ikán a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett magyar beteg- segélyző-egyesület Galajda István tánctermében bált tartott. Az egyesület ebben a helyiségben szokta tartani gyűléseit és mulatságait. A terem a korcsmahelyiség mellett van a földszinten két kijárattal, egyik az udvarra visz, a másik pedig a korcsmahelyiségbe. Csaknem ötszáz főre menő közönség volt jelen a mulatságon. Egyszerre hatalmas dördü- lés rázta meg a helyiséget s felrobbant emberek és bútordarabok repüllek szerteszét. Irtózatos rémülettel mindenki menekülni igyekezett, de a robbanás eltorlaszolta az egyik kijárást s igy az egész közönség a másik kijáráson tódult kifelé. A megrémült emberek fejvesztetten rohantak a kijárásnak és letiporták egymást. A nagy zűrzavarban igen sok embert összetapostak s a sebesület számát a nagy ijedelemben egyelőre megállapítani sem lehetett. A robbanás az egész környéket megrémítette és a